A számjelek és a számírás története-Varga Csaba-Könyv-Fríg-Magyar Menedék Könyvesház

Magyar Menedék Könyvesház

Részletes kereső
Varga Csaba - A számjelek  és a számírás története

A számjelek és a számírás története

Varga Csaba

Könyv
Fríg kiadó, 2012
406 oldal, Puha kötésű ragasztott C5 méret
ISBN 9789639836235
Státusz: Készleten
Szállítás: 1 munkanap
Átvétel: Azonnal
Bolti ár: 3 300 Ft
Megtakarítás: 7%
Online ár: 3 069 Ft
1 2 3 4 5
5.0 (1 vélemény alapján)
Leírás

A pont és a vonal jelek különböző elrendezéseivel bármely szám leírható. Egy ilyen, 17 000 éves számjelet látunk Lascaux barlangjából e könyv címlapján, s vessük össze ezt a számjelet e hátsó borító fülén lévő, XX. századi számjelekkel. A legkorábbi, eddig megtalált pont-vonal számjel 30 000 éves, s a mához közeledve az efféle számírás használatára egyre több a bizonyító lelet. Már csak oly módon is, hogy Egyiptomban a legősibb kezdetektől mindvégig, sőt, Erdély két sóbányájában még a XX. század elején is így írták a számokat, mint a képen látjuk, így a maják, arámok, eszkimók, kínaiak és így tovább, egyszóval mindenki, mert nem volt másféle számírás. Mi sem vagyunk kivételek, mai „arab” számírásunk szintén kőkori számírás... Ez a mű a „JEL JEL JEL” című írástörténeti könyv társkötete, az utóbbi időszak legjelentősebb művelődéstörténeti felfedezését tartalmazza. Méltán mondható, hogy világszenzáció, kitár egy múltra néző, eddig még csak észre sem vett hatalmas kaput...

Az ősi számjelek: a pont (.), a vonal ( __ ), az erre merőleges vonal (I) és a hosszabb vonal ( ___ ). E négy jel mindegyike a maga helyi értékét jelölte. Így a pont és a vonal jelek különböző elrendezéseivel bármely szám leírható. Egy ilyen, 17 000 éves számjelet látunk Lascaux barlangjából e könyv címlapján, s vessük csak össze ezt a számjelet e hátsó borító fülén lévő, XX. századi számjelekkel.

A legkorábbi, eddig megtalált pont-vonal számjel 30 000 éves, s a mához közeledvén az efféle számírás használatára egyre több bizonyító lelettel rendelkezünk. Már csak oly módon is, hogy Egyiptomban a legősibb kezdetektől mindvégig, sőt, Erdély két sóbányájában még a XX. század elején is így írták a számokat, mint a fenti képen látjuk, így a maják, arámok, eszkimók, kínaiak és így tovább, egyszóval mindenki, mert nem volt másféle számírás.

Mi sem vagyunk kivételek, mai „arab” számírásunk szintén a kőkori számírás, csak az indusok a vonal számjeleket girbe-gurba vonalakká rajzolták át, s az arabok közvetítésével ezek a túlrajzolt formák jutottak el hozzánk.

Az egyező etruszk és magyar számrovás jelei is igen ősiek, amit két, kb. 15 000 éves lelet igazol.

A két alapjelből állt a kőkor számító gépe, a pontból (golyóból) és a vonalból. A vonalakat lehet akár homokba is húzni, mint Egyiptomban, avagy Afrikában ma is, a pontok lehetnek kavicsok, kagylók, magok. Ez az elmés és hihetetlenül gyors számoló eszköz is fennmaradt, melyen a drót a vonal, a golyó a pont. Latinul abakusznak, japánul szorobánnak, oroszul szcsotinak, magyarul számvetőnek nevezik.

Az alábbi példák (a könyv 500 hasonló ábrája közül néhány) azért ilyen egységesek, mert egykoron nem létezett másféle számírás.

A Számjelek és a számírás története, a JEL JEL JEL című írástörténeti könyv társkötete, az utóbbi időszak legjelentősebb művelődéstörténeti felfedezését tartalmazza. Méltán mondható, hogy ez a mű világszenzáció, kitár egy múltra néző, eddig még csak észre sem vett hatalmas kaput.

*
„A Számjelek és a Számírás Története” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a korábban megjelent JEL, JEL, JEL című könyv társkötetével szeretnének megismerkedni, amely igazolja, hogy a nagyon ősi, 30 évezreddel ezelőtt már létezett pont-vonal számírás töretlenül jutott el mindmáig, hiszen ez sok felé ma is használatos, sőt, némi rontással ugyan, de a mai arab jelekkel való számírásunk is csupán kissé torzított változata ennek az ősi számírásnak, és az ősi pont-vonal számírás eredendően helyi értékes számírás volt.
*
Ajánlott még:

A finnugrista áfium ellen való orvosság.
Szavaink a múltból.
A nyelvek anyját tudtam én.
Az angol szókincs magyar szemmel.
Hová ment a Fehérvárra reá menő hadiút? (Harsányi) Fehérvár miért fehér vár? (Varga)
Az ősi írás könyve.
Jel jel jel avagy az ABC 30.000 éves története.
Idő és ABC.
HAR.
Ógörög: régies csángó nyelv.
A magyar szókincs titka.
A kőkor élő nyelve.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Vélemények
Szállítás és fizetés