Hazai Tükör
Tamási Áron
Krónika 1832-1853
Könyv
Kairosz kiadó, 2011
Kairosz kiadó, 2011
374 oldal, Puha kötésű ragasztott
ISBN 9789636625061
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 200 Ft
Megtakarítás: 7%
Online ár: 2 976 Ft
Leírás
Tamási Áron (Farkaslaka, /Erdély/ 1897. szeptember 20. – Budapest, 1966. május 26.) Kossuth-díjas magyar író. Leggyakrabban az ún. népi írók közé sorolják.
Az első világháború után családjával együtt a Romániához csatolt Erdélyben maradt, majd 1923 júliusában, huszonhat éves korában kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. A székely népballadák, népdalok és népi mókák ihlették azokat a novellákat, amelyekből az első kötete összeállt. 1926-ban hazatelepült Kolozsvárra, hogy aztán rövid időn belül szűkebb hazájában, de Magyarországon is az egyik legnépszerűbb író váljék belőle...
*
A „Hazai tükör” című műve krónika az 1832-1853 közötti évekről, a reformkor és a szabadságharc izgalmas időszakáról. A hőse Madár Vince, aki olyan székely legényke, mint Ábel, vagy amilyen Tamási Áron lehetett. A harcát most nem a Hargita rengetegében vívja, hanem a forrongó idő történelmi viharában, Gábor Áron közelében.
Huszonnégy évesen már bujdosó, amikor egy kicsi házacskában, a Bordás mezején papírra veti élete eddigi történetét.
*
Részlet a kötetből:
„Hát így kerültem én ebbe a kicsi bujdosó-házacskába, itt a Bordás mezején. Nagy jót tett Lázár, hogy megépítette menedékül, testem és lelkem oltalmára, S még nagyon jót tett kedves anyám, hogy a mátkámat szívébe fogadta, mint a gyermekét, s hogy mindig boldogan nézi szárnyait, valahányszor szerelmesen kirepül hozzám, testemnek étket és szívemnek mézet hordván, hogy tápláljon engem, mint az égi madár.
Így nem csoda, hogy írván is ezt a könyvet, oly gyorsan elrepült a tél.
Nem maradt itt belőle semmi, csak szívemben a Zina-forrás; s no még ez az írás, amelyben elbeszéltem eddigi életem történetét. Hátha megmaradna. Látná majd belőle minden ivadék, hogy milyenek voltak nálunk az idők, amidőn érleltük a szabadság magját. Minek a virágait letörheti ugyan a vihar, de a nap, mely örökké felkél a vihar után, a törzsökből új virágot szólít elő.
Lám, mily fürge reményt temetett a tél is, mialatt írám és írtam ezt az emlékezést. S a tél nyomára olyan kibomlott tavasz jött, hogy a világ veti széjjel szinte magát. Ha atyám szabadulni fog, akkor édes mátkámmal a lakodalmat is megtartjuk.”
*
A „Hazai Tükör” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik az íróval gondolatban visszamennek a reformkorba és a szabadságharc dicső szakaszába, az 1848-at váró és 1849-et is megélő Erdélybe, a történelembe, amelynek egy fiatal berecki parasztdiák, Madár Vince a krónikása, ahogyan az ő életén is átcsapnak az idők...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Az első világháború után családjával együtt a Romániához csatolt Erdélyben maradt, majd 1923 júliusában, huszonhat éves korában kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. A székely népballadák, népdalok és népi mókák ihlették azokat a novellákat, amelyekből az első kötete összeállt. 1926-ban hazatelepült Kolozsvárra, hogy aztán rövid időn belül szűkebb hazájában, de Magyarországon is az egyik legnépszerűbb író váljék belőle...
*
A „Hazai tükör” című műve krónika az 1832-1853 közötti évekről, a reformkor és a szabadságharc izgalmas időszakáról. A hőse Madár Vince, aki olyan székely legényke, mint Ábel, vagy amilyen Tamási Áron lehetett. A harcát most nem a Hargita rengetegében vívja, hanem a forrongó idő történelmi viharában, Gábor Áron közelében.
Huszonnégy évesen már bujdosó, amikor egy kicsi házacskában, a Bordás mezején papírra veti élete eddigi történetét.
*
Részlet a kötetből:
„Hát így kerültem én ebbe a kicsi bujdosó-házacskába, itt a Bordás mezején. Nagy jót tett Lázár, hogy megépítette menedékül, testem és lelkem oltalmára, S még nagyon jót tett kedves anyám, hogy a mátkámat szívébe fogadta, mint a gyermekét, s hogy mindig boldogan nézi szárnyait, valahányszor szerelmesen kirepül hozzám, testemnek étket és szívemnek mézet hordván, hogy tápláljon engem, mint az égi madár.
Így nem csoda, hogy írván is ezt a könyvet, oly gyorsan elrepült a tél.
Nem maradt itt belőle semmi, csak szívemben a Zina-forrás; s no még ez az írás, amelyben elbeszéltem eddigi életem történetét. Hátha megmaradna. Látná majd belőle minden ivadék, hogy milyenek voltak nálunk az idők, amidőn érleltük a szabadság magját. Minek a virágait letörheti ugyan a vihar, de a nap, mely örökké felkél a vihar után, a törzsökből új virágot szólít elő.
Lám, mily fürge reményt temetett a tél is, mialatt írám és írtam ezt az emlékezést. S a tél nyomára olyan kibomlott tavasz jött, hogy a világ veti széjjel szinte magát. Ha atyám szabadulni fog, akkor édes mátkámmal a lakodalmat is megtartjuk.”
*
A „Hazai Tükör” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik az íróval gondolatban visszamennek a reformkorba és a szabadságharc dicső szakaszába, az 1848-at váró és 1849-et is megélő Erdélybe, a történelembe, amelynek egy fiatal berecki parasztdiák, Madár Vince a krónikása, ahogyan az ő életén is átcsapnak az idők...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.