Kormányok, pártok és a választójog Magyarországon 1916-1918

Az első világháború utolsó éveiben a belpolitikát a gyakori kormányváltások, a magyar kormányok gyakori átalakításai jellemezték. Ennek egyik oka a már évtizedek óta megoldatlan választójog ügye volt. Ez a nagy forrásbázisra épülő könyv ennek a kérdéskörnek, a dualista Magyarország háborús belpolitikájának egyik legbonyolultabb problémájának, a választójog kérdésének feltárásával foglalkozik. Nyomon követi a törvényjavaslatról és magáról a választójogról kirobbant parázs vitákat, egyben árnyalt, korhű képet ad a korszak politikai közgondolkodásáról, a meghatározó politikai erővonalakról, a konzervatív erők értetlenségéről és megalapozatlan félelméről a demokratikus jogok kiterjesztésére vonatkozóan, amely csak tovább fokozta a korszak elmélyülő társadalmi válságát. A történelmi Magyarország összeomlása előtti évek politikai gondolkodása, ezen belül a választójog kérdései iránt érdeklődő olvasóknak ajánlott, betekintést nyújtva a korabeli politikai elit gondolatvilágába...

Az első világháború utolsó éveiben a belpolitikát a gyakori kormányváltások, a magyar kormányok gyakori átalakításai jellemezték. Ennek egyik oka a már évtizedek óta megoldatlan választójog ügye volt. Vázsonyi Vilmos eredeti törvényjavaslata az 1918 előtti Magyarország legdemokratikusabb tervezete volt, ám a parlamenti vita során jelentősen megcsonkult.

Ez a nagy forrásbázisra épülő könyv ennek a kérdéskörnek, a dualista Magyarország háborús belpolitikájának egyik legbonyolultabb problémájának, a választójog kérdésének feltárásával foglalkozik. Az első világháború történetével kapcsolatos szakirodalom többsége ugyan érinti a választójog ügyét, de a probléma részletes feltárására és elemzésére nem került sor.

VARGA LAJOS szerző, a téma teljes körű vizsgálata során a levéltári források felhasználása mellett a Képviselőházi Naplóra, a választójoggal kapcsolatos tervezetekre, a politikai vezetők levelezéseire, a pártok különféle dokumentumaira, a sokrétű sajtóra, valamint a választójogi törvénytervezetet tárgyaló parlamenti bizottság jegyzőkönyveire támaszkodott.

A könyv nyomon követi a törvényjavaslatról és magáról a választójogról kirobbant parázs vitákat, és egyben árnyalt, korhű képet ad a korszak politikai közgondolkodásáról, a meghatározó politikai erővonalakról, a konzervatív erők értetlenségéről és megalapozatlan félelméről a demokratikus jogok kiterjesztésére vonatkozóan, amely csak tovább fokozta a korszak elmélyülő társadalmi válságát.
*
A kormányok, pártok és a választójog kérdésköre a kötetben az alábbi TARTALOM szerint követhető nyomon:

• I. A DUALISTA MAGYARORSZÁG választójogi rendszerének a korszerűtlensége és a politikai pártok: (Együttműködés és szövetkezés a választójog reformjáért az első világháború előtti évtizedben; A választójogi mozgalom kibontakozása 1916-1917-ben; A választójogi blokk megalakulása és az Esterházy-kormány;)

• II. WEKERLE SÁNDOR az Esterházy-kormány élén: (Távolodva, elszakadva a választójogi blokktól; Parlamenti erőpróba 1917 őszén; Vázsonyi Vilmos 1917-es választójogi törvénytervezete; A törvénytervezet beterjesztése és fogadtatása;)

• III. KÍSÉRLET a liberális konzervatív koncentráció létrehozására: (A kormánypárt megalakulásának előkészületei; Wekerle programja és a választójog; A januári politikai tömegsztrájk; Wekerle Sándor kormányának megalakulása; A '48-as Alkotmánypárt létrehozása, a választójogi blokk felszámolódása;)

• IV. A VÁZSONYI-WEKERLE törvénytervezet általános vitája a parlamenti bizottságban:

• V. Zsákutcában a törvénytervezet 1918 tavaszán: (Wekerlétől Wekerléig;)

• VÁZSONYI törvénytervezetének megcsonkítása: ( A Tisza-Lukács féle 1913: XIV. tc. helyett a Tisza-Wekerle féle 1918: XVII. tc.;)

*
A „Kormányok, Pártok és a Választójog Magyarországon 1916-1918” című eme kiadványt a történelmi Magyarország összeomlása előtti évek politikai gondolkodása, ezen belül a választójog kérdései iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik a kötet forgatása során egyúttal a korabeli politikai elit gondolatvilágába is szeretnének betekinteni. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.