Mozsor magyartalanítása

Matuska Márton könyvéből tájékozódhatunk a mozsori magyar közösségnek és vezetőinek sorsáról. Először dolgozza fel a Bevezető című fejezetében a szétrombolt entitás történetét. Adatszerűen követi a délvidéki falu magyar közösségének növekedését és intézményeinek kialakulását: az iskola megalapítását, a templom építését és a polgári, illetve vallási társadalmi egyesületek megalakulását.

A Lincs és kihajtás kora című fejezet részletesen szól 1945-ről, amikor kiűzték szülőfalujukból a magyarokat, s hírmondónak csak egy-két családot hagytak, hogy bizonyítsák, voltak itt is magyarok. A föllelt dokumentumok és a szóbeliség tényei azt a rettenetet tükrözik, amit a mozsori magyarok elszenvedtek a második világháború végén, de tükröződnek azok az évtizedek is, amelyekben a titói „szocialista” országot és társadalmat ismerhettük meg.

A szerző objektivitása és visszafogottsága minden leírt sorából kiérződik. Matuska Márton sok kérdést tett fel, és próbált rájuk megnyugtató, hiteles választ adni.

Az olvasót főként az a kérdés foglalkoztathatja, hogy a faluban hogyan tudtak élni azok a magyarok, akiket nem űztek el vagy raktak szekérre, hogyan nézett szerb és magyar szomszéd egymásra? Mi volt a párhuzamos élet megtartó alapja?

Ezeket a gondolatokat nem lehet elhessegetni. A rettenetes történelemmel nem lehet megbékélni, de vele kell élni.

*
A „Mozsor Magyartalanítása - A Felszabadítás Ürügyén (1944-45)” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik az alábbi TARTALOM szerint szeretnék megismerni történelmi tragédiánk föltárásának ezt az újabb fejezetét, a délvidéki mozsori partizánvérengzés eseményeit és az azt követő deportálások történetét.

„Az 1944-1945-ös délvidéki magyarirtás emléke máig nyomasztja a lelkeket, ami azokban a hónapokban, években az apáinkkal történt, véres rögként telepedett rá egyéni és közösségi tudatunkra. Ezen belül a bevonuló szerb csapatok Sajkás-vidéki terrorja - a zsablyai, a csurogi és a mozsori mészárlás - az emberi kegyetlenség infernális dimenzióit mutatta meg.”
*
TARTALOM:

• Dögtemetők árkai mélyén izzó csipkebokor;
BEVEZETŐ

LINCS ÉS KIHAJTÁS KORA
• A feltételek megteremtése és az általános körülmények;

TÚLÉLŐK TANÚSKODNAK
• Egy népes család szétzilálása;
• A helyi szerbek üldöztek el bennünket;
• Harapófogóval összedrótozták őket;
• Húsvét harmadnapján;
• Tökre vésett halálos fenyegetés;
• „Disznó magyar”-ból hős;
• Napvilágos emlékek éjsötét eseményekről;
• Egy kiabálós ember;
• Hogyan mondjuk el a Miatyánkot?
• Pintér Péter hordta a hullákat;
• Tizedmagammal ástuk a sírgödröt;
• Rab anyám és partizán bátyám találkozása;
• Az egyik legszerencsétlenebb áldozat;
• Legenda a bácskai magyarokról;
• Megkésett, deklaratív határozat;

BETONTÖMB A LÓTEMETŐBEN
• Emlékmű három évszámmal;
• Fákat ültettek a mozsori áldozatok emléktömbjénél;

BOLDOG BÉKEIDŐK ÉS EMLÉKEINK TÖRLÉSE
• Templomépítés és harangöntés kora;
Kronológia - Forrás- és Irodalomjegyzék - Névmutató
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.