Jöttem a Gangesz partjairól

BANGHA IMRE a középkori hindi nyelvű irodalommal és a magyar keletkutatás történetével foglalkozik. A bengáli a világ egyik legnagyobb nyelve. Beszélői a világ egyik legirodalomszeretőbb népét alkotják, életüket mélyen átjárja a helyi irodalom szeretete. Azé az irodalomé, amely a magyarok számára sokáig egyetlen jelzés volt arra, hogy az indiai szubkontinens nemcsak hatalmas ősi, hanem gazdag élő kultúrával is rendelkezik. Ez a kötet a bengáli kultúra viszonylatában részletesen megvizsgálja, hogy milyen volt a magyarság India-képe, és hogy az lényegileg különbözött-e Nyugat és Közép-Európa elképzelésétől. Részletesen feltérképezi, hogyan ismertük meg Rabíndranáth Tagore mindenek fölé tornyosuló alakját, milyen megközelítésekben fordítottuk magyarra a verseit, és milyen drámai fordulatokon ment keresztül Trianon után és a Rákosi-korban a magyar Tagore-kép. A gazdag függelék közreadja az egymásról szóló legfontosabb irodalmi dokumentumokat is.

BANGHA IMRE a középkori hindi nyelvű irodalommal és a magyar keletkutatás történetével foglalkozik. Elsőként fordította magyar nyelvre Mírá bái verseit.

Tanított Leicesterben, jelenleg az Oxfordi Egyetem tanára, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kőrösi Csoma Sándor Intézetének vezetője Csíkszeredában.
*
A bengáli a világ egyik legnagyobb nyelve. Beszélői a világ egyik leginkább irodalomszerető népét alkotják, amelynek életét mélyen átjárja a helyi irodalom szeretete. Azé az irodalomé, mely a magyarok számára sokáig egyetlen jelzés volt arra, hogy az indiai szubkontinens nemcsak hatalmas ősi, hanem gazdag élő kultúrával is rendelkezik.

Ez a kötet a bengáli kultúra viszonylatában részletesen megvizsgálja, hogy milyen volt a magyarság India-képe, és hogy az lényegileg különbözött-e Nyugat és Közép-Európa elképzelésétől.

• Hogyan tekintettek vezető gondolkodóink a bengáli irodalomra, és mi mindent mutatott be Bengálból a ma már ismeretlen nevű fordítók és újságírók sokasága?

• Milyen volt e kulturális találkozás másik oldala: mire volt fogékony a bengáli nyelvű közönség a magyar kultúrából?

Az első ismert utazó, Kőrösi Csoma Sándor óta közvetlen ismeretekkel is rendelkezünk egymásról, és számos magyar fordult meg az India szellemi központjának számító Bengálban, a bengáliak pedig többek között írtak Jókairól, Kossuthról, Vámbéry Árminról, és nyelvükre fordítottak számos magyar írót és költőt.

A könyv részletesen feltérképezi, hogyan ismertük meg Rabíndranáth Tagore mindenek fölé tornyosuló alakját, milyen megközelítésekben fordítottuk magyarra a verseit, és milyen drámai fordulatokon ment keresztül Trianon után és a Rákosi-korban a magyar Tagore-kép. A gazdag függelék közreadja az egymásról szóló legfontosabb irodalmi dokumentumokat is.
(A Szerző)

*
A „Jöttem a Gangesz Partjáról” című ezen kiadványt a magyar és egy látszólag távoli kultúra, a bengáli találkozását vizsgálni akaró olvasóinknak ajánljuk, akik fogékonyak a világ egyik legnagyobb nyelvét beszélő és a világ egyik leginkább irodalomszerető népének életére, tevékenységére, akiknek a létét mélyen áthatja a helyi irodalom szeretete és tisztelete. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.