|
| Szerző: | Bunyevácz Zsuzsa |
| Cím: | A Szent Grál üzenete |
| Alcím: | Az eltitkolt magyar vonatkozások |
| Kiadó: | Alexandra |
| Kateg.: | Anthropológia, Grál, Hagyomány, Hunok, Könyvesboltunk ajánlása |
Leírás: Bunyevácz Zsuzsa újságíróként - a neves külföldi szerzők által felvetettek alapján - közös nyomozásra hívja az olvasót. Elsősorban nem arra kereste a választ, hogy mi is az a Szent Grál, hanem annak eddig kevésbé kutatott, Kr. e. 1000 előtti és Jeruzsálemen kívüli vonatkozásaival foglalkozott... És a hivatalos állásponttól merőben eltérő következtetésre jutott például az utolsó vacsora kelyhével, a Torinói lepellel, a szabadkőművesség eredetével vagy a holt-tengeri tekercsekkel kapcsolatban.
A Szent Grál kifejezés hallatán sokan bizonyára egy ragyogó, szent kehely képét látják maguk előtt, amit talán Jézus használt az utolsó vacsorán, vagy vérét fogták fel benne, amikor a keresztfán függött. Mások számára ez a legendás Bölcsek köve, vagy ez az a smaragd, amely Lucifer koronájából hullott ki és még folytathatnánk a felsorolást. Lehet azonban, hogy a Szent Grál csak ezek egyike. Vagy talán mindegyike. De az is lehet, hogy valami egészen más... Bunyevácz Zsuzsa a neves külföldi szerzők által felvetettek alapján, újságíróként, közös nyomozásra hívja az Olvasót.
Megjelent Bunyevácz Zsuzsa A Szent Grál üzenete, Az eltitkolt magyar vonatkozások című könyve az Alexandra kiadó gondozásában!
Lehet, hogy azért homályos a magyar őstörténet jelentős része, mert rossz nézőpontból tekintünk rá? Lehet, hogy már az is elegendő lenne a tisztánlátáshoz, ha a ragozó nyelvű népeket, illetve történetüket nem felejtenék ki a történelemkönyvekből?
Ha mondjuk, Samut ugyanúgy ismernék, mint a Neander-völgyit: ez utóbbiról mindenki hallott, holott kihalt, és nem őse a mai embernek. A vértesszőlősiről szemérmesen hallgatunk, noha semmi se zárja ki azt, hogy ősünk lehetett. A Kárpát-medence őskora, Európa első műveltségei általában kimaradnak a tankönyvekből, amelyekben többnyire az őskor után egyből a sumirok kerülnek tárgyalásra, elfelejtkezve a ragozó nyelvű népek pár ezer éves újkőkori kultúrkörökről.
Érdekes módon Noé egyik fiának leszármazottjáról, Ábrahámról mindenki hallott. Noé másik, Hám nevű gyermekének unokájáról, Nimródról, aki a világ első birodalmának a királya, alig páran, ráadásul a mitológia témakörébe sorolják. Az iskolások tanulnak Noé egyik fiának leszármazottjáról, Ábrahámról, aki nem alapította meg a világ első birodalmát, nem épített templomot Isten dicsőségére, nem származnak tőle a karizmatikus királyok, és a zsidó nép tekinti ősatyjának, de nem tanulnak Noé másik fiának utódjáról, Nimródról, aki a néphit és krónikáink szerint a magyarok ősapja. Nem furcsa?
Érdekes módon, mindig azok a népek, műveltségek kapnak kisebb figyelmet, amelyekhez közünk lehet: a Római Birodalom térképét mindenki ismeri, a pártusokét valószínűleg csak páran. Az évszázadokig létező hatalmas hun birodalomról szinte lehetetlen egy térképet találni, Nagy Sándor kérészéletű világbirodalmát pedig állandóan emlegetik. A szkíták uralta hatalmas vidékeket a történelmi atlaszok általában nem tartják fontosnak bemutatni, ugyanígy elfelejtik megemlíteni a tankönyvek, hogy az emberiség egyik legkorábbi írásos emléke, a hétezer éves (!) tatárlakai korong Erdélyből került elő.
Általában minden nép a valósnál dicsőségesebb képet próbál festeni magáról, mi pedig mindent megteszünk azért, hogy a dicső képet elhomályosítsuk. Úgy tűnik, még mindig Trefort Ágoston 1877-ben tett szavai vannak érvényben: a kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor eredet mellett törnek lándzsát. 1895-ben Acsády Ignác a következőt írta: a tudós czím nálunk éppen nem a tudományos munka alapja. Azt is csak kegyelteknek szokták adományozni, akár tudnak valamit, akár nem. Vajon változott-e valamit a helyzet az elmúlt több mint száz év óta? Vajon az újabb régészeti leletek, előkerült írásos emlékek vagy nyelvészeti megállapítások hatására átírták-e a történelemkönyveket? A válasz nem: se a XIX. században előbukkant mezopotámiai ékírásos leletek, se a XX. századi genetikai stb. vizsgálatok eredményei, se semmi más lelet, kutatási eredmény nem volt hatással a hivatalos történetírásunkra. Mintha nem akaródzna a magyarság történetének kiderítése - írja könyvében a szerző. Forrás: HunHir.hu |
| 2 999 Ft
bolti ár helyett
2 789 Ft
7% kedv.-el!
Megtkrts: 209 Ft
Könyv |
További művek a kapcsolódó kategóriákból: |
