A Csaba-monda és a székely hunhagyomány
Dr. Grexa Gyula
Könyv
Karpatia kiadó, 1922
Karpatia kiadó, 1922
62 oldal, Puha kötésű ragasztott
ISBN 9789632127873
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 2 500 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 2 500 Ft
Leírás
Ez az 1922-ből való tanulmány a „Temetetlen múlt” című - a magyarság őstörténetét, kultúráját kutató - reprint sorozat első kötete.
*
Ennek megfelelően „A Csaba-monda és a Székely Hunhagyomány” című ezen kiadványt a magyarság őstörténete és kultúrája iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
**
Részlet a kiadványból:
A középkori magyar krónikák legnagyobb része a magyarok története előtt a hunok történetét adja, mint a magyarok őseinek történetét.
• 1. Hogy jöttek erre a gondolatra, mire támaszkodtak e hitükben krónikásaink?,
— ez volt az a kérdés, amely tudósaink egész sorát foglalkoztatta.
A nagy harc, amely a magyar hunmonda eredete körül a múlt század ötvenes éveiben kitört, — mondhatnánk: a harc Attila kincséért, — hat évtized múltán nyugvópontra jutott. Ha összegezzük a küzdelem eredményeit, látjuk, hogy a régi elmélet hívei, Wenzel Gusztáv, Toldy Ferenc, Szabó Károly, akik a hun-mondát ősi magyar hagyománynak tekintették, már a küzdelem első szakában az egész vonalon vereséget szenvedtek, s a harc azóta inkább csak a körül forgott, hogy
• Van-e a magyar hunmondának egyáltalán népi gyökére, élt-e egyáltalában a nép ajakán, nem puszta könyv-mondás-e, melyet tudós kölcsönzésekből csak a krónikások fantáziája rótt jegybe?
Tudósaink egyik csoportja, javarészt történészek és irodalomtörténészek, ezt az utóbbi álláspontot foglalták el; Hunfalvy Pál, Marczali Henrik, Riedl Frigyes idevágó nézetei a fődolgokban megegyeznek, csak egyes árnyalatokban és bizonyításmódjukban különböznek. De még ők is kénytelenek voltak elismerni, hogy a magyar hummonda némely részei szájhagyományon alapulnak. így Marczali Csabát mythikus alaknak tartja.
2. Riedl pedig Deléről úgy vélekedik, hogy még a XV. század végén is élhetett a nép ajkán, nem ugyan, mint mondai hős, hanem csak mint mesebeli kirá1y.
3. Ezt az engedményt meg kellett tenniök, mert nem lehetett kitérniök az elől, amit a források nyomatékosan megemlítenek, hogy t.i. közszájon forgó dolgokat jegyeznek föl.
4. Egyébként, ha ez irány képviselői talán túlságosan kétkedőleg tekintettek is a hun-mondára, nagy szolgálatot tettek a további kutatásnak akkor, amikor rámutattak arra, hogy a Hun-krónika szövegét ugyancsak meg kell rostálnunk, mielőtt monda-történeti szempontból tanulmányoznánk, mert tömérdek benne az olyan tudós, vagy inkább tudákos kölcsönzés, amely a nép ajkán élő monda nem csak hogy soha nem volt, de a népmonda természetéből kifolyólag soha nem is lehetett.
Viszont lehettek, sőt bizonyos, hogy voltak hagyományok és mondák, amelyeket a krónikás tudós gőgjében megvetett és nem méltatott följegyzésre. Még szerencse, ha legalább „a parasztok csalfa meséi” ellen hadakozva, egyáltalán megemlíti a mondát, mint hihetetlent (mint az Anonymus teszi Botond konstantinápolyi kalandjánál), de ki a megmondhatója, mennyi értékes mondai elem ment veszendőbe azért, mert a krónikás átallotta följegyezni azt, amit „más historiographus codexében nem talált”.
5. Nem vagyunk tehát abban a helyzetben, hogy a késői följegyzésben itt-ott még fölmerülő mondatöredékeket egyszerűen elvessük, pusztán azért, mert a Hunkrónika szövegében még nincsenek benne, s esetleg csak évszázadok múltán bukkannak föl.”
*
A kiadvány TARTALMA:
• A kérdés története;
• A megoldatlan probléma;
• Bleyer és Sebestyén ellentétes álláspontja;
• A hunmonda nem korábbi a honfoglalásnál;
• Erdély a honfoglalás előtt;
• Erdély megszállása és a székelyek;
• Dula és Belár;
• Isten kardja;
• Csaba-íre a Hadak útja;
• Csaba királyfi;
ÖSSZEFOGLALÁS;
Függelék:
• Király György elmélete;
• Fehér Géza elmélete;
*
„A Csaba Monda és a Székely Hunhagyomány” című ezen kiadványt a magyarság őstörténete és kultúrája, nemzetünk valódi történelme, társadalma, ősi hitvilága és mítoszai iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
*
Ajánljuk mellé:
A székelyek ősei és a székely magyarok.
Székely lovak.
A székelyek.
Székely őstörténelmünk kérdései.
Székely tündérország.
A régi Magyarország.
A középkori székely művészet kérdései.
Biri néni szakácskönyve.
Adalékok a székelyek régi történetéhez.
Csaba királyfi.
Székely népmesék.
Gaal György magyar népmese gyűjteménye I-II-III. kötet egyben
A Csíki székely krónika.
Magyar népmesék.
Székelyföld - A legendák világa 2013.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
*
Ennek megfelelően „A Csaba-monda és a Székely Hunhagyomány” című ezen kiadványt a magyarság őstörténete és kultúrája iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
**
Részlet a kiadványból:
A középkori magyar krónikák legnagyobb része a magyarok története előtt a hunok történetét adja, mint a magyarok őseinek történetét.
• 1. Hogy jöttek erre a gondolatra, mire támaszkodtak e hitükben krónikásaink?,
— ez volt az a kérdés, amely tudósaink egész sorát foglalkoztatta.
A nagy harc, amely a magyar hunmonda eredete körül a múlt század ötvenes éveiben kitört, — mondhatnánk: a harc Attila kincséért, — hat évtized múltán nyugvópontra jutott. Ha összegezzük a küzdelem eredményeit, látjuk, hogy a régi elmélet hívei, Wenzel Gusztáv, Toldy Ferenc, Szabó Károly, akik a hun-mondát ősi magyar hagyománynak tekintették, már a küzdelem első szakában az egész vonalon vereséget szenvedtek, s a harc azóta inkább csak a körül forgott, hogy
• Van-e a magyar hunmondának egyáltalán népi gyökére, élt-e egyáltalában a nép ajakán, nem puszta könyv-mondás-e, melyet tudós kölcsönzésekből csak a krónikások fantáziája rótt jegybe?
Tudósaink egyik csoportja, javarészt történészek és irodalomtörténészek, ezt az utóbbi álláspontot foglalták el; Hunfalvy Pál, Marczali Henrik, Riedl Frigyes idevágó nézetei a fődolgokban megegyeznek, csak egyes árnyalatokban és bizonyításmódjukban különböznek. De még ők is kénytelenek voltak elismerni, hogy a magyar hummonda némely részei szájhagyományon alapulnak. így Marczali Csabát mythikus alaknak tartja.
2. Riedl pedig Deléről úgy vélekedik, hogy még a XV. század végén is élhetett a nép ajkán, nem ugyan, mint mondai hős, hanem csak mint mesebeli kirá1y.
3. Ezt az engedményt meg kellett tenniök, mert nem lehetett kitérniök az elől, amit a források nyomatékosan megemlítenek, hogy t.i. közszájon forgó dolgokat jegyeznek föl.
4. Egyébként, ha ez irány képviselői talán túlságosan kétkedőleg tekintettek is a hun-mondára, nagy szolgálatot tettek a további kutatásnak akkor, amikor rámutattak arra, hogy a Hun-krónika szövegét ugyancsak meg kell rostálnunk, mielőtt monda-történeti szempontból tanulmányoznánk, mert tömérdek benne az olyan tudós, vagy inkább tudákos kölcsönzés, amely a nép ajkán élő monda nem csak hogy soha nem volt, de a népmonda természetéből kifolyólag soha nem is lehetett.
Viszont lehettek, sőt bizonyos, hogy voltak hagyományok és mondák, amelyeket a krónikás tudós gőgjében megvetett és nem méltatott följegyzésre. Még szerencse, ha legalább „a parasztok csalfa meséi” ellen hadakozva, egyáltalán megemlíti a mondát, mint hihetetlent (mint az Anonymus teszi Botond konstantinápolyi kalandjánál), de ki a megmondhatója, mennyi értékes mondai elem ment veszendőbe azért, mert a krónikás átallotta följegyezni azt, amit „más historiographus codexében nem talált”.
5. Nem vagyunk tehát abban a helyzetben, hogy a késői följegyzésben itt-ott még fölmerülő mondatöredékeket egyszerűen elvessük, pusztán azért, mert a Hunkrónika szövegében még nincsenek benne, s esetleg csak évszázadok múltán bukkannak föl.”
*
A kiadvány TARTALMA:
• A kérdés története;
• A megoldatlan probléma;
• Bleyer és Sebestyén ellentétes álláspontja;
• A hunmonda nem korábbi a honfoglalásnál;
• Erdély a honfoglalás előtt;
• Erdély megszállása és a székelyek;
• Dula és Belár;
• Isten kardja;
• Csaba-íre a Hadak útja;
• Csaba királyfi;
ÖSSZEFOGLALÁS;
Függelék:
• Király György elmélete;
• Fehér Géza elmélete;
*
„A Csaba Monda és a Székely Hunhagyomány” című ezen kiadványt a magyarság őstörténete és kultúrája, nemzetünk valódi történelme, társadalma, ősi hitvilága és mítoszai iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
*
Ajánljuk mellé:
A székelyek ősei és a székely magyarok.
Székely lovak.
A székelyek.
Székely őstörténelmünk kérdései.
Székely tündérország.
A régi Magyarország.
A középkori székely művészet kérdései.
Biri néni szakácskönyve.
Adalékok a székelyek régi történetéhez.
Csaba királyfi.
Székely népmesék.
Gaal György magyar népmese gyűjteménye I-II-III. kötet egyben
A Csíki székely krónika.
Magyar népmesék.
Székelyföld - A legendák világa 2013.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.