Az ember tragédiája - Egy előadás születése-színről színre

Angol és magyar nyelvű kiadvány. A Szegedi Szabadtéri Játékok 2011-es évadját Az ember tragédiája nyitotta meg. A főszerepeket Rátóti Zoltán, Ónodi Eszter és Trill Zsolt alakította. A produkció létrejöttéről és az előadásról született eme werkkönyvvel tisztelegnek a szerzők és a kötetet megjelentető Helikon Kiadó Madách Imre Az ember tragédiája című 150 évvel ezelőtt született halhatatlan műve előtt. A kötet a magyar dráma napján jelent meg, ezen a napon minden évben azt ünnepeljük, hogy 1883. szeptember 21-én mutatták be először Madách művét a Nemzeti Színházban. A kötet több mint száz fotója az előadás születését mutatja be a próbafolyamat kezdetétől a meghajlásig. A képek Bócsi Krisztián fotográfus két hónapi munkájával készültek - mondta Kornya István szerkesztő a kötet bemutatóján a budapesti Bárka Színházban. Bócsi Krisztián elmondta: azt a küzdelmet akarta megmutatni, amelyet a művészek vívtak a monumentális előadás megvalósításáért. Portréin a munka átszellemültsége tükröződik!

A kötet angol és magyar nyelvű. A borítója belső oldalán bemutatja a szerzők:
VIDNYÁNSZKY ATTILA, BÉRCZES LÁSZLÓ és BÓCSI KRISZTIÁN fontosabb adatait és életútját is.
*
A Szegedi Szabadtéri Játékok 2011-es évadját Az ember tragédiája nyitotta meg. A főszerepeket Rátóti Zoltán, Ónodi Eszter és Trill Zsolt alakította. A produkció létrejöttéről és az előadásról született werkkönyvvel tisztelegnek a szerzők és a kötetet megjelentető Helikon Kiadó Madách Imre Az ember tragédiája című 150 évvel ezelőtt született halhatatlan műve előtt.

A kötet a magyar dráma napján jelent meg, ezen a napon minden évben azt ünnepeljük, hogy 1883. szeptember 21-én mutatták be először Madách művét a Nemzeti Színházban.

A kötet több mint száz fotója az előadás születését mutatja be a próbafolyamat kezdetétől a meghajlásig. A képek Bócsi Krisztián fotográfus két hónapi munkájával készültek - mondta Kornya István szerkesztő a kötet bemutatóján a budapesti Bárka Színházban.

Bócsi Krisztián elmondta: azt a küzdelmet akarta megmutatni, amelyet a művészek vívtak a monumentális előadás megvalósításáért.

Korniss Péter fotós arról beszélt, hogy a könyvet kézbe véve irigység fogja el, amely elsősorban annak a munkának szól, amelyet végigvihetett Bócsi Krisztián, hiszen ez a legnagyobb adományok egyike a fotográfusnak, aki szeret egy színházat, hogy végigkísérheti az előadás létrejöttét.

Mint hangsúlyozta, a színházi fotográfus alapállása az alázat, a rendező és a színészek munkájának megörökítése a feladata. De marad tere a fotográfusnak is, amely ebben a könyvben is tetten érhető, az az érzékenység. Bócsi Krisztián portréin a munka átszellemültsége tükröződik - tette hozzá.

Kiemelte: a fotográfus alkalmazkodó képességére, tapintatára nagy szükség van, másrészt viszont pontosan tudnia kell, mit fényképez, miről szól a darab, mit akar a rendező, hol vannak a kulcsjelenetek.

A próbafolyamat fotói közül azt a képet emelte ki, amelyen az Úr szerepét játszó színész 17 méter magasból néz le, mint mondta a képtől tériszonya lett, ez bizonyítja, a fotó jó. Szólt arról a fotóról, amelyen a rendező lapozza az általa teleírt szövegkönyvet. Mint mondta, egyszerű, sokatmondó kép, a fotográfus nem kis teljesítménye.

Vidnyánszky Attila elmondta: ugyan nem nézhetne így ki egy példány, ám ő minden könyvet felfal, elpusztít, így teszi sajátjává. Az ember tragédiájában, amely számára nem egy, hanem a magyar színdarab, minden alkalommal új csodát fedez fel. A művet többször rendezte, van olyan mondat a darabban, amelyet egykor kihúzott, ma kulcsmondatként értékeli. Belevágna egy olyan előadásba is, ahol minden sorát színpadra viszi - mondta.

Ónodi Eszter elmondta: Vidnyánszky Attila rendező személye és a helyszín vonzotta a munka elvállalásakor. Éva nem volt a szerepálmai között. Hozzáfűzte: a munka közben azonban kiderült, hogy a szerep sok lehetőséget tartogat egy színésznő számára, a próbafolyamat izgalmas volt. Mint mondta, Éva, akárcsak a Nap, állandó és örök.

Megfejtésük szerint abból táplálkozik a megkérdőjelezhetetlensége, hogy a darab elejétől áldott állapotban van. Nem az eszmék és különböző filozófiák mozgatják, hanem az erős ösztönösség.

Másfél évszázada született Az ember tragédiája, 1859-ben fejezte be Madách Imre a munkát. A kéziratot 1861-ben vitte bírálatra Arany Jánoshoz, akinek stiláris javításaival 1862-ben jelent meg először a nagy mű nyomtatásban. Az 1931-ben alapított Szegedi Szabadtéri Játékok története során a legtöbbet előadott mű a Tragédia volt.

A 150 éves jubileum alkalmából újra műsorra tűzték a darabot 2011-ben; július 1-jén és 2-án majdnem nyolcezer ember látta. Mivel az előadás mindössze kétszer volt látható, ezért is született meg a werkkönyv ötlete. Így azok is képet kaphatnak erről az élményről, akik nem láthatták az előadást, akik pedig látták, megtudhatják, hogyan készült.

*
„Az Ember Tragédiája - Egy Előadás Születése Színről-színre” című eme kiadványt a világirodalom egyik csúcsteljesítménye, Madách drámai költeménye, Goethe Faustjához mérhető alkotása iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik ezúttal könyv alakban is érzékelni akarják Madách látomását az emberiség történetéről és lehetséges jövőjéről, amely egyszerre profetikus és meglepően aktuális is. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.