Szeretet

A 2001-ben először kiadott „Szeretet” Gaál egyetlen könyve, melyet bevallottan „serdülő lányoknak” írt, lévén főszereplője egy tizenéves kislány...
*
Részlet a könyvből:

Filkó úrnak a városkában vendégfogadója volt. Minthogy Filkó úr szűcslegény korában évekig lakott Pesten, s tudta, hogy finomabb vendéglőknek válogatott, idegen neve van: elnevezte ő is Hotel Pannoniának. Ami elég hangzatos cím.

Pincérre és szobalányra kitelt a famíliából. Volt egy tizenhét esztendős fia, akit három iskolából csaptak ki három egymás után következő évben. Az apja több ízben megígérte neki, hogy fel fogja a saját kezével akasztani, de ezt a Samu gyerek sehogy sem akarta elhinni. Beadta büntetésül szabóinasnak, onnan másodnapra megszökött, mert gazdája keveset adott enni, ő pedig jót és sokat szeretett enni.

Filkó úr kétségbe volt esve, végül is beállította az üzletbe, csinált belőle kellnert, ami elég kellemes foglalkozás olyan fiatalembernek, aki sokat szeret ácsorogni, álldogálni. Samu a Hotel Pannónia első és utolsó pincére volt; néha egy kissé sokáig váratta a fináncokat, mikor sört parancsoltak, de hát arról nem tehetett, mert jólesett neki is egy pohár sör, főleg ha Filkó úr nem látta, amikor hamarosan felhajtja...
*
Gaál Mózes (Barót, Háromszék megye, 1863. – Budapest, 1936.) főgimnáziumi tanár, tankerületi főigazgató, ifjúsági író. A neve nemcsak a kiváló ifjúsági írót és a jeles pedagógust jelenti. „Amivel leginkább kivált és különbözött az emberektől, a varázsos egyéniségében rejlett. A szeretetreméltóság utánozhatatlan tudományát bírta, ahol megjelent, az arcok felderültek, s pár percre legalább mindenki merített magának is abból a szelíd, meleg mosolyból, amely Mózsi bácsi arcán oly otthonos volt. Mindenki szerette, - de még életében tökéletesen el is feledték...”

*
A „Szeretet” című eme kiadvány a korszakkép, az ábrázolás, a vidék és város ellentéte, a gazdagság–szegénység ismert-rögzült perspektívája. Egy szelet a magyar századvég szenvedéstörténetének tortájából, melyben Filkó a dzsentripusztulás történelmi tablóképét idézi fel, ahogy Mikszáthnál és Török Gyulánál is megszoktuk.

Igazi ritkasággal állunk szemben, ami százéves homályból lép ki az olvasók elé.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.