Csoóri Sándor 80
Csoóri Sándor
40% RENDKÍVÜLI KEDVEZMÉNNYEL!
Könyv
Éghajlat könyvkiadó kiadó, 2010
Éghajlat könyvkiadó kiadó, 2010
256 oldal, Kemény kötésű fűzött A5 méret
ISBN 9789639862173
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 000 Ft
Megtakarítás: 40%
Online ár: 1 800 Ft
Leírás
Az Éghajlat könyvkiadó egy ünnepi kiadvánnyal tisztelgett CSOÓRI SÁNDOR előtt. Kötetbe gyűjtötték néhány pályatárs, közéleti személyiség méltató írásait a tiszteletet parancsoló 80. születésnap alkalmából.
A versek és írások szerzői Csoóri Sándor kerek születésnapjára:
Ágh István, Döbrentei Kornél, Tornai József, Falusi Márton, Tamás Menyhért, Vári Fábián László, Dobai Péter, Kiss Benedek, Szentmártoni János, Oláh János, Mezey Katalin, Marsall László, Duray Miklós, Vizi E. Szilveszter, Martonyi János, Balog Zoltán, Lezsák Sándor, Bogárdi Szabó István, Kósa Ferenc, Bíró Zoltán, Pozsgay Imre, Szakolczay Lajos, Papp Endre, Iancu Laura, Dudás Károly, Kun Miklós, Csontos János, Görömbei András, Balázs Géza, Pomogáts Béla, Vasy Géza, Tőkéczky László, Kiss Gy. Csaba, Pölöskei Ferenc, Dr. Kovács Zoltán, Csoóri-Bányai Réka, Sára Sándor, Orosz János.
*
Csoóri Sándor 1930. február 3-án született Zámolyon /Fejér megye/. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte. 1942-ben a népi írók által kezdeményezett Országos Falusi Tehetségkutató Intézet segítségével Pápára került középiskolába. Itt érettségizett 1950-ben a Református Kollégiumban.
1950-ben munkatársa lett a Pápai Néplap című újságnak, majd a Veszprém megyei Népújságnak. 1951–52-ben Budapesten az Egyetemi Orosz Intézetben orosz–történelem–marxizmus és műfordítás szakon tanult. Tanulmányait háromnegyed év múlva a betegsége miatt kellett félbehagynia, tüdőszanatóriumba került.
1953 augusztusában 14 verse jelent meg egyszerre. Ekkor figyelt föl költészetére a kritika. 1953–54-ben az Irodalmi Újság, 1954-ben a Szabad Ifjúság munkatársa. 1955-56-ban az Új Hang versrovatának a szerkesztője. 1957-58-ban tisztviselő a Lakatosipari Vállalatnál. 1958-tól szabadfoglalkozású író 1968-ig, közben 1962–63-ban a Jövő Mérnöke című lap munkatársa. 1968-tól 1988-ig a MAFILM dramaturgja.
A hatvanas évektől a népi-nemzeti ellenzék vezető egyénisége volt, komoly szerepet vállalt a rendszerváltás előkészítésében. Több alkalommal sújtották szilenciummal, több ezer oldalnyi ügynöki jelentést írtak róla, a népszerűsége azonban 1990-ig rendkívül magas volt. Előadásain rendszerint zsúfolt termek fogadták.
1985-ben részt vett az ellenzéki csoportok Monori találkozóján. 1987-ben egyike volt az MDF alapítóinak, majd 1993-ig a mozgalom, később a párt elnökségi tagja. 1988-tól a Hitel (folyóirat) szerkesztőbizottsági elnöke, 1992-től főszerkesztője. 1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke. Ebben a funkciójában kezdeményezte 1992 nyarán a Duna Televízió létrehozását, amely még az év Karácsonyán megkezdte sugárzását.
Díjai:
József Attila-díj (1954, 1970)
Herder-díj (1981)
Bibó István-díj (1984)
Az Év Könyve Díj (1985, 1995, 2004)
Déry Tibor-díj (1987)
Fitz József-díj (1989)
Kossuth-díj (1990)
Magvető Könyvkiadó Nívódíja (1990)
Radnóti Biennálé Költészeti Fődíja (1990)
Eeva Joenpelto-díj (1995)
Károli Gáspár-díj (1997)
Magyar Örökség Díj (1997, 2005)
Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2000)
Magyar Művészetért Díj (2004)
Balassi Bálint-emlékkard (2006)
Prima Primissima díj, 2008.
*
A „Csoóri Sándor 80” című ezen kiadványt az immáron nyolcvanas éveiben járó Csoóri Sándor Kossuth-díjas költő, író, esszéista, a kortárs magyar irodalom kiemelkedő alakja személye és életműve előtt tisztelgő pályatársak és közéleti személyiségek írásai, költeményei iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
(Csoóri Sándor: 1930-2016)
*
Ajánlott még:
Csoóri Sándor.
Föld, nyitott seben + CD.
Polgári gondola. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
A versek és írások szerzői Csoóri Sándor kerek születésnapjára:
Ágh István, Döbrentei Kornél, Tornai József, Falusi Márton, Tamás Menyhért, Vári Fábián László, Dobai Péter, Kiss Benedek, Szentmártoni János, Oláh János, Mezey Katalin, Marsall László, Duray Miklós, Vizi E. Szilveszter, Martonyi János, Balog Zoltán, Lezsák Sándor, Bogárdi Szabó István, Kósa Ferenc, Bíró Zoltán, Pozsgay Imre, Szakolczay Lajos, Papp Endre, Iancu Laura, Dudás Károly, Kun Miklós, Csontos János, Görömbei András, Balázs Géza, Pomogáts Béla, Vasy Géza, Tőkéczky László, Kiss Gy. Csaba, Pölöskei Ferenc, Dr. Kovács Zoltán, Csoóri-Bányai Réka, Sára Sándor, Orosz János.
*
Csoóri Sándor 1930. február 3-án született Zámolyon /Fejér megye/. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte. 1942-ben a népi írók által kezdeményezett Országos Falusi Tehetségkutató Intézet segítségével Pápára került középiskolába. Itt érettségizett 1950-ben a Református Kollégiumban.
1950-ben munkatársa lett a Pápai Néplap című újságnak, majd a Veszprém megyei Népújságnak. 1951–52-ben Budapesten az Egyetemi Orosz Intézetben orosz–történelem–marxizmus és műfordítás szakon tanult. Tanulmányait háromnegyed év múlva a betegsége miatt kellett félbehagynia, tüdőszanatóriumba került.
1953 augusztusában 14 verse jelent meg egyszerre. Ekkor figyelt föl költészetére a kritika. 1953–54-ben az Irodalmi Újság, 1954-ben a Szabad Ifjúság munkatársa. 1955-56-ban az Új Hang versrovatának a szerkesztője. 1957-58-ban tisztviselő a Lakatosipari Vállalatnál. 1958-tól szabadfoglalkozású író 1968-ig, közben 1962–63-ban a Jövő Mérnöke című lap munkatársa. 1968-tól 1988-ig a MAFILM dramaturgja.
A hatvanas évektől a népi-nemzeti ellenzék vezető egyénisége volt, komoly szerepet vállalt a rendszerváltás előkészítésében. Több alkalommal sújtották szilenciummal, több ezer oldalnyi ügynöki jelentést írtak róla, a népszerűsége azonban 1990-ig rendkívül magas volt. Előadásain rendszerint zsúfolt termek fogadták.
1985-ben részt vett az ellenzéki csoportok Monori találkozóján. 1987-ben egyike volt az MDF alapítóinak, majd 1993-ig a mozgalom, később a párt elnökségi tagja. 1988-tól a Hitel (folyóirat) szerkesztőbizottsági elnöke, 1992-től főszerkesztője. 1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke. Ebben a funkciójában kezdeményezte 1992 nyarán a Duna Televízió létrehozását, amely még az év Karácsonyán megkezdte sugárzását.
Díjai:
József Attila-díj (1954, 1970)
Herder-díj (1981)
Bibó István-díj (1984)
Az Év Könyve Díj (1985, 1995, 2004)
Déry Tibor-díj (1987)
Fitz József-díj (1989)
Kossuth-díj (1990)
Magvető Könyvkiadó Nívódíja (1990)
Radnóti Biennálé Költészeti Fődíja (1990)
Eeva Joenpelto-díj (1995)
Károli Gáspár-díj (1997)
Magyar Örökség Díj (1997, 2005)
Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2000)
Magyar Művészetért Díj (2004)
Balassi Bálint-emlékkard (2006)
Prima Primissima díj, 2008.
*
A „Csoóri Sándor 80” című ezen kiadványt az immáron nyolcvanas éveiben járó Csoóri Sándor Kossuth-díjas költő, író, esszéista, a kortárs magyar irodalom kiemelkedő alakja személye és életműve előtt tisztelgő pályatársak és közéleti személyiségek írásai, költeményei iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
(Csoóri Sándor: 1930-2016)
*
Ajánlott még:
Csoóri Sándor.
Föld, nyitott seben + CD.
Polgári gondola. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.