A tiszaeszlári dráma

KÖVÉR GYÖRGY a kötet szerzője (Hajdúböszörmény, 1949. január 5. –) magyar történész, egyetemi docens, az MTA doktora, az MTA Gazdaságtörténeti Bizottságának elnöke.
*
1882. április 1-jén, szombat déltájban egy Szabolcs megyei faluból, Tiszaeszlárról nyomtalanul eltűnt Solymosi Eszter. Egy 14 éves parasztleány eltűnéséből ritkán szokott országos vihar kerekedni, mégis alig telt el néhány hónap, Solymosi Eszterről, pontosabban a vád szerint zsidók általi elveszejtéséről már nemcsak a vidéki és pesti (sőt külföldi) lapok tudósítottak, nemcsak „népballadák” és ponyvaregények szóltak, hanem az elveszett kisleány ügye az ország házában is parlamenti felszólalások, interpellációk tárgya lett.

„Egy cselédlány eltűnési ügyénél keresve sem találhatnánk jobb alkalmat arra, hogy a XIX. századvégi magyar társadalmat elemi működési módjaiban megmutassuk. Lenn és fenn. Lokálisan és országosan. Hogy az ügy keletkezését, a társadalmi konfliktusok működésének és kezelésének mechanizmusát, a kor embereinek viselkedését kibogozhassuk és megérthessük, elengedhetetlen magával Tiszaeszlárral megismerkednünk. Nem a per szemüvegén át akarjuk szemlélni a falu egykori világát, ugyanakkor a vizsgálat során a község olyan erős reflektorfénybe került, ami a korban egyáltalán nem jellemző”.

(...) „A perbeli hírességből, hírhedtségéből annyiban próbálunk a történész eszközeivel erényt kovácsolni, amennyiben olyasmit is rekonstruálhatónak, elmondhatónak tartunk erről a településről, amit egy másikról aligha lennénk képesek”.

A tiszaeszlári dráma a kötet alábbi TARTALMA szerint követhető nyomon:

- I. ELŐSZÓ;
- II. TÉRHASZNÁLAT ÉS NÉPESEDÉS;
- III. STRUKTÚRA ÉS MOBILITÁS;
- IV. LOKÁLIS KONFLIKTUSOK;
- V. A FŐSZEREPLŐK: (CSALÁDTÖRTÉNETEK; Az Ónodyak; Lichtmann Mór és fiai; A Farkas klán; Papp József, a telkes gazda; A Solymosi család; A Scharf rokonság).
- VI. AZ INKRIMINÁLT ÜGY: (Rejtély; Nyomkeresők nyomában;).
- VII. A REAKCIÓ RÁDIUSZAI;
- VIII. EPILÓGUS;
FÜGGELÉK - CSALÁDFÁK - A szereplők családjának leszármazottai.

„A tiszaeszlári ügynek (...) máig nem alakult ki történészi diskurzusa. A könyv ambiciózus szándéka az volt, hogy kísérletet tegyen a tiszaeszlári dráma történész beszédmódjának újraalapozására. Éppen azzal, hogy olyan források (kataszteri iratok, kataszteri térképek, adójegyzékek, egyház-látogatási és presbyteri jegyzőkönyvek, választói és virilis névjegyzékek stb.) nyelvén igyekeztük elbeszélni a falu drámáját, amelyeken nem hagyott érdemben nyomot az inkriminált ügy. (...)

Látható, hogy aki így vagy úgy megszólalt a per általunk újraalkotott határhelyzeti világában, ki is valójában”.

*
„A TISZAESZLÁRI DRÁMA” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a tiszaeszlári vérvád, vagyis az 1882–1883 között Tiszaeszláron, majd Nyíregyházán lezajlott per és az ahhoz kapcsolódó politikai és közéleti viták iránt érdeklődnek, felidézve, hogy a perben a tiszaeszlári zsidókat egy keresztény lány, Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával gyanúsították meg, amely rövidesen a magyar politikai erők összecsapásának terepévé vált, Európa-szerte is nagy figyelmet kapott, és jelentős hatással volt a magyarországi antiszemitizmus későbbi alakulására is. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.