Leírás: BUNYEVÁCZ ZSUZSA újságíróként - a neves külföldi szerzők által felvetettek alapján - közös nyomozásra hívja az olvasót.

Elsősorban nem arra kereste a választ, hogy mi is az a Szent Grál, hanem annak eddig kevésbé kutatott, Kr. e. 1000 előtti és Jeruzsálemen kívüli vonatkozásaival foglalkozott...

És a hivatalos állásponttól merőben eltérő következtetésre jutott, például az utolsó vacsora kelyhével, a Torinói lepellel, a szabadkőművesség eredetével vagy a holt - tengeri tekercsekkel kapcsolatban.

A Szent Grál kifejezés hallatán sokan bizonyára egy ragyogó, szent kehely képét látják maguk előtt, amit talán Jézus használt az utolsó vacsorán, vagy a vérét fogták fel benne, amikor a keresztfán függött.

Mások számára ez a legendás Bölcsek köve, vagy ez az a smaragd, amely Lucifer koronájából hullott ki és még folytathatnánk a felsorolást.

Lehet azonban, hogy a Szent Grál csak ezek egyike. Vagy talán mindegyike. De az is lehet, hogy valami egészen más... Bunyevácz Zsuzsa a neves külföldi szerzők által felvetettek alapján, újságíróként, közös nyomozásra hívja az olvasót.

- Lehet, hogy azért homályos a magyar őstörténet jelentős része, mert rossz nézőpontból tekintünk rá?
- Lehet, hogy már az is elegendő lenne a tisztánlátáshoz, ha a ragozó nyelvű népeket, illetve történetüket nem felejtenék ki a történelemkönyvekből?

Ha mondjuk Samut ugyanúgy ismernék, mint a Neander-völgyit: ez utóbbiról mindenki hallott, holott kihalt, és nem őse a mai embernek. A vértesszőlősiről szemérmesen hallgatunk, noha semmi se zárja ki azt, hogy az ősünk lehetett.

A Kárpát-medence őskora, Európa első műveltségei általában kimaradnak a tankönyvekből, amelyekben többnyire az őskor után egyből a sumirok kerülnek tárgyalásra, elfelejtkezve a ragozó nyelvű népek pár ezer éves újkőkori kultúrkörökről.

Érdekes módon Noé egyik fiának leszármazottjáról, Ábrahámról mindenki hallott. Noé másik, Hám nevű gyermekének unokájáról, Nimródról, aki a világ első birodalmának a királya, alig páran, ráadásul a mitológia témakörébe sorolják.

Az iskolások tanulnak Noé egyik fiának leszármazottjáról, Ábrahámról, aki nem alapította meg a világ első birodalmát, nem épített templomot Isten dicsőségére, nem származnak tőle a karizmatikus királyok, és a zsidó nép tekinti az ősatyjának, de nem tanulnak Noé másik fiának utódjáról, Nimródról, aki a néphit és a krónikáink szerint a magyarok ősapja.

- Nem furcsa?

Érdekes módon, mindig azok a népek, műveltségek kapnak kisebb figyelmet, amelyekhez közünk lehet:

- a Római Birodalom térképét mindenki ismeri, a pártusokét valószínűleg csak páran.

- Az évszázadokig létező hatalmas hun birodalomról szinte lehetetlen egy térképet találni, Nagy Sándor kérészéletű világbirodalmát pedig állandóan emlegetik.

- A szkíták uralta hatalmas vidékeket a történelmi atlaszok általában nem tartják fontosnak bemutatni,

- ugyanígy elfelejtik megemlíteni a tankönyvek, hogy az emberiség egyik legkorábbi írásos emléke, a hétezer éves(!) tatárlakai korong Erdélyből került elő.

Általában minden nép a valósnál dicsőségesebb képet próbál festeni önmagáról, mi pedig mindent megteszünk azért, hogy a dicső képet elhomályosítsuk. Úgy tűnik, még mindig Trefort Ágoston 1877-ben tett szavai vannak érvényben: a kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor eredet mellett törnek lándzsát.

1895-ben Acsády Ignác írta: „a tudós czím nálunk éppen nem a tudományos munka alapja. Azt is csak kegyelteknek szokták adományozni, akár tudnak valamit, akár nem”.

- Vajon változott-e valamit a helyzet az elmúlt több mint száz év óta?
- Vajon az újabb régészeti leletek, előkerült írásos emlékek vagy nyelvészeti megállapítások hatására átírták-e a történelemkönyveket?

A válasz nem: sem a XIX. században előbukkant mezopotámiai ékírásos leletek, sem a XX. századi genetikai stb. vizsgálatok eredményei, sem semmi más lelet, kutatási eredmény nem volt hatással a hivatalos történetírásunkra.

„Mintha nem akaródzna a magyarság történetének kiderítése” - írja könyvében a szerző.
(Forrás: HunHir.hu)

*
„A SZENT GRÁL ÜZENETE” című ezen kiadványt az „eltitkolt magyar vonatkozások” iránt érdeklődő, és azon olvasóink figyelmébe ajánljuk, akik gondolatban részt kívánnak venni a szerző által invitált, az eltitkolt magyar vonatkozások iránti közös nyomozásban.
*
Megérkezett a kötet folyatása is:
Az Új Világrend tízparancsolata, avagy a Szent Grál elrablása?
*
Vagy megrendelhető a két kötet együtt is:
A Szent Grál üzenete és a Szent Grál elrablása - a két kötet együtt.


Ajánljuk mellé:
Világkatasztrófák
Történelmünk központi titkai
Szkíta-magyar múltunk ragyogása