Vértanúk könyve
Hermann Róbert
A magyar forradalom és szabadságharc mártírjai 1848-1854
Könyv
Rubicon kiadó, 2011
Rubicon kiadó, 2011
ISBN 9789639839014
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 5 850 Ft
Megtakarítás: 7%
Online ár: 5 441 Ft
Leírás
1849. október 6-án Pesten kivégezték Batthyány Lajos grófot, az első felelős magyar miniszterelnököt és Aradon a honvédsereg tizenkét tábornokát és egy ezredesét.
Mártíromságukat a közvélemény jól ismeri, ám a történelmi köztudatból nagyobbrészt kihullott a többi vértanú emléke. Pedig nem voltak kevesen: 1848 és 1850 között a forradalomban és szabadságharcban való részvételük miatt mintegy 140 főt végeztek ki a császári hatóságok kötél vagy golyó által. Volt közöttük gróf, báró, falusi tanító és plébános, községi jegyző, vármegyei al- és főispán, képviselő és kormánybiztos, színházi súgó és szabómester, tábornok és közhuszár.
Nemzeti összetételük reprezentálta a szabadságharc táborát: többségük magyar volt, de találunk köztük birodalmi és osztrák-németet, szerbet és horvátot, lengyelt és olaszt egyaránt.
A kötet a korszak elismert kutatóinak feldolgozásában nekik, és a neoabszolutizmus korában, 1853 - 1854-ben, a függetlenségi összeesküvésekben játszott szerepükért kivégzett további mintegy húsz személynek állít emléket.
*
A magyar forradalom és szabadságharc mártírjai a kötet alábbi TARTALMA szerint követhetők nyomon:
• I. MAGYARORSZÁG ELSŐ FELELŐS MINISZTERELNÖKE * 1848. OKTÓBER 6.
• II. A TIZENHÁROM ARADI VÉRTANÚ * 1848. OKTÓBER 6.
• III. A SZABADSÁGHARC TOVÁBBI ÁLDOZATAI * 1848 - 1850: (A bécsi forradalom magyar vértanúi; Pápai vértanúk, Turonyi és pécsi vértanúk; Tizenhárom Nádor - huszár; Győri vértanúk, Nagyigmándi vértanúk; Tardoskeddi vértanúk; Székesfehérvári vértanúk; Erdély vértanúi; Mátrai gerillák; További vértanúk név szerint; Ismeretlen vértanúk,)
• A FÜGGETLENSÉGI MOZGALMAK MÁRTÍRJAI * 1852 - 1854: (Piringer Mihály és Julian Goslar; Jubál Károly és Andrásffy Károly; Noszlopy Gáspár és a „gerilla” vértanúk; Gasparich Kilit; Székelyföldi vértanúk: Török János, Gálfi Mihály, Horváth Károly, Bartalis Ferenc)
• A MEGTORLÁS TÖRTÉNETE * 1848 - 1858: (A megtorlás kulcsfigurája: Julius Haynau; A megtorlás elvei; A megtorlás gépezete; A megtorlás egyéb formái; A bosszúhadjárat vége és az amnesztia; A szabadságharc vértanúinak listája 1848 - 1850)
*
„A vértanúk nem azért lettek vértanúk, mert valamilyen társadalmi, etnikai vagy vallási csoporthoz tartoztak, hanem azért, mert tetteikkel egy polgári alkotmányos modell megszületését és megőrzését szolgálták, amely nem illett bele a Habsburg Birodalom vezetőinek abszolutisztikus elképzeléseibe...”
*
A „VÉRTANÚK KÖNYVE” című ezen kiadványt a magyar forradalom és szabadságharc (1848 - 1854) mártírjait megismerni kívánó, rájuk kegyelettel emlékező, a megtorlás gépezetével, formáival, a bosszúhadjárattal is ismerkedni kívánó olvasóink figyelmébe ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Mártíromságukat a közvélemény jól ismeri, ám a történelmi köztudatból nagyobbrészt kihullott a többi vértanú emléke. Pedig nem voltak kevesen: 1848 és 1850 között a forradalomban és szabadságharcban való részvételük miatt mintegy 140 főt végeztek ki a császári hatóságok kötél vagy golyó által. Volt közöttük gróf, báró, falusi tanító és plébános, községi jegyző, vármegyei al- és főispán, képviselő és kormánybiztos, színházi súgó és szabómester, tábornok és közhuszár.
Nemzeti összetételük reprezentálta a szabadságharc táborát: többségük magyar volt, de találunk köztük birodalmi és osztrák-németet, szerbet és horvátot, lengyelt és olaszt egyaránt.
A kötet a korszak elismert kutatóinak feldolgozásában nekik, és a neoabszolutizmus korában, 1853 - 1854-ben, a függetlenségi összeesküvésekben játszott szerepükért kivégzett további mintegy húsz személynek állít emléket.
*
A magyar forradalom és szabadságharc mártírjai a kötet alábbi TARTALMA szerint követhetők nyomon:
• I. MAGYARORSZÁG ELSŐ FELELŐS MINISZTERELNÖKE * 1848. OKTÓBER 6.
• II. A TIZENHÁROM ARADI VÉRTANÚ * 1848. OKTÓBER 6.
• III. A SZABADSÁGHARC TOVÁBBI ÁLDOZATAI * 1848 - 1850: (A bécsi forradalom magyar vértanúi; Pápai vértanúk, Turonyi és pécsi vértanúk; Tizenhárom Nádor - huszár; Győri vértanúk, Nagyigmándi vértanúk; Tardoskeddi vértanúk; Székesfehérvári vértanúk; Erdély vértanúi; Mátrai gerillák; További vértanúk név szerint; Ismeretlen vértanúk,)
• A FÜGGETLENSÉGI MOZGALMAK MÁRTÍRJAI * 1852 - 1854: (Piringer Mihály és Julian Goslar; Jubál Károly és Andrásffy Károly; Noszlopy Gáspár és a „gerilla” vértanúk; Gasparich Kilit; Székelyföldi vértanúk: Török János, Gálfi Mihály, Horváth Károly, Bartalis Ferenc)
• A MEGTORLÁS TÖRTÉNETE * 1848 - 1858: (A megtorlás kulcsfigurája: Julius Haynau; A megtorlás elvei; A megtorlás gépezete; A megtorlás egyéb formái; A bosszúhadjárat vége és az amnesztia; A szabadságharc vértanúinak listája 1848 - 1850)
*
„A vértanúk nem azért lettek vértanúk, mert valamilyen társadalmi, etnikai vagy vallási csoporthoz tartoztak, hanem azért, mert tetteikkel egy polgári alkotmányos modell megszületését és megőrzését szolgálták, amely nem illett bele a Habsburg Birodalom vezetőinek abszolutisztikus elképzeléseibe...”
*
A „VÉRTANÚK KÖNYVE” című ezen kiadványt a magyar forradalom és szabadságharc (1848 - 1854) mártírjait megismerni kívánó, rájuk kegyelettel emlékező, a megtorlás gépezetével, formáival, a bosszúhadjárattal is ismerkedni kívánó olvasóink figyelmébe ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.