Az antalli pillanat

Ez a kötet a nemzeti történelmet nem a szimbolikus politikai küzdelmek eszközeként, hanem a politikai vitákat strukturáló politikai nyelvként kezeli, olyan más, korabeli nyelvek alternatívájaként, mint a népi mozgalom révén ismerős etnoradikális, a reformközgazdászok, politológusok, szociológusok munkája nyomán kialakult nyelvezet és tevékenység. A miniszterelnök Antall József azért válhatott e könyv egyik főszereplőjévé, mert ő volt az, aki a legjobban igyekezett koncepciózus módon minden politikai kérdést lefordítani a nemzeti történelem nyelvére. Eme kiadvány a rendszerváltás, a demokratikus átmenet éveiről írt monografikus igényű, a historizáló politika jelenségét a maga komplexitásában értelmező, lehetőségeihez mérten minden politikai kérdést a nemzeti történelem nyelvére lefordítani törekvő antalli politizálás, annak megítélése és kérdéskörei iránt érdeklődő olvasóinknak ajánlott...

• Miért vitatkoztak annyit a rendszerváltás idejének magyar politikusai Trianonról, a Horthy-rendszer restaurációjának veszélyéről, az 1945-1947-es koalíciós idők aktualitásáról, 1956 üzenetéről?

Az 1990-es évek elejének politikai szereplői - beszéljenek bár a köztársasági elnöki intézményről, a címerről, az önkormányzati rendszerről, a vezető kormánypárt belső viszonyairól, továbbá a jogállamiságról, a földkérdésről, a szociális ellátórendszerről, vagy bármi másról - rendre visszataláltak a történeti vitakérdésekhez.

Ez a jelenség régóta foglalkoztatja a politikatudomány művelőit, és visszatérő témája lett a demokratikus átmenet éveiről szóló elemzéseknek is. Mindennek ellenére a mai napig nem született monografikus igényű feldolgozás, amely igyekezett volna a historizáló politika jelenségét a maga komplexitásában értelmezni.

„Az antalli pillanat” ezt a hiányt pótolja, mégpedig rendhagyó módon. A nemzeti történelmet nem a szimbolikus politikai küzdelmek eszközeként, hanem a politikai vitákat strukturáló politikai nyelvként kezeli, olyan más, korabeli nyelvek alternatívájaként, mint a népi mozgalom révén ismerős etnoradikális, a reformközgazdászok, politológusok, szociológusok munkája nyomán kialakult szociologizáló vagy a rendszereket túlélve létező államrezon-nyelv.

A miniszterelnök Antall József pedig azért válhatott e könyv egyik főszereplőjévé, mert ő volt az, aki a leginkább koncepciózus módon igyekezett minden politikai kérdést lefordítani a nemzeti történelem nyelvére.
*
Szűcs Zoltán Gábor (1979. -) politológus, a ME BTK Politikatudományi Intézetének egyetemi tanársegédje. Korábban magyar nyelv és irodalmat, esztétikát és összehasonlító irodalomtörténetet is tanult. 2010-ben védte meg disszertációját az ELTE ÁJK Politikatudományi Doktori Iskolájában.

Szerkesztője a Századvég társadalom-tudományi folyóiratnak, a Miskolci Politikatudományi Évkönyvnek és a [posztmodern politológiák] könyvsorozatnak. 2009-ben a Magyar Politikatudományi Társaság elnökségének tagjává választották.

Érdeklődési és kutatási területe a diszkurzív politikatudomány, a hosszú XVIII. század politikai eszmetörténete és a rendszerváltás idejének magyar politikája. Több publikációja jelent meg ezekről a témákról.

*
„Az Antalli Pillanat” című eme kiadványt a rendszerváltás, a demokratikus átmenet éveiről írt monografikus igényű, a historizáló politika jelenségét a maga komplexitásában értelmező, lehetőségeihez mérten minden politikai kérdést a nemzeti történelem nyelvére lefordítani törekvő antalli politizálás, annak megítélése és kérdéskörei iránt érdeklődőknek ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.