Kodolányi János és Szabó István levelezése
Könyv
Holnap kiadó kiadó, 2012
Holnap kiadó kiadó, 2012
ISBN 9789633462942
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 1 800 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 1 800 Ft
Leírás
Kodolányi János (Telki, 1899. március 13. – Budapest, 1969. augusztus 10.) író, újságíró, az úgynevezett népi írók kiemelkedő képviselője. A XX. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb regényírója (akárcsak barátja, Németh László), világirodalmi rangú epikus. Könyvei évek óta több kiadásban és nagy példányszámban jelennek meg.
Szabó István (Cserszegtomaj, 1931. március 7. – Budapest, 1976. március 16.) magyar író. Gyermekkorát és ifjúságát földművelő szerszámok és szaporodó könyvek között osztja meg, paraszti munkát végezve egy másfajta élet igézetében. A szőlősorok vagy a kukoricatábla végén Gogol, Turgenyev és Móricz Zsigmond műveibe feledkezik, s munka közben maga is kigondol egy-egy történetet. Földhöz ragasztó élményeit és emlékeit a gondokkal együtt magával vitte a fővárosba is, és nem is akart tőlük szabadulni. Ellenkezőleg, felelőssége igaz tudatában úgy érezte: őszinte és művészileg is érvényes szavakkal hírt kell adnia arról, amit látott és átélt. El kell mondania ifjúsága legizgalmasabb élményét: a régi falu megváltozásának, átalakulásának drámáját.
Novellái a modern magyar próza legszebb és legnagyobb teljesítményei közé tartoznak...
*
SZABÓ ISTVÁN-ban Kodolányi ígéretes, de sokmindenben eligazításra szoruló új nemzedék képviselőjét fedezte fel, és a nevelő felelősségével fordult a cserszegtomaji fiatalember felé.
A jelentős írók levelezése mindig érdekes abból a szempontból, hogy fontos adalékokkal gazdagítja az adott életműről szerzett ismereteinket, bepillantást enged bizonyos kulisszatitkok mögé, s az sem mellékes, hogy az adott kor irodalmi és társadalmi életéről is kaphatunk új információkat a levelek segítségével.
Szép hagyománya van ennek a honi literatúránkban és könyvkiadásunkban is. Újabb értékkel gazdagodott a levélműfaj: a Kodolányi-kutatásairól ismert Csűrös Miklós szerkesztésében és utószavával megjelent a Kodolányi János és Szabó István leveleit tartalmazó eme kötet.
Különösségét egyebek között az adja, hogy egy befutott, bár akkoriban (1949 és 1956 között) mellőzött író és egy, a pályája legelején álló fiatal tehetség szellemi kapcsolatát mutatja be. Ahogy az utószóban olvassuk: ...ma is elkápráztat mind intellektuális telítettsége, mind az idősebb és a fiatalabb géniusz ritka találkozása, és a kapcsolat befejeződésének végzetszerű, drámai indokoltsága”.
*
A „Kodolányi János és Szabó István Levelezése” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik irodalmi érdeklődésük során ebből a levélregényből bővebb információkhoz szeretnének jutni, attól az időszaktól, amikor az alig 18 esztendős cserszegtomaji fiatalember 1949-ben megkereste Kodolányit, hogy mesteréül válassza, és a balatonakarattyai elszigeteltségben tengődő tekintélyes író atyai jóbarátja lesz Szabó Istvánnak.
Nyomon követhetik, hogy a legjobb értelemben vett mester-tanítvány viszony bontakozik ki a levelekben, s közben ízelítőt kapnak mindkét fél írói stílusának, világszemléletének jellemzőiből is, s persze a Rákosi-korszak viszonyai sem hiányoznak a háttérből.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Szabó István (Cserszegtomaj, 1931. március 7. – Budapest, 1976. március 16.) magyar író. Gyermekkorát és ifjúságát földművelő szerszámok és szaporodó könyvek között osztja meg, paraszti munkát végezve egy másfajta élet igézetében. A szőlősorok vagy a kukoricatábla végén Gogol, Turgenyev és Móricz Zsigmond műveibe feledkezik, s munka közben maga is kigondol egy-egy történetet. Földhöz ragasztó élményeit és emlékeit a gondokkal együtt magával vitte a fővárosba is, és nem is akart tőlük szabadulni. Ellenkezőleg, felelőssége igaz tudatában úgy érezte: őszinte és művészileg is érvényes szavakkal hírt kell adnia arról, amit látott és átélt. El kell mondania ifjúsága legizgalmasabb élményét: a régi falu megváltozásának, átalakulásának drámáját.
Novellái a modern magyar próza legszebb és legnagyobb teljesítményei közé tartoznak...
*
SZABÓ ISTVÁN-ban Kodolányi ígéretes, de sokmindenben eligazításra szoruló új nemzedék képviselőjét fedezte fel, és a nevelő felelősségével fordult a cserszegtomaji fiatalember felé.
A jelentős írók levelezése mindig érdekes abból a szempontból, hogy fontos adalékokkal gazdagítja az adott életműről szerzett ismereteinket, bepillantást enged bizonyos kulisszatitkok mögé, s az sem mellékes, hogy az adott kor irodalmi és társadalmi életéről is kaphatunk új információkat a levelek segítségével.
Szép hagyománya van ennek a honi literatúránkban és könyvkiadásunkban is. Újabb értékkel gazdagodott a levélműfaj: a Kodolányi-kutatásairól ismert Csűrös Miklós szerkesztésében és utószavával megjelent a Kodolányi János és Szabó István leveleit tartalmazó eme kötet.
Különösségét egyebek között az adja, hogy egy befutott, bár akkoriban (1949 és 1956 között) mellőzött író és egy, a pályája legelején álló fiatal tehetség szellemi kapcsolatát mutatja be. Ahogy az utószóban olvassuk: ...ma is elkápráztat mind intellektuális telítettsége, mind az idősebb és a fiatalabb géniusz ritka találkozása, és a kapcsolat befejeződésének végzetszerű, drámai indokoltsága”.
*
A „Kodolányi János és Szabó István Levelezése” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik irodalmi érdeklődésük során ebből a levélregényből bővebb információkhoz szeretnének jutni, attól az időszaktól, amikor az alig 18 esztendős cserszegtomaji fiatalember 1949-ben megkereste Kodolányit, hogy mesteréül válassza, és a balatonakarattyai elszigeteltségben tengődő tekintélyes író atyai jóbarátja lesz Szabó Istvánnak.
Nyomon követhetik, hogy a legjobb értelemben vett mester-tanítvány viszony bontakozik ki a levelekben, s közben ízelítőt kapnak mindkét fél írói stílusának, világszemléletének jellemzőiből is, s persze a Rákosi-korszak viszonyai sem hiányoznak a háttérből.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.