Magyar sors a Kárpát-medencében

Ennek a könyvnek a megírására elsősorban nem a szakmai szempontok késztették, főként nem a szakmabeliekhez kívánt szólni, hanem a nagyközönséghez, a magyarság sorsa - sorsunk - iránt érdeklődő értelmes magyarokhoz; szavaival a megcélzottak körén belül is első helyen a fiatalokhoz kívánt eljutni...

Szíve szerint a Szerző nekik ajánlaná ezt az írását, hogy szembe tudjanak nézni a magyarság népesedésére leselkedő veszélyekkel. Szeretné, ha tudatosodna bennünk, hogy a katasztrófát rejtegető jövő képe nem egészen mai keletű. A népesség számának csökkenése, a hanyatlás mértéke szinte már égbekiáltó.

A szerző példaképe a hat évtizeddel ezelőtt megjelent Szabó István „A magyarság életrajza” című könyve volt. Ez az írás is a Kárpát-medencében élt és élő magyarokról beszél. A népesedéstörténet síkján is megragadható sorsról, sorsunkról kívánt történeti és mai látleletet készíteni.

Ennek a könyvnek a megírására az késztette a szerzőt, amit a népközösség iránti felelősségnek lehetne főként nevezni. Olyan felelősségnek, amit legbelül önmagával szemben érezhet az ember: Amit tud, tegye meg!

Für Lajos szerző (Egyházasrádóc, 1930. december 21. – Budapest, 2013. október 22.) történész, politikus, az MDF alapító tagja, az Antall-kormány egykori honvédelmi minisztere...

A „Magyar Sors a Kárpát-medencében” című eme kiadványt a szerző alapvető szándékának megfelelően főként a fiataloknak ajánljuk, hogy világosabban lássanak és szembe tudjanak nézni a népesedésre leselkedő veszélyekkel, és tudatosodjon, hogy a katasztrófát rejtegető jövő képe nem egészen mai keletű, a magyar népesség számának csökkenése, a hanyatlás mértéke szinte már égbekiáltó, ami ellen a nemzet jövője iránt érzett felelősségükben a fiatalabbak tehetnének - és remélhetőleg tesznek is - a legtöbbet.

A témához kapcsolódóan ajánljuk még:

Bene Éva: Megdőlt az életfa.
Pokol Béla: Európa végnapjai.