Szent István gyermekei
Nyisztor Tinka
Nyisztor Tinkával beszélget Benkei Ildikó - Magyarnak Lenni sorozat XLIV. kötet
Könyv
Kairosz kiadó, 2008
Kairosz kiadó, 2008
128 oldal, Puha kötésű ragasztott egyéb kicsi méret
ISBN 9789639642980
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 1 500 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 1 500 Ft
Leírás
NYISZTOR TINKA néprajzos (Románia - Moldva - Pusztina)
*
Nyisztor Tinka moldvai magyar parasztok gyermekeként született a színmagyar, székely eredetű Pusztina faluban, amelyről disszertációja bevezetőjében a következőt írja:
„Pusztina a Keleti-Kárpátok gyimesi átjárójától 70 kilométerre, a Tázló folyócska bal partján fekszik, s a falu lakossága az 1994-es népszámlálási adatok szerint 700 családot alkotó 2070 fő. Maguk a pusztinaiak azonban ennél jóval többre, mintegy ötezerre becsülik a lélekszámukat, nem téve különbséget az állandóan a faluban lakók és az elszármazottak, a városban élők között”.
Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Múzeum körúti részlegében a moldvai Pusztinában élő Nyisztor Tinka 2008. október 29-én summa cum laude minősítéssel nyilvánosan megvédte doktori disszertációját. Személyében ő az első moldvai csángómagyar, aki ezt a tudományos címet elérte.
A moldvai magyarok táplálkozásának etnográfiájával foglalkozó disszertációt a bírálók szakmai szenzációnak nevezték.
*
ÍZELÍTŐ A BESZÉLGETÉS TÉMÁIBÓL:
- Pusztina és Pusztiana, a falu neve magyarul és románul;
- Pusztinai tojásfestés, húsvéti szokások;
- Katrincák és bernécek;
- Milyen látnivalót kínál Pusztina, ahol csupa apró színesre festett faházzal találkozhatunk?
- A Tinka név az 1950-es években divat volt Pusztinában;
- Pusztina egy elszigetelt magyar falu, mert a szomszéd falvak mind románok;
- Egy falu közösségének, társadalmának életét megkönnyíti, ha a hagyományok szerint dolgozik és él;
- „A kultúrának azt a részét, amely a magyarsághoz tartozott, el kellett hagyni, és amit nem hagytunk el, azt szégyellni kellett”;
- Nem volt szabad magyarul misézni a magyar származású papoknak;
- Néprajzos farmerban;
- Svájci ösztöndíjjal Moldvában;
- A sült haltól a faluturizmusig;
- Magyar ének Szent István templomában;
- Soha nem tartoztak Magyarországhoz, mégis léteznek magyarként és akarnak is létezni;
- A legfinomabb a köményes pálinka és a kürtős kalács;
- Dialektusban nem lehet misézni!
- Ha az indokok megdőlnek, mindig újabbak támadnak a háttérből és fantomokkal viaskodnak valójában;
- „Felpiszkáltam a gondolkodásukat, magukért beszélnek az eredmények”.
*
A „Szent István Gyermekei” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, aki szeretnék részletesebben is megismerni, hogy NYISZTOR TINKA néprajzossal miről beszélgetett BENKEI ILDIKÓ. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
*
Nyisztor Tinka moldvai magyar parasztok gyermekeként született a színmagyar, székely eredetű Pusztina faluban, amelyről disszertációja bevezetőjében a következőt írja:
„Pusztina a Keleti-Kárpátok gyimesi átjárójától 70 kilométerre, a Tázló folyócska bal partján fekszik, s a falu lakossága az 1994-es népszámlálási adatok szerint 700 családot alkotó 2070 fő. Maguk a pusztinaiak azonban ennél jóval többre, mintegy ötezerre becsülik a lélekszámukat, nem téve különbséget az állandóan a faluban lakók és az elszármazottak, a városban élők között”.
Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Múzeum körúti részlegében a moldvai Pusztinában élő Nyisztor Tinka 2008. október 29-én summa cum laude minősítéssel nyilvánosan megvédte doktori disszertációját. Személyében ő az első moldvai csángómagyar, aki ezt a tudományos címet elérte.
A moldvai magyarok táplálkozásának etnográfiájával foglalkozó disszertációt a bírálók szakmai szenzációnak nevezték.
*
ÍZELÍTŐ A BESZÉLGETÉS TÉMÁIBÓL:
- Pusztina és Pusztiana, a falu neve magyarul és románul;
- Pusztinai tojásfestés, húsvéti szokások;
- Katrincák és bernécek;
- Milyen látnivalót kínál Pusztina, ahol csupa apró színesre festett faházzal találkozhatunk?
- A Tinka név az 1950-es években divat volt Pusztinában;
- Pusztina egy elszigetelt magyar falu, mert a szomszéd falvak mind románok;
- Egy falu közösségének, társadalmának életét megkönnyíti, ha a hagyományok szerint dolgozik és él;
- „A kultúrának azt a részét, amely a magyarsághoz tartozott, el kellett hagyni, és amit nem hagytunk el, azt szégyellni kellett”;
- Nem volt szabad magyarul misézni a magyar származású papoknak;
- Néprajzos farmerban;
- Svájci ösztöndíjjal Moldvában;
- A sült haltól a faluturizmusig;
- Magyar ének Szent István templomában;
- Soha nem tartoztak Magyarországhoz, mégis léteznek magyarként és akarnak is létezni;
- A legfinomabb a köményes pálinka és a kürtős kalács;
- Dialektusban nem lehet misézni!
- Ha az indokok megdőlnek, mindig újabbak támadnak a háttérből és fantomokkal viaskodnak valójában;
- „Felpiszkáltam a gondolkodásukat, magukért beszélnek az eredmények”.
*
A „Szent István Gyermekei” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, aki szeretnék részletesebben is megismerni, hogy NYISZTOR TINKA néprajzossal miről beszélgetett BENKEI ILDIKÓ. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.