A mindenség képe egy aranykancsón

A kötet alcímébe beharangozott kincset 1799-ben találták meg Nagyszentmiklóson (ma Románia), abban a délvidéki városkában, amelynek másik nevezetessége, hogy 1881-ben itt született Bartók Béla.

Pap Gábor ebben a művében a Nagyszentmiklósi kinccsel ismertet meg bennünket, azon belül is a huszonhárom aranyedény közül a Hampel József által kettes számmal jegyzékbe vett kancsóval foglalkozik részletesebben.

• Milyen üzenetet rejtenek a kincseken található jelek, képek, mit üzen nekünk a 2. számú kancsó négy ember és állatalakos képe (Győztes fejedelem, Égi vadászat, Állatküzdelem, Égberagadás)?
*
Idézet a könyvből:
... Atilla lakomái szakrális töltésű, mégpedig igen magas fokú szentséggel telített szertartási alkalmak voltak. Ezért lehetünk biztosak abban, hogy amennyiben az ő asztalán már ott szerepeltek a könyvünkben leírt és méltatott edények, akkor a lehető legjobb helyre, a legméltóbb környezetbe kerültek. De azt is biztosra vehetjük, hogy a rajtuk lévő képi üzenetekből semmit sem „értett félre” a ház ura. Pedig mint látni fogjuk, elképesztően és megrendítően magas szintű világismeret letéteményesei, egyszersmind készséges közlői ezek az aranyba kalapált üzenetek...

*
„A Mindenség Képe Egy Aranykancsón” című eme kiadványt a történelem, a régészet, az aranykincsek iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik tudatában az írói szándéknak megfelelően remélhetőleg „sikerül majd valószínűsíteni, hogy ennek a 2. számú műtárgynak az esetében a magyar művelődés egyik pillér-értékű remekével állunk szemben.”
*
Ajánljuk mellé:

Az igazat mondd!
Üdvtörténet magyarul.
Manitól Rasdiig.
Magyarország a kereszt árnyékában.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.