Napló 1935-1946
Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni
Könyv
Jaffa kiadó, 2014
Jaffa kiadó, 2014
1200 oldal, Kemény kötésű fűzött B5 méret
ISBN 9786155492358
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 9 900 Ft
Megtakarítás: 15%
Online ár: 8 415 Ft
Leírás
A 2014 februárjában, 102 éves korában elhunyt Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós felesége és múzsája naplóját tartja kezében az Olvasó.
Terjedelmes szövegről van szó, a feleség 1935 és 1946 között közel 3,5 millió karakterben számolt be Radnóti Miklóssal közös életük minden rezdüléséről...
Gyarmati Fanni (1912–2014) huszonhárom éves korában, néhány hónappal a költővel kötött házassága előtt kezdett naplót írni. A bejegyzéseknek 1946 szeptemberében szakadt vége, pár héttel azután, hogy a harmadik munkaszolgálata alatt 1944-ben meggyilkolt költőt Budapesten is eltemették.
A tizenkét éven át, sokszor napi rendszerességgel vezetett napló egyszerre korrajz és személyes sorstragédia. Az Olvasó előtt megelevenedik a Radnóti házaspár szűkebb élete és környezete: bepillanthatunk a haladó magyar irodalmi és művészeti élet hétköznapjaiba egy mind jobban fasizálódó országban, hallhatunk a sűrű baráti összejövetelekről, a párizsi utazásokról, mindennapi apró-cseprő ügyekről, és nem utolsósorban betekinthetünk egy fiatal, felnőtt, dolgozó nő életébe is, aki legfőbb feladatának azt tekintette, hogy a háttérből minden lehetséges eszközzel segítse férje költői kibontakozását.
Gyarmati Fanni mélyen tisztelte és rajongásig imádta a férjét: megkérdőjelezhetetlenül hitt az általa csak „Mik”-nek hívott Radnóti költői tehetségében.
Az évek múltával aztán a történelmi események érthető módon egyre inkább beszüremkednek a Napló személyes feljegyzései közé. A háború árnyékában élő házaspár mindennapjait erőszak, nélkülözés, kiszolgáltatottság és embertelen törvények tucatjai teszik mind nehezebbé. Nem sokkal azután, hogy a férjét harmadszor is elvitték munkaszolgálatra, Gyarmati Fanninak hónapokig kellett bujdosnia, Budapestre visszatérve pedig megdöbbentő lélekjelenléttel és energiával próbálta megmenteni a családját. A tragédia azonban – mint tudjuk – mégis bekövetkezett.
Saját bevallása szerint Gyarmati Fanni azért kezdett a naplóírásba, hogy nyoma maradjon mindannak, ami kettőjükkel történt. A megrázó és páratlan értékű szöveg két kötetben került az olvasók elé.
*
A „Napló 1935-1946” című eme kiadványt Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplója iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, aki a bejegyzéseket kezdetben többnyire késő éjjel, elalvás előtt, az ágyban vetette papírra, majd a végén már bujkálás közben, az ostrom alatt, zaklatott körülmények között. Eleinte egyértelműen azzal a céllal vezette, hogy ha életük egy későbbi szakaszában szükség lesz rá, vissza tudják majd keresni, mikor mi történt velük.
„Az egyetlen olvasó, akinek írta, nem olvashatta a naplót” – mondta Ferencz Győző irodalomtörténész, Gyarmati Fanni 2014 végén megjelent naplójának szerkesztője.
A Napló iránti érdeklődésben nyilvánvalóan közrejátszik, hogy Radnóti élete és halála benne van a köztudatban, függetlenül a mostani megemlékezésektől. Költészete a huszadik században ritkaságnak számít a szerelmes verseivel. Bensőséges hangja sokak számára nagyon vonzóvá teszi. Másfelől meg ott vannak az utolsó versek a munkaszolgálatból, különösen az irodalomtörténetileg páratlan negyedik Razglednica, amelyekben egy végső és halálos kiszolgáltatottságba vetett ember szelleme diadalmaskodik.
Nagy az érdeklődés a sorsuk miatt is: amikor Radnótit 1944-ben, 35 éves korában megölték, a felesége 32 éves volt. Ezután még hetven évig élt, de elzárkózott a nyilvánosságtól, őrizte magánéletét. Sorsuk kitüntetett történetté vált...
„Radnóti Miklósról nem neki kell elsősorban beszélnie. Arra ott vannak Radnóti saját versei...”
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Terjedelmes szövegről van szó, a feleség 1935 és 1946 között közel 3,5 millió karakterben számolt be Radnóti Miklóssal közös életük minden rezdüléséről...
Gyarmati Fanni (1912–2014) huszonhárom éves korában, néhány hónappal a költővel kötött házassága előtt kezdett naplót írni. A bejegyzéseknek 1946 szeptemberében szakadt vége, pár héttel azután, hogy a harmadik munkaszolgálata alatt 1944-ben meggyilkolt költőt Budapesten is eltemették.
A tizenkét éven át, sokszor napi rendszerességgel vezetett napló egyszerre korrajz és személyes sorstragédia. Az Olvasó előtt megelevenedik a Radnóti házaspár szűkebb élete és környezete: bepillanthatunk a haladó magyar irodalmi és művészeti élet hétköznapjaiba egy mind jobban fasizálódó országban, hallhatunk a sűrű baráti összejövetelekről, a párizsi utazásokról, mindennapi apró-cseprő ügyekről, és nem utolsósorban betekinthetünk egy fiatal, felnőtt, dolgozó nő életébe is, aki legfőbb feladatának azt tekintette, hogy a háttérből minden lehetséges eszközzel segítse férje költői kibontakozását.
Gyarmati Fanni mélyen tisztelte és rajongásig imádta a férjét: megkérdőjelezhetetlenül hitt az általa csak „Mik”-nek hívott Radnóti költői tehetségében.
Az évek múltával aztán a történelmi események érthető módon egyre inkább beszüremkednek a Napló személyes feljegyzései közé. A háború árnyékában élő házaspár mindennapjait erőszak, nélkülözés, kiszolgáltatottság és embertelen törvények tucatjai teszik mind nehezebbé. Nem sokkal azután, hogy a férjét harmadszor is elvitték munkaszolgálatra, Gyarmati Fanninak hónapokig kellett bujdosnia, Budapestre visszatérve pedig megdöbbentő lélekjelenléttel és energiával próbálta megmenteni a családját. A tragédia azonban – mint tudjuk – mégis bekövetkezett.
Saját bevallása szerint Gyarmati Fanni azért kezdett a naplóírásba, hogy nyoma maradjon mindannak, ami kettőjükkel történt. A megrázó és páratlan értékű szöveg két kötetben került az olvasók elé.
*
A „Napló 1935-1946” című eme kiadványt Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplója iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, aki a bejegyzéseket kezdetben többnyire késő éjjel, elalvás előtt, az ágyban vetette papírra, majd a végén már bujkálás közben, az ostrom alatt, zaklatott körülmények között. Eleinte egyértelműen azzal a céllal vezette, hogy ha életük egy későbbi szakaszában szükség lesz rá, vissza tudják majd keresni, mikor mi történt velük.
„Az egyetlen olvasó, akinek írta, nem olvashatta a naplót” – mondta Ferencz Győző irodalomtörténész, Gyarmati Fanni 2014 végén megjelent naplójának szerkesztője.
A Napló iránti érdeklődésben nyilvánvalóan közrejátszik, hogy Radnóti élete és halála benne van a köztudatban, függetlenül a mostani megemlékezésektől. Költészete a huszadik században ritkaságnak számít a szerelmes verseivel. Bensőséges hangja sokak számára nagyon vonzóvá teszi. Másfelől meg ott vannak az utolsó versek a munkaszolgálatból, különösen az irodalomtörténetileg páratlan negyedik Razglednica, amelyekben egy végső és halálos kiszolgáltatottságba vetett ember szelleme diadalmaskodik.
Nagy az érdeklődés a sorsuk miatt is: amikor Radnótit 1944-ben, 35 éves korában megölték, a felesége 32 éves volt. Ezután még hetven évig élt, de elzárkózott a nyilvánosságtól, őrizte magánéletét. Sorsuk kitüntetett történetté vált...
„Radnóti Miklósról nem neki kell elsősorban beszélnie. Arra ott vannak Radnóti saját versei...”
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.