Leírás: Medveczky Ádám (Budapest, 1941. július 15. – ) Kossuth-díjas magyar karmester, a Magyar Állami Operaház és a MATÁV Szimfonikusok egykori zeneigazgatója, majd a Győri Filharmonikusok első karmestere volt. A Operaház rendszeresen visszahívott vendégkarmestere.
*
Talán érdemes megismételni: a hit és a zene - legalábbis számomra - valahogy szétválaszthatatlan. Érintettem már, ahogy színre lépett az emberiség, a hitét is zenével fejezte ki. Nem lehet másként a hálaadás, érezték rögtön: olyan valaki uralkodik fölöttünk, akihez mi kevesek vagyunk, és őt dallal kell dicsérni.

Közismert Dávid királytól is, hogy zenével kell dicsérni az Urat. És Pál apostolnak az intelmei: igenis hangosan, énekszóval kell dicsérni az Urat. És ez megint a megfoghatatlan miatt van. A megfoghatatlant fejezi ki a zene, és a hit is megfogalmazhatatlan. Miként az egész zeneirodalom és a művészet minden ága, a képzőművészet, vagy a drámai műfajok világa. Lehet akár példázat vagy megtörtént eset, mindig a hitnek egy-egy fázisát tükrözi.

Ezt a fázist közvetíti a zene, a laudate csak zenére vonatkozhat, ahogy minden nagy te deum is hitből indul ki, a Jóistennek való dicséret...
*
Ízelítő a beszélgetés témáiból:
• A családi háttér;
• Édesapja a málenkij robot áldozata lett;
• Pálca nélkül is lehet vezényelni;
• Hogyan lehetett Ferencsik Jánostól tanulni?
• Melyik operát hallotta életében először?
• Mit tanít?
• Mit gondol a magyarságról, a sokszor lenézett nemzeti öntudatról;
• A tehetség vagy a tanulás a fontosabb?
• Kiket csodál leginkább?
• A Sixtus-kápolna óriási hatása;
• Mi hiányzik a magyar operajátszás repertoárjából?
• Verdi miben más, mint Donizetti?
• Barátok, barátság;
• A hit szerepe;

*
Az „ÉS MÉGIS MEGSZÓLAL A PÁLCA” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik azt szeretnék részletesebben is megismerni, hogy Medveczky Ádám Liszt- és Kossuth-díjas érdemes művésszel, Bartók Béla - Pásztory Ditta-díjas karmesterrel, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanárával miről beszélgetett Simon Erika.