Az első világháború

Miért döntött úgy egy jómódú kontinens, a globális gazdagság és hatalom forrásaként és hajtóerejeként elért sikerei teljében, és egyik, kiemelkedő tudományos és művészeti eredményeket hozó korszakának csúcsán, hogy kockára tesz mindent, amit addig magának nyert, és a világnak kínált, az ártalmas, helyi jellegű testvérharc konfliktusának hazárdjátékában?

Amikor a konfliktus gyors és döntő végkifejlethez juttatásának reményét néhány hónapon belül mindenütt földbe tiporták, miért határoztak mégis úgy a hadviselő hatalmak, hogy makacsul kitartanak a katonai erőfeszítésük mellett, totális háborúra mozgósítanak, és végül fiatal férfilakosságukat teljes egészében kiteszik a kölcsönös és fennmaradásuk szempontjából értelmetlen mészárlásnak?

Talán elvek forogtak kockán, de annak a nemzetközi megállapodásnak az elvi sérthetetlensége, amely Nagy - Britanniát bevitte a háborúba, aligha érdemelte meg az árat, amit végül fizetett érte. Kockán forgott a nemzeti terület védelme is, az az elv, amelyért Franciaország nemzete egészséges létében majdnem elviselhetetlen kárt okozva harcolt.

A kölcsönös biztonsági egyezmények elvének védelmét, amely Németország és Oroszország hadüzenetének mélyebb okaként szolgált, addig a pontig hajszolták, ahol az államszerkezet felbomlása közben a biztonság szó már minden jelentését elveszíti.

Az egyszerű államérdekről, Ausztria - Magyarország indítékáról és a háborúskodás minden oka közül a legősibbről pedig kiderült – miközben az imperializmus oszlopai a Habsburgok fejére dőltek –, hogy egyáltalán nem érdeke senkinek.
(John Keegan)

Senki sem tud úgy lefesteni egy csatát, ahogyan Keegan: az éppen zajló események és a harctér kontúrjai egyszerre és egymásba olvadva elevenednek meg a szemünk előtt.

Ez a könyv maga is háborús emlékmű. Miközben a közvetlen emlékezet már egyre halványul, az I. világháború úgy tiszteleg a holtak előtt, ahogyan csak a legjobb fajta történetírás képes.
(Niall Ferguson - Sunday Times)

John Keegan neve ismerősen csenghet a magyar olvasók számára, hiszen az utóbbi két évtizedben számos könyve került fordítás után a honi könyvesboltokba. Műveinek közös jellemzője a háborúval kapcsolatos témaválasztás, ezen belül azonban rendkívül tág határok között mozog a szerző.

Kérdés, hogy ekkora terjedelemnél érezheti-e úgy az olvasó, hogy a szükségesnél jóval több tudásban részesítik. Pedig ez nem így van, mivel például módfelett kevés szó esik a hadigazdálkodásról, az új fegyverek felhasználásáról (tengeralattjáró, repülőgép, zeppelin), miként a háborút lezáró békekötésekkel is csak röviden foglalkozik.

*
„Az Első Világháború” című ezen kiadványt az új dokumentumok révén a négy évig tartó öldöklésről új szellemben író, nem csupán a nyugati hadszíntérről, hanem a többi európai frontról, valamint az afrikai és ázsiai eseményekről is beszámoló, a háborút kiváltó közvetlen előzményt (a szarajevói merényletet) kimondottan érdekesen tárgyaló, az 1917-es orosz események menetét is bemutató, és hazánkhoz hasonlíthatóan Bulgária területvesztését is érzékeltető olvasmányos kötet iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.