Arany Tarsoly 2009. február-AranyTarsoly-Újság-Gondolatház-Magyar Menedék Könyvesház

Magyar Menedék Könyvesház

Részletes kereső
AranyTarsoly - Arany Tarsoly 2009. február

Arany Tarsoly 2009. február

AranyTarsoly

V. évfolyam 2. szám

Újság
Gondolatház kiadó, 2009
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 595 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 595 Ft
Nincs készleten
1 2 3 4 5
5.0 (1 vélemény alapján)
Leírás
  • Marton Veronika a frígek vallását és műveltségét mutatja be.

  • A pálosságnak van egy olyan formája is, amikor az ember nem mond le a „világi életről”, mint a szerzetesek, de állandó pálos-tudatban, egyistenhitben, erkölcsösen, mértékletesen él és ebben a magasztos, áthatott állapotban alapít családot, hogy így önmagát, családját tökéletesítve, fejlesztve az egyisteni úton együtt haladva, erőteljesebben erősödhessék magyar nemzetünk - a pálosság fontosságáról Thot Attila ír.

  • Az égi jelek Fényiné Csomor Rózsa és Wieber Orsolya által üzennek Sarlós Boldogasszony és Nagyboldogasszony ünnepén.

  • 180 esztendeje született a kalandos életű legnagyobb székely Orbán Balázs.

  • Kun Éva keramikusművész világába Borka Elly avat be minket.

  • Bunyevácz Zsuzsa jó pár éve készített beszélgetést Árva Vince atyával. A mának üzenünk ismételt közlésével.

  • Poór Miklós az ún. nagy naptárhamisítás témakörében egy egyedülálló felfedezést tett. A különböző időszámításokat addig tologatta egymáshoz viszonyítva, hogy végül kirajzolódik a pontos időrendiség egy olyan korról, ahol valóban nagyon sok a homályos, tisztázatlan pont.

  • Visszaadni népünk önazonosság tudatát - Bíró András Zsolt antropológussal készíttetett beszélgetésünk második részében ennek fontosságáról beszélgetünk.

  • Kovács József szenzációs írása a történelemszemlélet kettősségének problémájáról A mitikus és a profán történelem címmel.

  • Folytatódik Dr. Zétényi Zsolt Történeti Alkotmányunkról szóló összefoglalása.

  • Teleki Pál politikájának bemutatását Kárpátalja visszafoglalásával folytatjuk.

  • Óriási lovas útra készül három magyar ember. Kazahsztánból lóháton indulnak hazafelé, felkeresve minden olyan jelentős emlékhelyet, melyhez nekünk magyaroknak közünk van. Bencze István, Csepin Péter és Zsolnai Gábor. Az út márciustól szeptemberig tart. Lapunk, reményeink szerint minden hónapban hírt ad erről a csodálatos és példaadó vállalkozásról.

  • A sárkányos lovagok szövetségének magyarországi vonatkozásait mutatja be lovag Poproczy Attila.

  • Bem apó. Piski csata. Egy felemelő történet a hazaszeretetről és arról, hogy a reménytelennek tűnő helyzetben is van kiút.

  • Lange Irén nyelvész, a magyar nyelvről, mint nevelő nyelvről beszél.

  • A pogány torony ma is áll. Bognár József ennek járt utána.

  • Sopronban a Pálos-pincében kóstolgatta, ízlelgette a borokat Papp Atilla.

  • Sziva Balázzsal, a Romantikus Erőszak frontemberével beszélget Szakács Gábor.



Az Arany Tarsoly egy jelkép. A jelképek arra valók, hogy emlékeztessenek, és ösztönözzenek. A tarsoly méltóságjelvény, rangjelzés, ornamentika, címer, emlékeztető, hit, üzenet, ruházati kiegészítő, zseb, gondolkodásmód, életforma. Emlékeztet őseinkre, és ösztönöz az őseink által ránk hagyományozott műveltség továbbvitelére és fejlesztésére.

A hagyományok nem jelentenek mást, mint az élet értelmének újra felfedezését. Az élhető élet feltételeinek megteremtését. Őseink a természettel szoros kapcsolatban éltek.

Az időjárást az égre felnézve jósolták meg, a betegségeket gyógyfüvekkel enyhítették, a műszálat nem ismerték, maguk varrták természetes anyagokból a ruháikat, a természetben található növényekből főztek ízletes eledeleket, és a tudásukat apáról-fiúra szájhagyomány útján adták tovább. Szigorú, maguk által teremtett erkölcsi rend szerint éltek, melyet nem tehernek éreztek, hanem életük alapfeltételének.

A magyar történelem ékes példája annak, hogy minden megszállást és elnyomást a kultúra és a hagyomány őrzésével, életben tartásával éltek túl őseink. Nemzetünk kincsei pedig kimerítetlenek. Hagyományaink nemzeti vagyonunk is egyben. E vagyon elherdálása nagyfokú felelőtlenség.

Folyóiratunk célja e nemzeti vagyon felkutatása, előhívása, élővé tétele. Közvetett célunk pedig a magyarságtudat erősítése, egy erős, életképes kulturális alap megteremtése, mely a nemzet jövőképének kialakításában döntő szerepet kell, hogy játsszon.
(Kiss Krisztina felelős szerkesztő)

A februári szám tartalmából:
A legnagyobb székely: Orbán Balázs

A pálosság fontossága

Poór Miklós Történelmi időzavar

Az Arany Embertől Attiláig A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Vélemények
Szállítás és fizetés