A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével III.
Balogh Zoltán
Könyv
Kairosz kiadó, 2010
Kairosz kiadó, 2010
196 oldal, Puha kötésű ragasztott C5 méret
ISBN 9789636623272
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 500 Ft
Megtakarítás: 15%
Online ár: 2 975 Ft
Leírás
Vádirat Magyarország 1945 óta tartó kirablása, valamint a természeti kincsek megkárosítására - estenként elpusztítására - tett kísérletek ügyében.
Ez a harmadik, befejező kötet hivatalos dokumentumokkal támasztja alá a két előző kötetben foglaltakat.
Mindhárom kötetben nyomon követhető a dezinformációs tendencia a legfelső pártállami szinten. Rákosi 1955-ben BAUXIT fedőnévvel látta el a pécsi uránbányát és a SZU-val kötött szerződést. 1957-ben Kádár és Münnich engedélyt kértek az uránbányászat elnevezés használatára, továbbá arra, hogy a szerény térítési díj magyar bankba legyen átutalva.
1956. december 12-én készült egy összefoglaló anyag, nem hivatalos minősítéssel ellátva. Ez a realitás talaján próbál javaslatot tenni a kialakult helyzet lehetséges megoldására. Az anyagot a legfelső szintű vezetők valamennyien ismerték. A magyar érdekekért bátrabban kiálló vezetők esetén ez az anyag kiindulásul szolgálhatott volna a két fél közötti szerény modus vivendi megteremtéséhez.
A Szerző bemutatja az ügynökhálózat működését is az érintett területeken.
• De miért folyik a küzdelem huszonkét év eltelte után is a szerző és ellenfele, Kapolyi úr között?
Kapolyi akadémikus és Alföldi professzor 2007 - ben megjelentetett könyvükben természeti kincseink vészhelyzetéért nem a bányászati vízemelést teszik felelőssé, hanem Hévíz lakóit: ők eresztették meg a csapokat és folyatták el a vizet! Kapolyi úr adatai szerint - a víz alóli bányászkodás megszüntetése miatt - több százmilliónyi veszteség érte az országot.
• S mindezért kit terhel a felelősség?
A Szerzőt a parancs megtagadásáért és a víz alóli bányászat által okozott nem létező kárral történő riogatásért.
A Szerző jelen kötetében hivatalos dokumentumokkal cáfolja az ellene felhozott vádakat, és ma is vállalja a felelősséget minden cselekedetéért. Mindezt személyesen teszi, nem bújva semmiféle testület döntése mögé. Kiemeli, hogy soha nem a föld mélyén becsülettel dolgozó bányászati szakemberek ellen harcolt, hanem a barikád túloldalán a nemzetközi szerződéseket ilyen módon megkötő legfelső vezetők, valamint minisztériumi és bányavezérek ellen, akik a víz alóli bányászkodást szabadalmaztatták.
*
„A HÉVÍZI-TÓ KÁLVÁRIÁJA EGY ORVOS SZEMÉVEL III.” ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akiket érdekel ez a vádirat Magyarország 1945-től tartó kirablásáról, természeti kincseinek megkárosításáról, esetenkénti elpusztításáról. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Ez a harmadik, befejező kötet hivatalos dokumentumokkal támasztja alá a két előző kötetben foglaltakat.
Mindhárom kötetben nyomon követhető a dezinformációs tendencia a legfelső pártállami szinten. Rákosi 1955-ben BAUXIT fedőnévvel látta el a pécsi uránbányát és a SZU-val kötött szerződést. 1957-ben Kádár és Münnich engedélyt kértek az uránbányászat elnevezés használatára, továbbá arra, hogy a szerény térítési díj magyar bankba legyen átutalva.
1956. december 12-én készült egy összefoglaló anyag, nem hivatalos minősítéssel ellátva. Ez a realitás talaján próbál javaslatot tenni a kialakult helyzet lehetséges megoldására. Az anyagot a legfelső szintű vezetők valamennyien ismerték. A magyar érdekekért bátrabban kiálló vezetők esetén ez az anyag kiindulásul szolgálhatott volna a két fél közötti szerény modus vivendi megteremtéséhez.
A Szerző bemutatja az ügynökhálózat működését is az érintett területeken.
• De miért folyik a küzdelem huszonkét év eltelte után is a szerző és ellenfele, Kapolyi úr között?
Kapolyi akadémikus és Alföldi professzor 2007 - ben megjelentetett könyvükben természeti kincseink vészhelyzetéért nem a bányászati vízemelést teszik felelőssé, hanem Hévíz lakóit: ők eresztették meg a csapokat és folyatták el a vizet! Kapolyi úr adatai szerint - a víz alóli bányászkodás megszüntetése miatt - több százmilliónyi veszteség érte az országot.
• S mindezért kit terhel a felelősség?
A Szerzőt a parancs megtagadásáért és a víz alóli bányászat által okozott nem létező kárral történő riogatásért.
A Szerző jelen kötetében hivatalos dokumentumokkal cáfolja az ellene felhozott vádakat, és ma is vállalja a felelősséget minden cselekedetéért. Mindezt személyesen teszi, nem bújva semmiféle testület döntése mögé. Kiemeli, hogy soha nem a föld mélyén becsülettel dolgozó bányászati szakemberek ellen harcolt, hanem a barikád túloldalán a nemzetközi szerződéseket ilyen módon megkötő legfelső vezetők, valamint minisztériumi és bányavezérek ellen, akik a víz alóli bányászkodást szabadalmaztatták.
*
„A HÉVÍZI-TÓ KÁLVÁRIÁJA EGY ORVOS SZEMÉVEL III.” ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akiket érdekel ez a vádirat Magyarország 1945-től tartó kirablásáról, természeti kincseinek megkárosításáról, esetenkénti elpusztításáról. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.