A szkíta-magyar kontinuitás elméletének jogosultsága - a turáni szellem keretében-Sőregi János-Könyv-Nemzeti Örökség-Magyar Menedék Könyvesház

Magyar Menedék Könyvesház

Részletes kereső
Sőregi János - A szkíta-magyar kontinuitás elméletének jogosultsága - a turáni szellem keretében

A szkíta-magyar kontinuitás elméletének jogosultsága - a turáni szellem keretében

Sőregi János

Könyv
Nemzeti Örökség kiadó, 2012
64 oldal, Puha kötésű ragasztott
ISBN 9789638940971
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 1 500 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 1 500 Ft
Nincs készleten
1 2 3 4 5
5.0 (1 vélemény alapján)
Leírás
SŐREGI JÁNOS szerző (Kiscigánd, /Zemplén megye/ 1892. december 25. – Debrecen, 1982. április 13.) - régész, muzeológus, múzeumigazgató. Középiskolai tanulmányait Sárospatakon végezte, ahol 1910-ben érettségizett, majd a jogi tanulmányait megszakítva elvégezte a tiszti iskolát. Az első világháborúban a fronton harcolt, ahonnan 1918-ban szerelt le mint főhadnagy. 1919-ben befejezte a jogi tanulmányait, majd a szülőfalujában gazdálkodott.

1922-ben került Debrecenbe, a városi múzeumba, közben pedig a Tisza István Tudományegyetemen régészeti tanulmányokat folytatott, és két évig Bécsben tanult állami ösztöndíjjal. 1927-ben ledoktorált. 1936-tól 1950-ig, nyugalomba vonulásáig a Debreceni Déri Múzeum igazgatója volt.

Szűkebb kutatási szakterülete volt az ős-, illetve a középkori régészet és annak néprajzi vonatkozásai Debrecen környékén és a Felső-Tisza mentén. E témakörökben a szakfolyóiratokban számos cikke, tanulmánya jelent meg...
*

A turanizmus, turánizmus vagy a turáni szellem, turáni gondolat az úgynevezett turáni népek mai összetartozásának eszméje. A két világháború között több országban, például Törökországban, Japánban és Magyarországon is hivatalos politikai támogatást kapott.

A magyarországi szkíta népeket a Kr. e. IV. század körül a nyugat felől előnyomuló kelta népek kelet felé visszaszorítják az agatirszokkal egyetemben, akik egykorú adatok szerint a Maros mentén laktak. Valószínűleg közreműködtek ebben a dél felől felnyomuló trák törzsek is, amely jelenségek összefüggnek nálunk a vas elterjedésével; ez a kérdés különben még nincs tisztázva.

Hogy a szkíták a kelta népek előnyomulása után meddig tanyázhattak még a Kárpátok keleti hegyláncolatain innen, nem tudjuk. Az bizonyos az archeológiai leletek alapján, hogy a bevonulásuk Erdélyen keresztül történt, a visszavonulási útjukat azonban nem ismerjük. A Kr. e. IV. századtól a szarmatajazigok első fellépéséig a magyar alföldnek különösen a keleti felére csaknem a teljes bizonytalanság homálya borul. Erre az időszakra csupán az ókori írók adataiból vetődik néha egy-egy vékony fénysugár.

Úgy Herodotos, mint Thukidides adataira jóformán semmit sem építhetünk. Justinus (Kr. u. II. vagy III. század), aki az Augustus korában élt Pompeius Trogus Historia Philippicae című munkájából készített kivonatot, II. Fülöp makedón királynak a szkíták elleni dunai hadjáratával kapcsolatban (Kr. e. 340. körül) a triballusokat említi. – Strabo (Kr. e. 63–Kr. u.29.) a Duna és Tisza tájain getákról és dákokról emlékezik Geographikájában. Plínius (Kr. u. I. sz.) és Tacitus (Kr. u. 55-120.) az elsők, akik a dákokkal együtt megemlítik a jazigokat...

*
A szkíta - magyar kontinuitás elméletének jogosultsága - a turáni szellem keretében” című ezen kiadványt az 1927-ben írt dolgozat iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik Sőregi János alábbi szavai szerint szeretnének informálódni a téma kifejtéséről:

„Ha egyes kérdésekkel kapcsolatban néhány külföldi tudományos mű tárgyalásánál talán a kelleténél többet időztem, mentségemül szolgáljon egyrészt a tárgy iránt való szeretet, másrészt (...) hogy a művelt érdeklődők számára nem pusztán idézeteket akarok nyújtani, hanem a felvetett gondolat megértéséhez és elbírálásához részletes tájékoztatásul szolgáló bővebb ismertetést.”
(Debrecen, 1927. október - Sőregi János)
*
Ajánlott még:

Mátyás király birodalma és Magyarország jövője.
Ősi intézményeink.
Pogány szokások őseinknél.
Magyar mythológia.
A magyarok eredete.
Az ősmagyarok hitvilága.
A hunok története.
Az Árpádok története.
Magyarország pénzei az Árpádok korában.
A magyar rovásírás hiteles emlékei.
A magyar nép arca és jelleme.
Szumirok, szittyák, ősturánok.
Magyarországi népszokások.
A hunok három világbirodalma.

Erdély nevezetesebb családai.
A Brassai fekete templom Mátyás-kori címerei.
A Csíksomylói Kegyszobor története.
A középkori magyar címertan jelképezése.
A régi nemzetségek és a Szent király jobbágyai.
Magyar régiségek.
Az ismeretlen népmese.
Gaal György magyar népmese gyűjteménye I-II-III. kötet egyben.
A Csíki székely krónika.
A magyar nemzet ősvallása.
A heraldika vezérfonala.
A parthus, hun-magyar scythákról.
Magyar mitológia.
A heraldika kézikönyve műszótárral.
Egy honfoglalás előtti Magyar hadjáratról Németországban - I. Endre, Kálmán királyaink halála évéről.
Székely népmesék.
Szendrő vára.
A nagybányai Horthy-család szabolcsi három nemzedéke.
Magyarország művelődésének állapota az Árpád-házi királyok alatt.
A nemesség.
Nemességi könyv.
Ipolyi Arnold népmese gyűjteménye.
Vitézi Rend. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Vélemények
Szállítás és fizetés