Leírás: Magyarország külföldi megítélése ellentmondásos. Politikai hovatartozástól és vérmérséklettől függően egymást kizáró értékelések befolyásolják a szereplőket és az eseményeket egyaránt.

Az Európai Parlamentben működő szocialista, liberális és zöld frakció tagjai szerint a nacionalista, populista Orbán-kormány felszámolta a demokráciát, és nekilátott a jogállam lebontásának is.

Mások viszont azt hangoztatják, hogy az Orbán-kormány innovatív gazdaságpolitikája és tradicionális társadalompolitikája az adott helyzetre adott egyetlen lehetséges jó válasz.

• Milyen valójában az Orbán-kormány, és mi késztetheti a nyugati politikusok egy részét a negatív ítéletek megfogalmazására?

TÓTH GY. LÁSZLÓ politológus kísérletet tesz napjaink történéseitől kicsit elszakadva a politikai és történelmi háttér felvázolására is. Okfejtésében nyomon követhető, hogy kik támadják Magyarországot és miért?.

• A Kitekintő tartalmazza a birodalmak tündöklését és bukását, a törésvonalakat az Európai Unión belül, Magyarország és az Európai Unió viszonyát.
• Az Előzményekben olvasható az árulás anatómiája: a szabadkőművesek és a vörös emigráció, az ötödik hadoszlop támadása.
• A Történelmi útkereszteződésben megtalálható: a birodalom visszavág: puccskísérlet vagy véletlen egybeesések? a magyar kormány és az Európai Unió konfliktusa, egy új külpolitikai doktrína szükségessége.

A közgazdász LENTNER CSABA a politika világa és a pénzügyi kapcsolatok, valamint a nemzetközi környezet elemzésével igyekszik láthatóvá tenni a szereplők motivációit. Alapos közgazdasági módszerekkel igazolja a gazdasági szabadságharc szükségességét.

• Az Újjászervezett gazdaságpolitikák kora témái: a szabadságharcosok földje, a tervgazdasági rendszer romjain, a téves felzárkózási kísérlet - a válságkezelés válsága, az aranykor: 1999 - 2002, a pusztulás évei: 2002 - 2010, a modell összeomlása, a neoliberális piacgazdaság válsága, a polgári kormány a láthatáron, gazdaságpolitikai eszmék tündöklése és hanyatlása, a szabadságharc, ellentámadás nyílt eszközökkel, ellentámadás burkolt eszközökkel, teljes bekerítés - körkörös védelem, hát nekünk már forradalmat sincs jogunk csinálni? a fordulat, a szabadságharcosok földjéről a szabadságharcosok földjére.

ZÁRUG PÉTER FARKAS vállaltan konzervatív eszmeiségű politológus sajátos folyamatábrán próbálja meg feltárni a 2010-es választások utáni két esztendő konfliktushálóját. Ahogyan fogalmaz, a „politikai fizika” törvényszerűsége szerint a hiperaktivizmus, zavar, konfliktus, ellenhiperaktivizmus és konszolidációs kényszer természetszerű láncreakcióit írja le.

• A Vázlatok a második Orbán-kormány konfliktusainak megértéséhez témái: Kormányzati hiperaktivizmus és a többségi modell pretorianizmusa (államszervek, közpolitikai intézmények pártpolitikai elfoglalása, parlamenti hiperaktivizmus és „frakció - kormányzás”, gazdasági hiperaktivizmus és pretoriánus kommunikáció).

Zavarok, konfliktusok, ellenhiperaktivizmusok: (rendszerzavarok, konfliktusok, ellenhiperaktivizmusok). Konszolidáció és kooperáció.

*
A „KIK TÁMADJÁK MAGYARORSZÁGOT ÉS MIÉRT”? című ezen kiadványt a fenti kérdések, az aktuálpolitika iránt érdeklődő, a közéletre és annak eseményeire nyitott olvasóink figyelmébe ajánljuk, lehetővé téve talán korunk jobb megismerését és megértését is.

Ajánljuk mellé:
A Szélmalomharcos.