Misztótfalusi Kis Miklós
Molnár József
Könyv
Balassi kiadó, 2000
Balassi kiadó, 2000
470 oldal, Kemény kötésű fűzött
ISBN 9799635063290
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 2 800 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 2 800 Ft
Leírás
Molnár V. József (Marcali, 1930. március 17. – Budapest, 2022. február 21.) Magyar Örökség díjas „néplélektan-kutató”, néprajzkutató, grafikusművész, 1956-os szabadságharcos, a Történelmi Vitézi Rend tagja...
*
Egyszerre volt tehát Magyar Örökség díjas néplélektan-kutató, néprajzkutató, grafikusművész, szabadságharcos és a Történelmi Vitézi Rend tagja.
Már gyerekkorában megismerkedett a későbbi néprajz-kutató a falusi gyógyító emberekkel és a paraszti életformával, 7-8 éves korában is a kanászok, pásztorok közé járt, hogy tanuljon tőlük...
1956 őszén újságíró szakos egyetemi hallgatóként részt vett a budapesti harcokban. A forradalom leverése után 3 év börtönre ítélték, amelyből 1 évet magánzárkában töltött. Az itteni idő alatt eszmélt rá, hogy a természetes műveltségben egy-egy rajz a valóságnak összetett rétegeit idézi meg, és a gyakorlatát itt fedezte fel.
Szabadulása után megismerkedett Pauer Gyulával, Papp Oszkárral és Csutoros Sándor szobrászművésszel. 1970-ben nyílt élete első önálló kiállítása a József Attila Művelődési Központban. Az első igazán jelentős avantgárd kiállítása az R-Klubban volt.
Hintalan László néprajzossal 1989-ben megalapították az Örökség Népfőiskolát, majd 1996-ban a Magyar Hagyományőrző Műhely szabadegyetemet. A tanítással párhuzamosan, 1999-ben végzett a Miskolci Bölcsész Egyesületnél. 86. életévén túl is sok előadást tartott az ősképeknek a saját elképzelése szerinti világáról. Életében nagy fordulót jelentett, amikor alaposabban megismerkedett az őskori ember barlangi művészetével. Ekkor kezdte kidolgozni ősképekről szóló elméleteit. Ezt a formavilágot és a lényegét adó tartalmat nevezte el „szerves műveltségnek” vagy „természetes műveltségnek”.
Az „Ég és föld ölelésében”, „A Nap arca” és az „Újraszülető világ” című könyveiben gyerekrajzokat elemez. A „Kalendárium” című könyvéből megismerhetők az adott napnak az évszakhoz, a paraszti élethez vagy éppen a valláshoz köthető hagyományai.
Pap Gábor ösztönzésére dolgozta ki az elméleteit, amelyet a „Világ-virág. A természetes műveltség alapjelei és azok rendszere” című munkájában adott közre... Munkásságáért számos elismerésben részesült...
*
Misztótfalusi Kis Miklós (Alsó-Misztótfalu, 1650. – Kolozsvár, 1702. március 20.), magyar nyomdász, betűmetsző.
*
Molnár József majd a teljes kutatói pályafutását, harminc évet töltött Tótfalusi Kis Miklós életének kutatásával; a nyugati emlékanyag felkutatásában, gyűjtésében az érdemei múlhatatlanok. Ezalatt a hősével azonosult, ügye a személyes ügyévé vált...
„Ez a könyv elsősorban a magyar kultúrhagyományok és kultúrtörténet után érdeklődő olvasóközönségnek készült; nem kifejezetten szakkönyv, de megkísérli meghatározni Misztótfalusi helyét az európai művelődés történetében.
... Misztótfalusi nyomait kutatva részletesen tárgyalja az európai nyomdászat, és főként a betűmetszés történetét, benne elsősorban példaképei, a holland könyvnyomtatók és betűmetszők munkásságát, végül az Amszterdamban metszett betűinek fogadtatását és későbbi hatását az európai betűművészetre.
Mivel Misztótfalusi betűmetsző munkássága túlterjedt a latin betűk világán, beszámolok az örmény és főként korunkig alig ismert - vagy félreismert - rejtélyes georgiai betűi készítésének körülményeiről és e két ázsiai nép kultúrájának történetéről is...
Nem elhanyagolható része a könyvnek Misztótfalusi életének históriája, ifjúsága, amszterdami évei, az ARANYOS BIBLIA nyomtatásának története, hazatérése, fogadtatása, majd véget nem érő küzdelmei az ellenségeivel, a magyar nyomdászatban betöltött kimagasló szerepe, könyvkiadói működése; nem feledkezve meg az útmutató ortográfusról, kultúrpolitikusról, a jelentős íróról és költőről sem.”
(A Szerző)
*
A „Misztótfalusi Kis Miklós” című eme kiadványt az európai művelődés történetében elfoglalt helye, a nyomdászat és főként a betűmetszés története, a holland könyvnyomtatók és betűmetszők munkássága, az Amszterdamban metszett betűinek fogadtatása és későbbi hatása, két ázsiai nép kultúrájának története, a magyar nyomdászatban betöltött kimagasló szerepe, könyvkiadói működése iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
*
Egyszerre volt tehát Magyar Örökség díjas néplélektan-kutató, néprajzkutató, grafikusművész, szabadságharcos és a Történelmi Vitézi Rend tagja.
Már gyerekkorában megismerkedett a későbbi néprajz-kutató a falusi gyógyító emberekkel és a paraszti életformával, 7-8 éves korában is a kanászok, pásztorok közé járt, hogy tanuljon tőlük...
1956 őszén újságíró szakos egyetemi hallgatóként részt vett a budapesti harcokban. A forradalom leverése után 3 év börtönre ítélték, amelyből 1 évet magánzárkában töltött. Az itteni idő alatt eszmélt rá, hogy a természetes műveltségben egy-egy rajz a valóságnak összetett rétegeit idézi meg, és a gyakorlatát itt fedezte fel.
Szabadulása után megismerkedett Pauer Gyulával, Papp Oszkárral és Csutoros Sándor szobrászművésszel. 1970-ben nyílt élete első önálló kiállítása a József Attila Művelődési Központban. Az első igazán jelentős avantgárd kiállítása az R-Klubban volt.
Hintalan László néprajzossal 1989-ben megalapították az Örökség Népfőiskolát, majd 1996-ban a Magyar Hagyományőrző Műhely szabadegyetemet. A tanítással párhuzamosan, 1999-ben végzett a Miskolci Bölcsész Egyesületnél. 86. életévén túl is sok előadást tartott az ősképeknek a saját elképzelése szerinti világáról. Életében nagy fordulót jelentett, amikor alaposabban megismerkedett az őskori ember barlangi művészetével. Ekkor kezdte kidolgozni ősképekről szóló elméleteit. Ezt a formavilágot és a lényegét adó tartalmat nevezte el „szerves műveltségnek” vagy „természetes műveltségnek”.
Az „Ég és föld ölelésében”, „A Nap arca” és az „Újraszülető világ” című könyveiben gyerekrajzokat elemez. A „Kalendárium” című könyvéből megismerhetők az adott napnak az évszakhoz, a paraszti élethez vagy éppen a valláshoz köthető hagyományai.
Pap Gábor ösztönzésére dolgozta ki az elméleteit, amelyet a „Világ-virág. A természetes műveltség alapjelei és azok rendszere” című munkájában adott közre... Munkásságáért számos elismerésben részesült...
*
Misztótfalusi Kis Miklós (Alsó-Misztótfalu, 1650. – Kolozsvár, 1702. március 20.), magyar nyomdász, betűmetsző.
*
Molnár József majd a teljes kutatói pályafutását, harminc évet töltött Tótfalusi Kis Miklós életének kutatásával; a nyugati emlékanyag felkutatásában, gyűjtésében az érdemei múlhatatlanok. Ezalatt a hősével azonosult, ügye a személyes ügyévé vált...
„Ez a könyv elsősorban a magyar kultúrhagyományok és kultúrtörténet után érdeklődő olvasóközönségnek készült; nem kifejezetten szakkönyv, de megkísérli meghatározni Misztótfalusi helyét az európai művelődés történetében.
... Misztótfalusi nyomait kutatva részletesen tárgyalja az európai nyomdászat, és főként a betűmetszés történetét, benne elsősorban példaképei, a holland könyvnyomtatók és betűmetszők munkásságát, végül az Amszterdamban metszett betűinek fogadtatását és későbbi hatását az európai betűművészetre.
Mivel Misztótfalusi betűmetsző munkássága túlterjedt a latin betűk világán, beszámolok az örmény és főként korunkig alig ismert - vagy félreismert - rejtélyes georgiai betűi készítésének körülményeiről és e két ázsiai nép kultúrájának történetéről is...
Nem elhanyagolható része a könyvnek Misztótfalusi életének históriája, ifjúsága, amszterdami évei, az ARANYOS BIBLIA nyomtatásának története, hazatérése, fogadtatása, majd véget nem érő küzdelmei az ellenségeivel, a magyar nyomdászatban betöltött kimagasló szerepe, könyvkiadói működése; nem feledkezve meg az útmutató ortográfusról, kultúrpolitikusról, a jelentős íróról és költőről sem.”
(A Szerző)
*
A „Misztótfalusi Kis Miklós” című eme kiadványt az európai művelődés történetében elfoglalt helye, a nyomdászat és főként a betűmetszés története, a holland könyvnyomtatók és betűmetszők munkássága, az Amszterdamban metszett betűinek fogadtatása és későbbi hatása, két ázsiai nép kultúrájának története, a magyar nyomdászatban betöltött kimagasló szerepe, könyvkiadói működése iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.