Trianon füzet - Molnár V. József ajánlásával

A két világháború között megjelent írások és versek... Molnár V. József (1930-1922) Magyar Örökség díjas „néplélektan-kutató”, néprajzkutató, grafikusművész, 1956-os szabadságharcos ebben a füzetben dióhéjban sorba veszi Trianon előzményeit és következményeit. Lényeges, hogy a végkicsengése és a jövőbe vetett hite a felemelkedés irányába mutat. Ez a tömörített változat mindenkinek fontos, aki Trianon lényegére kíváncsi! Mindazok érdeklődésére tarthat számot, akik röviden és tömören a történések lényegét akarják felidézni vagy tanulmányozni, amely eseményeket és magát a füzetet is a két világháború közötti írások és versek is szemléletesebbé teszik, többek között József Attilától a „Nem, nem soha” című vers is megtalálható benne, amely a rendszerváltás előtt a József Attila Összes verseiből mindig kimaradt.

Molnár V. József (Marcali, 1930. március 17. – Budapest, 2022. február 21.) Magyar Örökség díjas „néplélektan-kutató”, néprajzkutató, grafikusművész, 1956-os szabadságharcos, a Történelmi Vitézi Rend tagja...

*
Egyszerre volt tehát Magyar Örökség díjas néplélektan-kutató, néprajzkutató, grafikusművész, szabadságharcos és a Történelmi Vitézi Rend tagja.

Már gyerekkorában megismerkedett a későbbi néprajz-kutató a falusi gyógyító emberekkel és a paraszti életformával, 7-8 éves korában is a kanászok, pásztorok közé járt, hogy tanuljon tőlük...

1956 őszén újságíró szakos egyetemi hallgatóként részt vett a budapesti harcokban. A forradalom leverése után 3 év börtönre ítélték, amelyből 1 évet magánzárkában töltött. Az itteni idő alatt eszmélt rá, hogy a természetes műveltségben egy-egy rajz a valóságnak összetett rétegeit idézi meg, és a gyakorlatát itt fedezte fel.

Szabadulása után megismerkedett Pauer Gyulával, Papp Oszkárral és Csutoros Sándor szobrászművésszel. 1970-ben nyílt élete első önálló kiállítása a József Attila Művelődési Központban. Az első igazán jelentős avantgárd kiállítása az R-Klubban volt.

Hintalan László néprajzossal 1989-ben megalapították az Örökség Népfőiskolát, majd 1996-ban a Magyar Hagyományőrző Műhely szabadegyetemet. A tanítással párhuzamosan, 1999-ben végzett a Miskolci Bölcsész Egyesületnél. 86. életévén túl is sok előadást tartott az ősképeknek a saját elképzelése szerinti világáról. Életében nagy fordulót jelentett, mikor alaposabban megismerkedett az őskori ember barlangi művészetével. Ekkor kezdte kidolgozni ősképekről szóló elméleteit. Ezt a formavilágot és a lényegét adó tartalmat nevezte el „szerves műveltségnek” vagy „természetes műveltségnek”.

Az „Ég és föld ölelésében”, „A Nap arca” és az „Újraszülető világ” című könyveiben gyerekrajzokat elemez. A „Kalendárium” című könyvéből megismerhetők az adott napnak az évszakhoz, a paraszti élethez vagy éppen a valláshoz köthető hagyományai.

Pap Gábor ösztönzésére dolgozta ki az elméleteit, amelyet a „Világ-virág. A természetes műveltség alapjelei és azok rendszere” című munkájában adott közre... Munkásságáért számos elismerésben részesült...
*

A füzet - amely a TRIANON FÜZET címet viseli - dióhéjban veszi sorba Trianon előzményeit és következményeit.

Igen lényeges, hogy a végkicsengése és a jövőbe vetett hite a felemelkedés irányába mutat.

Ez a tömörített változat mindenkinek fontos, aki Trianon lényegére kíváncsi!

*
A „Trianon Füzet” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik röviden és tömören a történések lényegét akarják felidézni vagy tanulmányozni, amely eseményeket és magát a füzetet is a két világháború közötti írások és versek is szemléletesebbé tesznek, többek között József Attilától a „Nem, nem soha” című vers is megtalálható benne, amely a rendszerváltás előtt a József Attila Összes verseiből mindig kimaradt.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.