Kortörténeti szemlélődések 2. kötet

A filozófiát, a történelmet kedvelőknek ajánlott, akik szeretnének behatóbban foglalkozni a száz éve kirobbant első világháború kérdéskörével, szellemi hátterével, és részletesebben megismerkedni az 1. kötetben olvasható előadások után a Dornbachban 1916. december 16-án, 17-én és 18-án megtartott előadások anyagaival, témáival is, mindezek szem előtt tartásával: „2014 az első világháború kitörésének századik évfordulója. Szomorú évforduló ez, és ha megemlékezünk róla, akkor azt azzal a szándékkal kell tennünk, hogy megértsük, hogyan jutott az emberiség olyan mélyre, hogy a nemzetek a kevés számú uszítót vakon követve, ekkora szenvedéseket okozzanak egymásnak. Ma már azt is tudjuk, hogy az első világháborút lezáró igazságtalan békefeltételek egyenes következménye volt a még pusztítóbb második világégés. Az első világháborúhoz vezető okok és folyamatok megismerése minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy elkerülhessük az emberiség hasonló tragédiáit. Reméljük, hogy könyvünkkel is szolgálhatjuk ezt a célt.”

„Az 1914-2014 nemzetközi konferencia szervezőiként a rendezvénnyel egy időben kívántuk magyar nyelven megjelentetni Rudolf Steiner: „Zeitgeschichtliche Betrachtungen” (Kortörténeti szemlélődések) összefoglaló cím alatt az 1916-17-ben tartott előadásait, amelyekben feltárta a világháború szellemi hátterét.”

Rudolf Steiner az előadásaival azt akarta elérni, hogy hallgatói pártpolitikai nézetek, nacionalista emóciók helyett képesek legyenek megismerni és átérezni a különböző politikai törekvéseket. A hatalmas munkával összeállított forrásanyagok ebben segíthetik az Olvasót.

„Amilyen sokrétű elismerést vívtak ki Steiner egyéb kezdeményezései, olyan keservesen mostoha bánásmódban részesültek a kortörténeti fejtegetései. Gondolataitól többnyire sértődötten elzárkóztak és a „méregszekrénybe” helyezték, ahelyett, hogy gyümölcsöztették volna. Kortörténeti javaslatainak, illetve indítványainak is hasonló a sorsa, mint Steiner megállapítása szerint Goethe természettudományos kutatásainak, melyeket ugyanis csupán kuriózumként kezeltek, majd tudományos szempontból tudomást sem véve róla félretettek.”
(Részlet Andreas Bracher: A XX. Század „őskatasztrófája” c. írásából)
*

A 2. kötetre is érvényesek az 1. kötet fordítói előszavának gondolatai. Részletek:

(...) a háborús felelősség kérdését is árnyaltan tárgyalja, és látható a hadviselő felek mindegyikének felelőssége. Olyan eseményekről és összefüggésekről kapunk felvilágosítást, amelyik - a felelősségről vallott nézeteitől és pártállásától függetlenül - mindenkinek nagyban segítenek, hogy megértse a háború okait.
(...)
Rudolf Steiner az előadásait Svájcban, egy semleges országban tartotta, azonban hallgatói a hadviselő nemzetek polgáraiból kerültek ki. Ráadásul a harcoló felek (központi és antanthatalmak) iránti rokonszenvet illetően a semleges Svájcban is mély megosztottság volt. Így az akkori légkör igen veszélyessé vált, amelyben különösen ügyelni kellett az elfogulatlanság megőrzésére. Ennek ellenére az elhangzottakat sokan a saját szimpátiájuknak vagy antipátiájuknak megfelelően próbálták értelmezni.

Ez a veszély később is fennállt, ezért (...) csak nagyon sokára, 1966-ban jelentek meg első ízben könyvalakban. Ezt is igen gyorsan elkapkodták, és a későbbi utánnyomások, illetve kiadások is gyorsan elfogytak...
*
A 2. kötetnél olvasható az alábbi idézet:
„Hogyan tört Európára az az esemény, amelynek következményeit valóban nem lehet az eddigi történelmi eseményeknél megszokott módon felmérni?
Aki tudja, hogy az 1914-es döntésekben alig több, mint harminc-negyven ember vett részt és aki tudja, hogy ezeknek az embereknek a többsége milyen lelkiállapotban volt, annak világossá válik a tulajdonképpeni lényeges probléma: mert ezeknek az embereknek többségükben, bármilyen furcsán is hangzik ez ma, elhomályosult, elsötétült a tudata...

1914 jelentős eseményeinél mindenütt azt látjuk, hogy július végén és augusztus elején a legfontosabb döntéseket elsötétült tudatállapotban hozták meg. És ez nem változott a következő években, egészen napjainkig sem. Ez a maga nemében félelmetes probléma.”
(Rudolf Steiner 1919. november 29-én)

*
A „Kortörténeti Szemlélődések 2. Kötet” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretik a történelmet, szeretnének behatóbban foglalkozni a száz éve kirobbant első világháború kérdéskörével, szellemi hátterével, és részletesebben megismerkedni az 1. kötetben olvasható előadások után a Dornbachban 1916. december 16-án, 17-én és 18-án megtartott előadások anyagaival, témáival is, az alábbiak szem előtt tartásával:

„2014 az első világháború kitörésének századik évfordulója. Szomorú évforduló ez, és ha megemlékezünk róla, akkor azt azzal a szándékkal kell tennünk, hogy megértsük, hogyan jutott az emberiség olyan mélyre, hogy a nemzetek a kevés számú uszítót vakon követve, ekkora szenvedéseket okozzanak egymásnak. Ma már azt is tudjuk, hogy az első világháborút lezáró igazságtalan békefeltételek egyenes következménye volt a még pusztítóbb második világégés.

Minden jóérzésű ember egyetért abban, hogy ilyesmi többé nem fordulhat elő. Az első világháborúhoz vezető okok és folyamatok megismerése minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy elkerülhessük az emberiség hasonló tragédiáit. Reméljük, hogy könyvünkkel is szolgálhatjuk ezt a célt.”
(Budapest, 2014 - Scherak Mari)
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.