Helyünk a világban - A magyar külpolitika útja a 21. sz-ban

A szerzők elmondják, hogy a 80-as évek elejétől kezdődően - miután végigkísérték a problémakört a II. világháborútól kiindulva -; hogyan jött létre a nyugati pénzügyi központokkal az akkori Magyar Népköztársaság kapcsolatrendszere, az orosz politikai függés mellé hogyan társult egy másfajta függés, hogyan épült föl, hogyan alakult ki, milyen viták követték ezt belülről, mindennek milyen hatása volt az akkori magyar párton belüli hatalmi viszonyokra. A kiadványt Orbán Viktor is méltatta. Címére utalva többek között kitért a magyarok küldetésére is. Szerinte minden közösség előtt két út áll: vagy maga találja meg a helyét a világban, vagy mások jelölik ki azt. Orbán szerint ez utóbbi következik az önfeladás és az összeesküvés-elméletek elfogadásának külpolitikájából. Ám szerinte józan ésszel, magáért kiállva mindenki megtalálhatja a saját helyét a világban. Példaként a honfoglalást, '56-ot, és az 1998 és 2002 közötti nemzeti politikát említette. A közéletre és a külpolitikára nyitott olvasóknak ajánlott...

Ebben a könyvben a szerzők elmondják, hogy a 80-as évek elejétől kezdődően - miután végigkísérték a problémakört a II. világháborútól kiindulva -;

- hogyan jött létre a nyugati pénzügyi központokkal az akkori Magyar Népköztársaság kapcsolatrendszere,

- az orosz politikai függés mellé hogyan társult egy másfajta függés,

- hogyan épült föl, hogyan alakult ki, milyen viták követték ezt belülről,

- mindennek milyen hatása volt az akkori magyar párton belüli hatalmi viszonyokra.

A kiadványt Orbán Viktor is méltatta. A HELYÜNK A VILÁGBAN könyv címére utalva többek között kitért a magyarok küldetésére is. Szerinte minden közösség előtt két út áll: vagy maga találja meg a helyét a világban, vagy mások jelölik ki azt.

Orbán szerint ez utóbbi következik az önfeladás és az összeesküvés-elméletek elfogadásának külpolitikájából.

Ám szerinte józan ésszel, magáért kiállva mindenki megtalálhatja a saját helyét a világban. Példaként pedig a honfoglalást, '56-ot, és az 1998 és 2002 közötti nemzeti politikát említette.

Orbán Viktor szerint azon elődöket kell követni, akik hittek abban, hogy maguk jelölhetik ki helyünket a világban. „A mi helyünk a Kárpát-medencében van” - jelentette ki a politikus, tréfásan hozzátéve: ezt akkor is kimondja, ha emiatt Szlovákiában rendkívüli kormányülést hívnak össze.

Magyarország küldetésével kapcsolatban felvetette azt a kérdést, hogy hozzánk hasonló súlyú országok miért sikeresebbek a külpolitikában, mint mi. A választ abban látja, hogy míg a magyarok erősek a világtendenciák felismerésében és az elméletben, addig a külpolitikai aprómunkát elhanyagoljuk. A jövőben azonban ezen változtatni kell.

„Mi a magyarság küldetése a külpolitikában az elkövetkező években? Az az első feladat, hogy magát erőssé tegye és erős nemzetté váljunk. Ezzel együtt pedig meghatározó szerepet kell vállalnunk egy új közép-európai együttműködésben”.

„Közép-Európa elveszítheti a súlyát, de ha a válságban meglátjuk a lehetőséget, és együttműködünk, akkor megerősödhetünk”.

A „Helyünk a világban - A magyar külpolitika útja a 21. században” című kötet a Manréza Füzetek nyolcadik darabja. A három szerző Csaba László közgazdász, Jeszenszky Géza az Antall-kormány, Martonyi János pedig az Orbán-kormány külügyminisztere.

A könyvet az Éghajlat Könyvkiadó adta ki a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Nézőpont Intézet Alapítvány támogatásával.

A kiadványt Antall József miniszterelnök emlékének ajánlották.

*
A „Helyünk a Világban” című eme kiadványt a közéletre és a külpolitikára nyitott olvasóinknak ajánljuk, akiket érdekel a magyar külpolitika útja a XXI. században.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.