Beszámoló a volgai bolgárok földjén tett utazásról
Ibn Fadlán
Könyv
Corvina kiadó, 2007
Corvina kiadó, 2007
194 oldal, Kemény kötésű fűzött
ISBN 9789631355949
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 400 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 3 400 Ft
Leírás
IBN FADLÁN útja a nagy jelentőségű utazások történetében az egyik nagy ismeretlen ismerős.
920 körül a volgai bolgárok királya levelet írt al-Muqtadir bi'lláhi kalifának, hogy küldjön embereket, akik őt és népét az iszlám tanításaiban eligazítják, és mecsetet építenek számára. A kalifa útnak indított egy küldöttséget, amelynek Ibn Fadlán is a tagja volt.
A küldöttség 921. június 21-én indult útnak Bagdadból. Először Bukhárába mentek, majd Khwárizmon keresztül az oghuz törökök, a besenyők és baskírok földjén átutazva 11 hónapnyi utazás után 922. május 12-én megérkeztek a volgai bolgárok földjére.
A küldöttségnek az iszlám terjesztése mellett egyéb feladatai is lehettek:
- a kor nagyhatalmi harcában a potenciális szövetségesek fölkutatása és biztosítása, valamint
- a kevéssé ismert népek földrajzi, politikai viszonyainak és szokásainak megismerése az egyre bővülő kereskedelmi kapcsolatok szolgálatában.
Ibn Fadlánnál jobb, eszesebb és élesebb szemű megfigyelőt aligha küldhetett volna a kalifa: nemcsak mindenre kíváncsi volt, hanem különleges érzéke volt a másra, a szokatlanra, amit pontosan, lényegretörően ragadott meg, s színesen és plasztikusan tudott megfogalmazni.
Számos mai etnológust megszégyeníthet azzal, ahogy beszámol például az oghuz törökök házassági szokásairól, a betegekkel való bánásmódjukról, arról, hogyan tisztálkodnak, és a nők viselkedéséről.
Ám leginkább a volgai bolgárok mélyreható és sokoldalú etnográfiai jellemzését bámulhatjuk: az étkezési szokásoktól, néhány fontos mitológiai hiedelmüktől a gyereknevelésen, az örökösödésen, a jogszolgáltatáson át a temetkezési szokásokig és a két nem kapcsolatáig.
Ibn Fadlán úti jelentését mindeddig az őstörténészeink csak egy szűk köre használhatta alapvető forrásként, hiszen a baskírokról és a kazárokról szóló beszámolók alapvető adalékok a magyar őstörténet VIII-IX. századi szakaszához.
Eljött az idő, hogy az őstörténészek mellett a történelem és a kultúrtörténet iránt érdeklődők népesebb tábora számára is hozzáférhetővé váljon ennek a rendkívül becses szövegnek az első magyar kiadása. Ezt Simon Róbert a fordító kimerítő kommentárjai és tanulmánya kíséri.
*
A „BESZÁMOLÓ A VOLGAI BOLGÁROK FÖLDJÉN TETT UTAZÁSRÓL” című ezen kiadványt a volgai bolgárok etnográfiai jellemzése, a baskírokról és a kazárokról szóló beszámolók, az őstörténet mellett a történelem és a kultúrtörténet iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
920 körül a volgai bolgárok királya levelet írt al-Muqtadir bi'lláhi kalifának, hogy küldjön embereket, akik őt és népét az iszlám tanításaiban eligazítják, és mecsetet építenek számára. A kalifa útnak indított egy küldöttséget, amelynek Ibn Fadlán is a tagja volt.
A küldöttség 921. június 21-én indult útnak Bagdadból. Először Bukhárába mentek, majd Khwárizmon keresztül az oghuz törökök, a besenyők és baskírok földjén átutazva 11 hónapnyi utazás után 922. május 12-én megérkeztek a volgai bolgárok földjére.
A küldöttségnek az iszlám terjesztése mellett egyéb feladatai is lehettek:
- a kor nagyhatalmi harcában a potenciális szövetségesek fölkutatása és biztosítása, valamint
- a kevéssé ismert népek földrajzi, politikai viszonyainak és szokásainak megismerése az egyre bővülő kereskedelmi kapcsolatok szolgálatában.
Ibn Fadlánnál jobb, eszesebb és élesebb szemű megfigyelőt aligha küldhetett volna a kalifa: nemcsak mindenre kíváncsi volt, hanem különleges érzéke volt a másra, a szokatlanra, amit pontosan, lényegretörően ragadott meg, s színesen és plasztikusan tudott megfogalmazni.
Számos mai etnológust megszégyeníthet azzal, ahogy beszámol például az oghuz törökök házassági szokásairól, a betegekkel való bánásmódjukról, arról, hogyan tisztálkodnak, és a nők viselkedéséről.
Ám leginkább a volgai bolgárok mélyreható és sokoldalú etnográfiai jellemzését bámulhatjuk: az étkezési szokásoktól, néhány fontos mitológiai hiedelmüktől a gyereknevelésen, az örökösödésen, a jogszolgáltatáson át a temetkezési szokásokig és a két nem kapcsolatáig.
Ibn Fadlán úti jelentését mindeddig az őstörténészeink csak egy szűk köre használhatta alapvető forrásként, hiszen a baskírokról és a kazárokról szóló beszámolók alapvető adalékok a magyar őstörténet VIII-IX. századi szakaszához.
Eljött az idő, hogy az őstörténészek mellett a történelem és a kultúrtörténet iránt érdeklődők népesebb tábora számára is hozzáférhetővé váljon ennek a rendkívül becses szövegnek az első magyar kiadása. Ezt Simon Róbert a fordító kimerítő kommentárjai és tanulmánya kíséri.
*
A „BESZÁMOLÓ A VOLGAI BOLGÁROK FÖLDJÉN TETT UTAZÁSRÓL” című ezen kiadványt a volgai bolgárok etnográfiai jellemzése, a baskírokról és a kazárokról szóló beszámolók, az őstörténet mellett a történelem és a kultúrtörténet iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.