A tiszta magyar nyelv kincseinek megőrzése és tanítása

A magyar különleges, alkotó nyelv. Teremtő erejét a hangok, gyökök, képzők világának következetes, szerves rendszere adja.

Az anyanyelvtanítás ezen új módszertana ezekre az alapokra épül.

Marácz László az könyv előszavának írója mérföldkőnek nevezi MOLNÁR ZSOLT és CZEGLÉDI CECÍLIA tankönyvét, amely az első olyan tankönyv, amelyik szakítva a magyar nyelvtan tanítás módszertani hagyományaival, a magyar nyelv hang-, gyök- és képzőrendszeréből indul ki.

A két részre osztható könyv az első részben bemutatja a magyar nyelv hang-, gyök- és képzőrendszerét, amelynek alapjait a XIX. század két tudósa: Czuczor Gergely és Fogarasi János fektettek le.

Az indoeurópai nyelvekben a jelentésalkotás csak a mondatok és a szöveg szintjén történik, a magyar nyelvben ez jóval mélyebben: a gyökök szintjén valósul meg. Az egy, két vagy három hangzóból álló gyökök hordozzák a szavak alapjelentését, amelyet a képzők segítségével pontosítunk.

Egyetlen indoeurópai nyelvben sem lehet olyan gazdag szóbokor rendszert kiépíteni, mint a magyarban. Ez abból adódik, hogy a magyarban a szóbokrokban a szavak szervesen nőnek ki az előző szint szavaiból, úgy, hogy a teremtő gyök jelentése köré épülnek.

A szerzőpáros a Czuczor – Fogarasi szótár alapján ezekről a képzőtípusokról ír:

A) Rámutató; B) Tett képzők; C) Összekötő és gyakorító, és D) Összetett képzők.
Ezeket a típusokat részletesen is elemzik a szerzők.

Nyelvünk sajátosságaiként az alábbi tulajdonságokat emelik ki:
– szervesség (erős összetartás, rugalmasság, alkotóképesség);
– teremtőképesség;
– összetartó erő;
– szabadság;
– mindent leíró képesség, lényegi változatlanság;
– lényegmegragadás;
– ereszkedő jelleg;
– mellérendelő szemlélet.

A könyv második részében a szerzők gyakorlati nyelvtanítási elveket, gyakorlati eljárásokat és módszereket mutatnak be. Fontosnak tartják a tanulók érdeklődésének felkeltését a magyar nyelv iránt, a nyelvvel való kísérletezést, az alkotó nyelvhasználatot. Majd hasznos tanácsokat adnak az egyes problémakörök tanításához.

Szent-Györgyi Albertet idézik: Mire való az iskola?
Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.

Vélemények idegen kutatóktól:
„Nem ismerek még egy nyelvet, melynek ilyen változatos elemi élet és ellenálló ereje lenne, és amely a legtisztább alapelvek talaján állva, ily könnyeden és méltóságteljesen tudna kezelni minden változatosságot.”
(John Bowring, Poetry of the Magyars, 1830)

„Bátran kijelenthetem, miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha magyar lett volna az anyanyelvem, életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit. A magyar nyelvben az elöljárók használata helyett a legtöbb szó végét óriási változatban módosítani lehet. Ez a művelet a legkisebb érzelmi rezdülést is képes kifejezni és hűségesen visszaadni.(...)”
(George Bernard Shaw rádiós nyilatkozata)

*
A TISZTA MAGYAR NYELV KINCSINEK MEGŐRZÉSE ÉS TANÍTÁSA című ezen kiadványt a magyar nyelv és az anyanyelvtanítás módszertana iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk. A tanároknak azért, hogy felfrissítsék a magyar nyelvről kialakult eddigi nézeteiket, és új szemszögből tekintsenek a nyelvünkre. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.