Nemes családok Csanád vármegyében (reprint)
Barna János - Sümeghy Dezső
Könyv
Heraldika kiadó, 2008
Heraldika kiadó, 2008
241 oldal, Kemény kötésű fűzött A5 méret
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 2 200 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 2 200 Ft
Leírás
A kiadvány tartalmazza a vármegye nemes családjait, címerleírásait, számos család címerrajzát, leszármazási táblázatokat.
A történelmi Csanád vármegye makói levéltárában őrzött dokumentumok alapján állította össze 1913-ban a két levéltáros, genealógus ezt az adattárat, amely az 1715-1849 közötti időszak forrásai alapján négyszáz nemesi família alfabetikus rendbe szedett adatait tartalmazza.
Az összeállítók a lehető legteljesebb családfákat rekonstruálták a nemesi cím elnyerésétől - vagy annak első adatolható említésétől - a 19. század derekáig, esetleges kitekintéssel a kötet összeállításának időpontjáig.
Valamennyi szócikk élén a családnév áll; a szerzők megjelölik a nemességet adományozó uralkodót, a nemesség elnyerésének dátumát; ismertetik a család származásának helyét; megadják címerük szabványos leírását; rekonstruálják a leszármazás táblázatát, a családfát; elősorolják a famíliából magas méltóságra jutottakat.
Az Aczéltól Zipszerig terjedő szócikkeket forrásmegjelölő, hivatkozó lábjegyzetek kísérik. A lexikonrész után áll a Függelék, amely az 1731-1849 közötti időszak vármegyei tisztségviselőit sorolja fel (fő- és alispánok, fő- és aljegyzők, fő- és alügyészek, fő- és alszolgabírák, adószedők, számvevők, levéltárosok, esküdtek, mérnökök, csendbiztosok stb.).
A reprint kiadványt - amelyet rövidítésjegyzék és Névmutató zár le - a nagy történelmi gyűjtemények prézensz részlegeiben érdemes elhelyezni; Csongrád megyében a helytörténeti részlegek törzsállományába tartozik.
*
Csanád vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső, alföldi részén. Területe jelenleg nagyobb részt Magyarországhoz, kisebb részt Romániához tartozik. A vármegyét északon Békés és Arad vármegyék, keleten Arad vármegye, délen Torontál vármegye, nyugaton pedig Csongrád és Békés vármegyék határolták.
Egykori területének legnagyobb része síkság, keleten néhol dombok is találhatók. Legfontosabb folyói: északon a Maros, délen a Száraz-ér (a Holt-Maros egyik ága). Csanád vármegye a Magyar Királyság egyik legtermékenyebb mezőgazdasági területe volt...
*
A „NEMES CSALÁDOK CSANÁD VÁRMEGYÉBEN” című (REPRINT) kiadványt a nemesi családok, családfák, a négyszáz nemesi família alfabetikus rendbe szedett adatai iránt érdeklődő, ezen a téren többlet információkhoz jutni akaró olvasóinknak ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
A történelmi Csanád vármegye makói levéltárában őrzött dokumentumok alapján állította össze 1913-ban a két levéltáros, genealógus ezt az adattárat, amely az 1715-1849 közötti időszak forrásai alapján négyszáz nemesi família alfabetikus rendbe szedett adatait tartalmazza.
Az összeállítók a lehető legteljesebb családfákat rekonstruálták a nemesi cím elnyerésétől - vagy annak első adatolható említésétől - a 19. század derekáig, esetleges kitekintéssel a kötet összeállításának időpontjáig.
Valamennyi szócikk élén a családnév áll; a szerzők megjelölik a nemességet adományozó uralkodót, a nemesség elnyerésének dátumát; ismertetik a család származásának helyét; megadják címerük szabványos leírását; rekonstruálják a leszármazás táblázatát, a családfát; elősorolják a famíliából magas méltóságra jutottakat.
Az Aczéltól Zipszerig terjedő szócikkeket forrásmegjelölő, hivatkozó lábjegyzetek kísérik. A lexikonrész után áll a Függelék, amely az 1731-1849 közötti időszak vármegyei tisztségviselőit sorolja fel (fő- és alispánok, fő- és aljegyzők, fő- és alügyészek, fő- és alszolgabírák, adószedők, számvevők, levéltárosok, esküdtek, mérnökök, csendbiztosok stb.).
A reprint kiadványt - amelyet rövidítésjegyzék és Névmutató zár le - a nagy történelmi gyűjtemények prézensz részlegeiben érdemes elhelyezni; Csongrád megyében a helytörténeti részlegek törzsállományába tartozik.
*
Csanád vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső, alföldi részén. Területe jelenleg nagyobb részt Magyarországhoz, kisebb részt Romániához tartozik. A vármegyét északon Békés és Arad vármegyék, keleten Arad vármegye, délen Torontál vármegye, nyugaton pedig Csongrád és Békés vármegyék határolták.
Egykori területének legnagyobb része síkság, keleten néhol dombok is találhatók. Legfontosabb folyói: északon a Maros, délen a Száraz-ér (a Holt-Maros egyik ága). Csanád vármegye a Magyar Királyság egyik legtermékenyebb mezőgazdasági területe volt...
*
A „NEMES CSALÁDOK CSANÁD VÁRMEGYÉBEN” című (REPRINT) kiadványt a nemesi családok, családfák, a négyszáz nemesi família alfabetikus rendbe szedett adatai iránt érdeklődő, ezen a téren többlet információkhoz jutni akaró olvasóinknak ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.