Nem és jellem

A nemek viszonyát új, meghatározó aspektusból szemlélő kötet iránt érdeklődőknek ajánlott, amely „nem a lehető legtöbb jellemvonást akarja hosszú sorokba rendezni, hanem a nemek pszichológiai különbségeit adja rendszerben, nem a nőket, hanem a nőt vizsgálva... Ez nem »induktív metafizika«, hanem lépésenként való lélektani elmélyedés”... Érinti a különböző korok nőkkel, nőiséggel kapcsolatos megítéléseit, köztük Szent Ágoston kijelentését, hogy „a nő nem Isten képére teremtetett”. A tézist, miszerint „a nők nem emberek”, még 1555-ben is megerősítették, s ennek értelmében a nők nem lehetnek igazi emberi lények – egy másik fajhoz kell sorolni őket. Hasonló felfogással találkozunk az iszlámban is. De nem találhatók nők a „Tiszta Földön”, az úgynevezett Nyugati Paradicsomban a távol-keleti hagyományok tanítása szerint sem. Napjainkban Otto Weininger vett fel hasonló álláspontot, Kant transzcendentális filozófiáját a nemek lélektanára alkalmazó munkájában...

A ​​római katolikus teológiában viszonylag hosszú ideig képezte vita tárgyát, hogy a nőnek vajon van „lelke” vagy nincs.

Ennek kapcsán Szent Ágoston kijelenti, hogy „a nő nem Isten képére teremtetett”. A tézist, miszerint „a nők nem emberek”, még 1555-ben is megerősítették, s ennek értelmében a nők nem lehetnek igazi emberi lények – egy másik fajhoz kell sorolni őket.

Hasonló felfogással találkozunk az iszlámban is. De nem találhatók nők a „Tiszta Földön”, az úgynevezett Nyugati Paradicsomban a távol-keleti hagyományok tanítása szerint sem, mivel ahhoz, hogy az idejutásra egyáltalán érdemessé válhassanak, először férfiúként kell „újraszületniük”.

Ugyanilyen indíttatásból tette komoly megfontolás tárgyává a maconi zsinat, hogy az érdemes nőknek a test feltámadásának napján, mielőtt a mennyek országába belépnek, nem kell-e férfivá változniuk. Nyilvánvaló kapcsolat van továbbá ezen gondolatok és a Platón által a Timaios-ban leírt halál utáni lehetőség között, amelynek értelmében a férfinak – amennyiben önnön spirituális princípiumát az érzéki, testi elembe fojtja és azzal összetéveszti – ahelyett, hogy származási helyére az Égbe térne vissza, nőként kell a Földön újraszületnie.

Egészében véve ezek az állásfoglalások messze többek, mint történelmi érdekességek. Napjainkban Otto Weininger vett fel hasonló álláspontot, Kant transzcendentális filozófiáját a nemek lélektanára alkalmazó munkájában.

Ez a mű két részre oszlik:
• Az első biológiai-pszichológiai-filozófiai. „Sokan talán úgy fognak vélekedni, hogy jobb lett volna két könyvet írni, egy természettudományosat és egy introspektívet. Ám nekem először számot kellett vetnem a biológiaival ahhoz, hogy utána csak pszichológus lehessek”.

• A második rész bizonyos lelki problémákat nagyon erősen tárgyal attól, ahogyan azt ma a pozitivisták tennék... Döntően a benső tapasztalás felé fordul és nem a pozitivista világszemléletből fakad...
*
A kötet TARTALMA:

ELSŐ RÉSZ - NEMI VÁLTOZATOK:
• „Férfiak” és „nők”;
• Arrhenoplazma és thelyplazma;
• A nemi vonzódás törvényei;
• Homoszexualitás és pederasztia;
• Jellemtan és morfológia (alaktan);
• Emancipált nők;

MÁSODIK RÉSZ - NEMI TÍPUSOK:
• Férfi és nő;
• Férfi és női szexualitás;
• Férfi és női tudat;
• Szellemi adottság és zsenialitás;
• Szellemi adottság és emlékezés;
• Memória, logika, etika;
• Logika, etika és az Én;
• Az Én-probléma és a zsenialitás;
• Férfi és női lélektan;
• Anyaság és prostitúció;
• Erotika és esztétika;
• A nő lénye és értelme az univerzumban;
• A zsidóság;
• A nő és az emberiség;
*
Otto Weininger (Bécs, 1880. április 3. – Bécs, 1903. október 4.) egy zsidó műkereskedő gyermeke, osztrák filozófus. Geschlecht und Charakter (Nem és jellem) című művében a férfi, női és a zsidó típust határozza meg, és ezzel egészen a Harmadik Birodalomig komoly elismerésnek örvendett. A liberalizmus és a szexualitás előtérbe kerülésével szembeni ellenszenv öltött nála filozófiai formát. Morális komolysága jelentős hatást gyakorolt a bécsi szellemi életre. Ezt tovább erősítette 23 évesen elkövetett öngyilkossága...

*
A „Nem és Jellem” című eme kiadványt a nemek viszonyát új, meghatározó megvilágításban szemlélő kötet iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, amely „nem a lehető legtöbb jellemvonást akarja hosszú sorokba rendezni, hanem a nemek pszichológiai különbségeit adja rendszerben, nem a nőket, hanem a nőt vizsgálva... Ez nem »induktív metafizika« lesz, hanem lépésenként való lélektani elmélyedés”...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.