Murány várának története
Droppa József
Könyv
Históriaantik Könyvkiadó kiadó, 2017
Históriaantik Könyvkiadó kiadó, 2017
154 oldal, Kemény kötésű ragasztott A5 méret
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 800 Ft
Megtakarítás: 7%
Online ár: 3 534 Ft
Leírás
Bahéry József Kiadása
Pohorellán
1905
*
Droppa József. „Murány várának története”. Sajtó alá rendezték Bahéry József és Dollák Rezső. (8-r. 153 l.)
Hasonmás kiadás!
*
„Álla még Murányvár szűzi épségében
Hozzáférhetetlen szikla tetejében,
Kevélyen tekintett völgye lapályára,
Veselényi Ferenc ostromló hadára.”
(Arany János: Murány Ostroma)
Murány várának (szlovákul Muránsky hrad) keletkezése mondai homályában enyészik el. Fénykorát a 17. században élte, ezt jól illusztrálja Arany János „Murány ostroma” című szerelmi hőskölteménye és Kisfaludy Károly „Szécsi Mária vagy Murány ostromlása” című drámája, amelyekben Széchy Mária és Wesselényi Ferenc idilljének helyszínéül szolgált a vár.
Egyike volt a legmagasabban épült közép-európai váraknak. Murányalja község 1321-ben a vár szolgálófalujaként keletkezett. 1427-ben Moranalya, 1435-ben Mwran néven említik. 1427-ben 24 adózó portája volt...
„Az ágyúgolyó is félúton leszédül:
S szárnya-szegve hull le légi ösvenyérül”
A várat először egy 1271-ben kelt adománylevelében említik, mikor V. István magyar király Gunig comesnek adományozza. Ez azt mutatja, hogy a vár közvetlenül a tatárjárás után már állt. Legrégebbi birtokosaiul a 13. században Gömör vármegyében már virágzott Ilosvaiakat ismerjük. Tőlük kerülhetett több gömöri uradalommal a Bebekek kezére, akik ott 1401-ben kaptak adományokat. Luxemburgi Erzsébet magyar királyné az Itáliából származó hívének, Jiskra János zsoldosvezérnek adta, amíg Mátyás király vezére, Szapolyai István azt el nem foglalta...
Murányvár történetének korszerinti leírását a szerző 1877-ben a helyszínen tartott nagygyűlés tagjai előtt olvasta fel. Sajtó alá később közkívánatra rendezte.
*
A „Murány Várának Története” című eme kiadványt az 1905-ben kiadott kötet iránt - az alábbi TARTALOM szerint - érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
*
ELŐSZÓ
• Murány - Giskra - Murány Mátyás király kezébe került;
• Tornallyayak és Basók;
• Tornallyai László és Mária:
A fehér lány - A kinyújtott kéz és az első tanú - A második tanú - A harmadik tanú és a megérdemlett vég
• A vár későbbi állapota;
• Széchyek;
Széchy Mária és Wesselényi Ferenc
• A kuruc világ;
• Koháryak;
István, a költő - Antal
• Cóburgok;
• Cóburg-Koháryak;
A beiktatási ünnepély
• Ferdinand;
Alapító levél
• A vár alaprajzának magyarázata;
Murányvár alaprajzának számszerinti ösmertetése - Murányvár régiségeinek jegyzéke
• Murányalja;
• Népmondák:
Mátyás király Pohorellán - A kacsa - Cigánka - A kincs - Török fej - Murányvári ágyuk - Fabová Hola - Anyóka meséi
KÉPEK
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Pohorellán
1905
*
Droppa József. „Murány várának története”. Sajtó alá rendezték Bahéry József és Dollák Rezső. (8-r. 153 l.)
Hasonmás kiadás!
*
„Álla még Murányvár szűzi épségében
Hozzáférhetetlen szikla tetejében,
Kevélyen tekintett völgye lapályára,
Veselényi Ferenc ostromló hadára.”
(Arany János: Murány Ostroma)
Murány várának (szlovákul Muránsky hrad) keletkezése mondai homályában enyészik el. Fénykorát a 17. században élte, ezt jól illusztrálja Arany János „Murány ostroma” című szerelmi hőskölteménye és Kisfaludy Károly „Szécsi Mária vagy Murány ostromlása” című drámája, amelyekben Széchy Mária és Wesselényi Ferenc idilljének helyszínéül szolgált a vár.
Egyike volt a legmagasabban épült közép-európai váraknak. Murányalja község 1321-ben a vár szolgálófalujaként keletkezett. 1427-ben Moranalya, 1435-ben Mwran néven említik. 1427-ben 24 adózó portája volt...
„Az ágyúgolyó is félúton leszédül:
S szárnya-szegve hull le légi ösvenyérül”
A várat először egy 1271-ben kelt adománylevelében említik, mikor V. István magyar király Gunig comesnek adományozza. Ez azt mutatja, hogy a vár közvetlenül a tatárjárás után már állt. Legrégebbi birtokosaiul a 13. században Gömör vármegyében már virágzott Ilosvaiakat ismerjük. Tőlük kerülhetett több gömöri uradalommal a Bebekek kezére, akik ott 1401-ben kaptak adományokat. Luxemburgi Erzsébet magyar királyné az Itáliából származó hívének, Jiskra János zsoldosvezérnek adta, amíg Mátyás király vezére, Szapolyai István azt el nem foglalta...
Murányvár történetének korszerinti leírását a szerző 1877-ben a helyszínen tartott nagygyűlés tagjai előtt olvasta fel. Sajtó alá később közkívánatra rendezte.
*
A „Murány Várának Története” című eme kiadványt az 1905-ben kiadott kötet iránt - az alábbi TARTALOM szerint - érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
*
ELŐSZÓ
• Murány - Giskra - Murány Mátyás király kezébe került;
• Tornallyayak és Basók;
• Tornallyai László és Mária:
A fehér lány - A kinyújtott kéz és az első tanú - A második tanú - A harmadik tanú és a megérdemlett vég
• A vár későbbi állapota;
• Széchyek;
Széchy Mária és Wesselényi Ferenc
• A kuruc világ;
• Koháryak;
István, a költő - Antal
• Cóburgok;
• Cóburg-Koháryak;
A beiktatási ünnepély
• Ferdinand;
Alapító levél
• A vár alaprajzának magyarázata;
Murányvár alaprajzának számszerinti ösmertetése - Murányvár régiségeinek jegyzéke
• Murányalja;
• Népmondák:
Mátyás király Pohorellán - A kacsa - Cigánka - A kincs - Török fej - Murányvári ágyuk - Fabová Hola - Anyóka meséi
KÉPEK
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.