Wagner világképe

„Magee olyan szélesre tárta Wagner intellektuális világának kapuját, mint őelőtte még senki más.”
(- Literary Review)

„Magee könyve könnyedén és szellemesen vezet végig a legnehezebb fogalmi rendszereken.”
(- Spectator)
*
Richard Wagner (1813-1883) német zeneszerző, karmester, esztéta úgy él a köztudatban, mint egy egocentrikus, paranoid és antiszemita egyén, s ez műveinek megítélését is sokszor beárnyékolja. Fiatal korában azonban igazi forradalmár volt, s később a nagy zeneszerzők közül messze ő mutatta a legnagyobb fogékonyságot a filozófia kérdései iránt.

Bryan Magee (1930. -) brit filozófus, író és költő a kora sajátos közegében vizsgálja Wagner gondolatvilágának fejlődését, és feltárja, hogy mely filozófiai nézetek érhetők tetten érett operáinak világlátásában. Szól arról az erőteljes hatásról, melyet Schopenhauer gyakorolt a zeneszerzőre, és bemutatja, hogy Nietzschéhez fűződő barátsága milyen meglepő és értékes adatokkal gazdagíthatja Wagner világnézetéről és személyiségéről alkotott képünket.

Nyíltan elemzi a zeneszerző vérmes antiszemitizmusát és Hitler Wagner-rajongásának okait.

A végeredmény egy lebilincselő portré, amely egészen új megvilágításba helyezi Wagner személyét, életművét, és bemutatja a Ring, a Trisztán és a Parsifal mögött felsejlő, döntő fontosságú, ám sokszor figyelmen kívül hagyott szellemi áramlatokat.
*
A kötet TARTALMA:

ELŐSZÓ
• Első a zene;
• Wagner, az Ifjú Német;
• Wagner, a baloldali forradalmár;
• Wagner, Feuerbach és a jövő;
• Wagner félrevezető megítélése;
• Az opera mint görög dráma;
• A Ring néhány vezérgondolata;
• Wagner felfedezi Schopenhauert;
• Schopenhauer filozófiája;
• Wagner újragondolja értékrendjét;
• A fordulat;
• A metafizika mint zene;
• A filozófia mint opera;
• A zene mint dráma;
• Első a zenekar;
• Egy életmű megkoronázása;
• Wagner és Nietzsche;

- FÜGGELÉK - Wagner antiszemitizmusa;
- JEGYZETEK - NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ

*
A „Wagner Világképe” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretnék mélyebb kontextusban is megismerni, hogy miképpen hatott a filozófia Wagner operáira, ugyanis a nagy zeneszerzők közül ő az egyedüli, aki huzamosabb ideig komolyan tanulmányozta a filozófiát.

Ez azért különösen fontos, mert azok a bölcselők, akiket kitüntetett a figyelmével, nem pusztán felületes befolyást gyakoroltak az életművére, hanem a hatásuk Wagner érett operáira is olyan nagymérvű, hogy nélküle a „Trisztán és Izolda” és a „Parsifal” is jelentősen különbözne a jelenlegi formájától. Ugyanez a „Nibelung-tetralógiáról” is megállapítható...

A szerző az első fejezetet az opera műfajában a szavak és a zene között fennálló viszonynak szentelte, majd az ezzel kapcsolatos általános megállapításokat Wagner operáira vonatkoztatta, és csak ezt követően tárgyalta azokat az eszméket, amelyek a wagneri opera összetett műformájában így vagy úgy kifejeződnek - távolról sem csak a szavak szintjén...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.