Csángómagyar falvak II. H-P

GAZDA LÁSZLÓ (Zágon, /ma Románia/ 1933. szeptember 30. - 2007.). A szülei tisztviselők voltak. Sepsiszentgyörgyön nőtt fel.
*

Részletek Pozsony Ferenc írásából:
Gazda László iskolai tanulmányait előbb a Református Elemi Iskolában, 1940–44 között kezdte meg, majd a Református Székely Mikó Kollégiumban folytatta. 1952 - ben érettségizett.

Középiskolai tanulmányai után sikeresen felvételizett a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem földrajz szakára. A magyar egyetem földtudományi karán 1952 és 1956 között hírneves, széles látókörű tudós professzorok (Balogh Ernő, Molnár Jenő, Török Zoltán és Tulogdy János) oktatták, akik csakhamar felfigyeltek Gazda László eredményeire, s tehetséges diákjuk érdeklődését és életpályáját fokozatosan a tudományos kutatás felé irányították.

Gazda László hatékonyan kihasználta az 1968-as csehszlovákiai eseményeket kísérő romániai ideológiai, politikai enyhülést, s diákjaival együtt különböző tudományos, természetrajzi és honismereti expedíciókat szervezett előbb csak Székelyföldön, majd a csángók által lakott moldvai térségben is.

Az 1970-es évek elején előbb az Ojtoz és a Tatros közötti székelyes csángó falvakat (Gorzafalva – Bahána – Szitás – Tatros – Újfalu – Szőlőhegy – Diószeg) látogatták meg.

Második alkalommal Ozsdolán keresztül Vrancea megye kevésbé ismert, régies kultúrájú csángó településeit (Vizánta–Prála–Gutinás–Ploszkucén) keresték fel. Harmadik expedíciójuk alkalmával a Nagy Sándor-tetőről ereszkedtek be Templomfalvára, Cserdákba, Szaloncra és Onestre. Negyedik alkalommal a Bákótól délre fekvő, székelyes csángó nyelvjárást beszélő közösségeket keresték fel, Szászkúton, Külsőrekecsinben, Csíkban és Klézsén. Ötödik expedíciójuk során Máriafalván, Esztufujban, Pusztinán és Turlujánban végeztek eredményes terepkutatást.

Gazda László évtizedeken át rendre és személyesen is felkereste a csángó csoportokat, ugyanakkor tudatosan, nagy kitartással gyűjtötte, rendszerezte és feldolgozta a moldvai magyar városi és falusi közösségekkel kapcsolatos helytörténeti adatokat is. Elsősorban az 1989-es romániai rendszerváltozás után, különböző tudományos, honismereti, művelődési és érdekvédelmi kiadványokban folyamatosan közölte a moldvai csángó magyar közösségek múltjával kapcsolatos, nagyon pontos, kiválóan adatolt és dokumentált helytörténeti írásait.

Amikor 1990. március 23 - án Sepsiszentgyörgyön megjelent a Csángó Újság első száma, annak hasábjain szinte haláláig rendszeresen közölte a moldvai magyarság történetével, érdekvédelmével kapcsolatos elemzéseit és írásait. Tudatosan nagy gondot fordított arra is, hogy a román nyelven olvasó csángók a kiadvány lapjain pontos tájékoztatást nyerjenek a Kárpát-medencében élő magyarság eredetével, kultúrájával, a középkori magyar királyság és az erdélyi fejedelemség történetével, művelődés- és művészettörténeti értékeivel kapcsolatban.

Gazda László évtizedeken át nagyon jelentős tudományszervezői, tudománynépszerűsítő tevékenységet és rendszeres kutatómunkát végzett. Tanári, közművelődési és tudományos tevékenységét számos kitüntetéssel és diplomával jutalmazták. Sepsiszentgyörgy városi tanács tagjai 2007-ben Pro Urbe Díjjal tüntették ki, amellyel voltaképp a nagy áldozattal végzett, fél évszázados oktatói, közművelődési, tudományszervezői és tudományos munkásságát értékelték.

A következő tudósnemzedékek tagjai Gazda László kiválóan dokumentált, pontosan és rendszeresen elkészített gazdaságföldrajzi, geográfiai, néprajzi és helytörténeti írásaira már biztosan alapozhatják újabb kutatásaikat, elemzéseiket és értelmezéseiket.

*
A „CSÁNGÓMAGYAR FALVAK II. H-P című ezen kiadványt Gazda László életműve, a csángók és településeik megismerése iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.