Vegyes nézetek és mondások

A kiadvány Friedrich Nietzsche mindig is vitatott gondolkodó filozófiája, művészetfelfogása iránt érdeklődő olvasóknak ajánlott, amely ma is rendkívül nagy hatású, sok szerzőt és művészt megihletett és várhatóan továbbra is megihlet... Életfilozófiájával az individualizmus képviselője, az egzisztencializmus egyik előfutára Kierkegaard és Schopenhauer mellett. Kritizálta a korabeli értékrendet, különösen a kereszténységet, a szocializmust, a darwinizmust. Különc zseniként került be a történelembe. Szenvedélyes elkötelezettség, radikális újítási akarat, nyelvi mágia jellemzi a munkásságát... Általa a követendő magatartás többek között: „Csak ott beszéljünk, ahol nem szabad hallgatnunk; s csak arról beszéljünk, amin úrrá lettünk, - minden egyéb fecsegés, »irodalom«, a fegyelmezettség hiánya. Az én írásaim csakis úrrá-levéseimről szólnak...”

Friedrich W. Nietzsche (Röcken, Németország, 1844. október 15. – Weimar, Németország, 1900. augusztus 25.) német klasszika-filológus, egyetemi tanár, filozófus, (aforisztikus stílusban alkotó) költő, zeneszerző. Mindig vitatott gondolkodónak számított. Filozófiája, művészetfelfogása rendkívül nagy hatású, sok szerzőt, művészt megihletett.

Életfilozófiájával az individualizmus képviselője, az egzisztencializmus egyik előfutára Kierkegaard és Schopenhauer mellett. Kritizálta a korabeli értékrendet, különösen a kereszténységet, a szocializmust, a darwinizmust. Különc zseniként került be a történelembe. Szenvedélyes elkötelezettség, radikális újítási akarat, nyelvi mágia jellemzi a munkásságát...
*

A vallást hazugságnak tekinti az emberen túli ember szemszögéből nézve, a részvétet a tömegmorál jelének (jobban mondva a tömegmorállal való megalkuvásnak). A részvét az, ami szerinte tönkreteszi az erős embert, aki magasabb célok felé tekintve ki van téve annak a veszélynek, hogy az emberi szenvedés láttán képtelen követni elhatározását. Tagadta az akkor fennálló államrend- és szerkezet jogosultságát a néptömegek vezetésében. Az uralomra termett, erős embert hirdette.
*
Részlet az ELŐSZÓ-ból:
„Csak ott beszéljünk, ahol nem szabad hallgatnunk; s csak arról beszéljünk, amin úrrá lettünk, - minden egyéb fecsegés, »irodalom«, a fegyelmezettség hiánya. Az én írásaim csakis úrrá-levéseimről szólnak...”

Részlet az UTÓSZÓ-BÓL:
Az „Emberi, nagyon is emberi” című műve először 1878-ban jelent meg önálló kötetben, majd a folytatásaként 1879-ben és 1880-ban látott napvilágot a „Vegyes nézetek és mondások”, valamint „A vándor és árnyéka”. Ezeket 1886-ban szervezte egy kötetbe, majd kiadta az „Emberi, nagyon is emberi” második részeként...

*
A „Vegyes Nézetek és Mondások” című eme 2012-es kiadványt Friedrich Nietzsche, a mindig is vitatott gondolkodó filozófiája, művészetfelfogása iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, amely ma is rendkívül nagy hatású, sok szerzőt és művészt megihletett és várhatóan továbbra is megihlet...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.