A Hitlerjugend és Délkelet-Európa

Vitári Zsolt (1975. -) szerző egyetemi tanulmányait a pécsi, a rostocki és a kölni egyetemen végezte. Történelem és német nemzetiség szakos bölcsész és középiskolai tanár. Szűkebb kutatási területe: a német ifjúság a XX. század első felében, a Hitlerjugend története, Németország kapcsolatai Délkelet-Európával, a magyarországi németség, a Volksbund története.
*
Az „Akié az ifjúság, azé a jövő” ismert szállóigének az első világháború után különös lett az aktualitása azokban a tekintélyelvű vagy diktatórikus rendszerekben, amelyek a továbbélésük biztosítása érdekében kiemelt feladatuknak tekintették az ifjúság megszervezését.

Spanyolország, Olaszország, a Szovjetunió és más országok mellett ide sorolhatjuk Németországot, amely a weimari demokrácia évei és ezerszínű, a társadalom legszélesebb köreiben elismert ifjúsági mozgalma után a náci diktatúra keretében a Hitlerjugendben kezdte meg az egész ország ifjúságának megszervezését és saját szellemében, illetve érdekében való képzését.

Miközben a nemzetiszocializmus totális diktatúrája sok esetben fenntartotta a korábbi német ifjúsági mozgalom hagyományait, a Hitlerjugendben egységesülő német ifjúságot már a kezdetektől jól kivehető módon a politikai megfontolások mentén irányította, s használta ki a végletekig.

Ebben a kötetben a Hitlerjugend szintén politikai megfontolások alapján alakított, eddig nem ismert államközi és multilaterális külkapcsolatokra derül fény, és jelentős adalékkal szolgál a náci Németország délkelet-európai politikájának és szándékainak még jobb megvilágításához.

Egy ilyen megközelítés során egyértelművé válik az is, hogy milyen mértékben sorolhatók be az ifjúsági kapcsolatok a Harmadik Birodalom hatalmi és expanziós politikájába.

Vitári Zsolt eme munkája tehát a Hitlerjugend „külpolitikájáról” szól, ennek változásait követi nyomon a kezdetektől - tehát az 1933 előtti időszakra is kitérve - egészen a második világháború végéig. Választ keres többek között arra, hogy milyen előzményekre támaszkodhatott a Hitlerjugend e tevékenysége során, milyen szellemiség és koncepció húzódott a háttérben, kik voltak a Hitlerjugend fő partnerei Közép- és Délkelet-Európában, melyek voltak azok a területek, amelyekkel elsősorban kapcsolatot ápolt a szervezet, e kapcsolatoknak milyen keretei és formái alakultak ki, és milyen viszonyrendszer volt közte és a helyi ifjúsági szervezetek között.

Ezeknek a kapcsolatoknak a gyakorlati működését a legrészletesebben és legsokoldalúbban Magyarország viszonylatában mutatja be...
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

• 1. A KUTATÁS CÉLJA ÉS MÓDSZERTANA;
• 2. TÖRTÉNETI BEVEZETÉS: HITLERJUGEND - Pártifjúságból „tökéletes” államifjúság;
• 3. IFJÚSÁG ÉS KÜLFÖLD NÉMETORSZÁGBAN 1933 előtt;
• 4. A HITLERJUGEND KÜLFÖLD FELÉ irányuló tevékenysége 1933 előtt;
• 5. A HITLERJUGEND KÜLFÖLDRE IRÁNYULÓ tevékenységének kiterjedése, 1933-1939;
• 6. A HITLERJUGEND ÉS MAGYARORSZÁG;
• 7. A HITLERJUGEND KÜLKAPCSOLATAI a háború idején;
• 8. A HITLERJUGEND ÉS MAGYARORSZÁG a háború idején;

*
„A Hitlerjugend és Délkelet-Európa” című eme kiadványt a német ifjúság politikai célú megszervezése, a Hitlerjugend külkapcsolatai és a magyarországi vonatkozások iránt érdeklődő, történelmet kedvelő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.