A tudomány határai
Hans Peter Dürr
Hasonlatok és szóképek a tudomány világában
Könyv
Kairosz kiadó, 2011
Kairosz kiadó, 2011
120 oldal, Puha kötésű ragasztott
ISBN 9789636620950
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 2 200 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 2 200 Ft
Leírás
Hans-Peter Dürr szerző (1929. október 7. – 2014. május 18.) német fizikus. A mag- és kvantumfizikával, az elemi részecskékkel és a gravitációval, az ismeretelmélettel és a filozófiával foglalkozott, felelős tudományos és energiapolitikát hirdetett. 1987-ben megkapta a Right Livelihood Awardot a Stratégiai Védelmi Kezdeményezés (SDI) mélyreható kritikájáért, és a csúcstechnológiát békés célokra való átalakításáért...
*
A neves német fizikus eme kötete rávilágít arra a tényre, hogy eddigi ismereteink a fizika és világlátásunk terén tarthatatlanok...
„Így vagy úgy”- gondolkodásunkat fel kell cserélnünk az „így is meg úgy is”-ra, mert kiderült, hogy a fény és az anyag egyaránt kettős természetű: részecske is meg hullám is.
A modern fizika megajándékozott bennünket egy grandiózus világképpel, amely egy holisztikus szellem vonásait tükrözi: nem realitás, hanem sejtelem, várakozás, remény vagy szándék, és abból eredő konkrét cselekvés. A számunkra megtapasztalható világ csak a megjelenési formák, a lábnyomok összessége, amelyek a szellemi teljesség eleven képmását juttatják kifejezésre.
A tudományos beszéd is hasonlatokkal dolgozik. Meg kell értenünk, hogy vannak más dimenziók! A fizikus végső következtetése: „A valóság fundamentuma a Szellem. Nem az emberen keresztül jön a világba, hanem az ember az első, akinek a tudomására jut.”
Hans Peter Dürr szerző ötven éven át elmélyülten foglalkozott a kvantumfizikával. Előadásaiban, különösen az utolsó tíz évben újra és újra arra vállalkozott, hogy közel hozza a modern fizika felismerésein alapuló világszemléletet egy szélesebb közönséghez. A modern fizika olyan felismerésekre jutott, amelyek már nem engedték meg a határvonalak eddigi egyértelmű meghúzását az anyagi és a szellemi világ között.
A természettudomány és a vallás azóta egymást kiegészítő, egymásra utaló elveknek tekinthetők. Felismerték, hogy az anyag nem anyagból van, hanem végső fokon kapcsolatstruktúrákból, amelyek nem megragadhatók, ezért szellemieknek is nevezhetjük azokat. Ebben a helyzetben a fizikusnak ahhoz, hogy megértesse magát, metaforákat is kell alkalmaznia. Ezzel pedig belép egy olyan szintre, ahol a szóbeli egyetértés az emberiségnek azzal a részével, amelyiknek a vallás jelent valamit, már nem látszik lehetetlennek. (A metafora /ógörög: μεταφορά = átvitel/ egyike a költői képeknek; összevont, egybecsúsztatott hasonlat, két fogalom, tulajdonság tartalmi-hangulati hasonlóságán alapuló szókép...)
A mindent egymással összekötő háttér láttán, amely minden végérvényes meghatározás alól kivonja magát, tudatára ébred, hogy végső soron nemcsak a vallás, hanem a tudományok is hasonlatokban és metaforákban beszélnek...
*
„A Tudomány Határai” című eme kiadványt a modern fizika eredményei, a természettudomány és a vallás egymást kiegészítő, egymásra utaló elvei, a tudomány világában a hasonlatok és szóképek iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
(A szókép stilisztikai, retorikai eszköz: egy fogalom, jelenség nevének átvitele egy másik fogalomra, jelenségre a köztük fennálló valamilyen kapcsolat alapján. Az összekapcsolás célja általában a fogalom, jelenség szemléletesebbé tétele, vagy új megvilágításba helyezése. A legismertebb szóképek a metafora és a metonímia.)
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
*
A neves német fizikus eme kötete rávilágít arra a tényre, hogy eddigi ismereteink a fizika és világlátásunk terén tarthatatlanok...
„Így vagy úgy”- gondolkodásunkat fel kell cserélnünk az „így is meg úgy is”-ra, mert kiderült, hogy a fény és az anyag egyaránt kettős természetű: részecske is meg hullám is.
A modern fizika megajándékozott bennünket egy grandiózus világképpel, amely egy holisztikus szellem vonásait tükrözi: nem realitás, hanem sejtelem, várakozás, remény vagy szándék, és abból eredő konkrét cselekvés. A számunkra megtapasztalható világ csak a megjelenési formák, a lábnyomok összessége, amelyek a szellemi teljesség eleven képmását juttatják kifejezésre.
A tudományos beszéd is hasonlatokkal dolgozik. Meg kell értenünk, hogy vannak más dimenziók! A fizikus végső következtetése: „A valóság fundamentuma a Szellem. Nem az emberen keresztül jön a világba, hanem az ember az első, akinek a tudomására jut.”
Hans Peter Dürr szerző ötven éven át elmélyülten foglalkozott a kvantumfizikával. Előadásaiban, különösen az utolsó tíz évben újra és újra arra vállalkozott, hogy közel hozza a modern fizika felismerésein alapuló világszemléletet egy szélesebb közönséghez. A modern fizika olyan felismerésekre jutott, amelyek már nem engedték meg a határvonalak eddigi egyértelmű meghúzását az anyagi és a szellemi világ között.
A természettudomány és a vallás azóta egymást kiegészítő, egymásra utaló elveknek tekinthetők. Felismerték, hogy az anyag nem anyagból van, hanem végső fokon kapcsolatstruktúrákból, amelyek nem megragadhatók, ezért szellemieknek is nevezhetjük azokat. Ebben a helyzetben a fizikusnak ahhoz, hogy megértesse magát, metaforákat is kell alkalmaznia. Ezzel pedig belép egy olyan szintre, ahol a szóbeli egyetértés az emberiségnek azzal a részével, amelyiknek a vallás jelent valamit, már nem látszik lehetetlennek. (A metafora /ógörög: μεταφορά = átvitel/ egyike a költői képeknek; összevont, egybecsúsztatott hasonlat, két fogalom, tulajdonság tartalmi-hangulati hasonlóságán alapuló szókép...)
A mindent egymással összekötő háttér láttán, amely minden végérvényes meghatározás alól kivonja magát, tudatára ébred, hogy végső soron nemcsak a vallás, hanem a tudományok is hasonlatokban és metaforákban beszélnek...
*
„A Tudomány Határai” című eme kiadványt a modern fizika eredményei, a természettudomány és a vallás egymást kiegészítő, egymásra utaló elvei, a tudomány világában a hasonlatok és szóképek iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
(A szókép stilisztikai, retorikai eszköz: egy fogalom, jelenség nevének átvitele egy másik fogalomra, jelenségre a köztük fennálló valamilyen kapcsolat alapján. Az összekapcsolás célja általában a fogalom, jelenség szemléletesebbé tétele, vagy új megvilágításba helyezése. A legismertebb szóképek a metafora és a metonímia.)
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.