Leírás: Ebben a könyvben a szerzők elmondják, hogy a 80 - as évek elejétől kezdődően - miután végigkísérték a problémakört a II. világháborútól kiindulva -;

- hogyan jött létre a nyugati pénzügyi központokkal az akkori magyar népköztársaság kapcsolatrendszere,

- az orosz politikai függés mellé hogyan társult egy másfajta függés,

- hogyan épült föl, hogyan alakult ki, milyen viták követték ezt belülről,

- mindennek milyen hatása volt az akkori magyar párton belüli hatalmi viszonyokra.

A kiadványt Orbán Viktor is méltatta. A HELYÜNK A VILÁGBAN könyv címére utalva többek között kitért a magyarok küldetésére is. Szerinte minden közösség előtt két út áll: vagy maga találja meg a helyét a világban, vagy mások jelölik ki azt.

Orbán szerint ez utóbbi következik az önfeladás és az összeesküvés - elméletek elfogadásának külpolitikájából.

Ám szerinte józan ésszel, magáért kiállva mindenki megtalálhatja a saját helyét a világban. Példaként pedig a honfoglalást, '56-ot, és az 1998 és 2002 közötti nemzeti politikát említette.

Orbán Viktor szerint azon elődöket kell követni, akik hittek abban, hogy maguk jelölhetik ki helyünket a világban. „A mi helyünk a Kárpát - medencében van - jelentette ki a politikus, tréfásan hozzátéve: ezt akkor is kimondja, ha emiatt Szlovákiában rendkívüli kormányülést hívnak össze.

Magyarország küldetésével kapcsolatban felvetette azt a kérdést, hogy hozzánk hasonló súlyú országok miért sikeresebbek a külpolitikában, mint mi. A választ abban látja, hogy míg a magyarok erősek a világtendenciák felismerésében és az elméletben, addig a külpolitikai aprómunkát elhanyagoljuk. A jövőben azonban ezen változtatni kell.

„Mi a magyarság küldetése a külpolitikában az elkövetkező években? Az az első feladat, hogy magát erőssé tegye és erős nemzetté váljunk. Ezzel együtt pedig meghatározó szerepet kell vállalnunk egy új közép - európai együttműködésben”.

„Közép-Európa elveszítheti a súlyát, de ha a válságban meglátjuk a lehetőséget, és együttműködünk, akkor megerősödhetünk”.

A Helyünk a világban - A magyar külpolitika útja a XXI. században című kötet a Manréza Füzetek nyolcadik darabja. A három szerző Csaba László közgazdász, Jeszenkszky Géza az Antall-kormány, Martonyi János pedig az Orbán-kormány külügyminisztere.

A könyvet az Éghajlat Könyvkiadó adta ki a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Nézőpont Intézet Alapítvány támogatásával.

A kiadványt Antall József miniszterelnök emlékének ajánlották.

*
A „HELYÜNK A VILÁGBAN” című ezen kiadványt a közéletre és a külpolitikára nyitott olvasóinknak ajánljuk, akiket érdekel a magyar külpolitika útja a XXI. században.