Magyar zsoltároskönyv

Szép legény, napsütötte arca miatt a német hölgyek körében a „Fekete Molnár” nevet kapta, kacéran futkostak előtte eme hölgyek, amíg meg nem tudták, hogy egy elhivatott tudósemberrel van dolguk.

A „Molnár” név arra utal, hogy apja molnár volt, és ő maga is tíz évesen már molnárnak „vallotta magát”, a „Szenczi” pedig arra, hogy első iskoláját Szencen végezte.

Ilyen egyszerű minden. Nyolc éves korában meghal az édesanyja, akihez rendkívüli módon kötődik, és egyből felnő...
*
SZENCI MOLNÁR ALBERT
(1574-1634)

Ha a magyar irodalomnak egész Csokonaiig legváltozatosabb formakincsű verselőjétől, a rímes-időmértékes magyar vers (mostani kifejezéssel: a nyugat-európai verselés) első hazai megvalósítójától megkérdezték volna, kiféle-miféle ember, akkor talán azt mondja magáról, hogy tanító, büszkébb perceiben azt, hogy nyelvtudós, keserűbb óráiban, hogy szerény jövedelmű nyomdai korrektor, de eszébe sem jutott volna azt mondani, hogy költő. Igaz, a nyelvtudományban múlhatatlan emlékű nevet biztosított magának.

Pedagógusként és a kálvini teológia szakembereként a világhírű professzorok közé küzdötte fel magát. De mint költő: Balassi után és Bacsányi előtt senki sem közelíti meg a nyelvi és formai nagyságát, eredetiségét.

Fejezet zárul és fejezet kezdődik a magyar költészetben Szenci Molnár Albert zsoltárfordításaival, holott csupán használható és jól énekelhető, ájtatos szövegeket akart adni a magyar ajkú reformátusok kezébe...

*
Ennek a könyvnek azonban azóta már több mint száz kiadása volt, tréfás túlzással azt mondhatnánk, hogy első helyen áll a magyar bestseller-listán...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.