Két dráma: A hatodik koporsó - Írószövetségek harca-Csurka István-Könyv-Magyar Fórum-Magyar Menedék Könyvesház

Magyar Menedék Könyvesház

Részletes kereső
Csurka István - Két dráma: A hatodik koporsó - Írószövetségek harca

Két dráma: A hatodik koporsó - Írószövetségek harca

Csurka István

Könyv
Magyar Fórum kiadó, 2012
150 oldal, Puha kötésű ragasztott egyéb kicsi méret
ISBN 9789630815642
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 1 500 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 1 500 Ft
Nincs készleten
1 2 3 4 5
5.0 (1 vélemény alapján)
Leírás
Csurka István (Budapest, 1934. március 27. – Budapest, 2012. február 4.) kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus. Irodalmi munkásságát elsősorban drámaíróként folytatta. A rendszerváltás idején aktívan részt vett a monori, illetve a lakiteleki találkozó munkájában, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig az elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt.
*

Csurka István „A hatodik koporsó” című eme egyik drámája a trianoni béketárgyalások különtermeibe kalauzol. A cím arra az üres koporsóra utal, amelyet Nagy Imre 1989-es újratemetésén az 1956-os forradalom és az utána következő megtorlások során elhunyt névtelen áldozatokra emlékezve állítottak fel, és amely Csurka darabjában a fantasztikus időutazás közlekedési eszközéül szolgál...

A kétfelvonásos színmű három idősíkban játszódik. A jelenben élő Apród nevű szereplő a magyar feltalálók által kifejlesztett időutazó koporsó segítségével visszautazik az időben a kialakítandó magyar határról döntő trianoni tárgyalások idejébe, majd felidéződik Apród nagyapjának, a Kivégzett Forradalmárnak a története is.

„A hatodik koporsó” üzenete szerint a nemzetek között kirobbant minden viszály, amely az első világháború után történt - így az 1956-os magyar forradalom leverése is - a Párizs környéki konferenciák döntéseiben gyökerezik...

Csurka István az MTI-nek elmondta, drámája írásakor korabeli diplomáciai iratokra támaszkodott. A drámában több, valós történelmi személy, főleg politikusok és diplomaták tűnnek fel, többek között a francia Clemenceau is. A darab azonban nem egykori események színrevitele, hanem a Magyarország fölött egykor döntéseket hozók valamiféle szembesítése a döntéseik következményeivel, egyfajta utólagos irodalmi igazságtétel érdekében - fogalmazott Csurka.

A hatodik koporsót üresen állították fel 1989. június 16-án Nagy Imre, Losonczi Géza, Maléter Pál, Gimes Miklós és Szilágyi József hamvai mellett. Ez a koporsó szimbolizálta azokat a névtelen hősöket, akiket a forradalomban vagy az utána következő megtorlás során kivégeztek...

Csurka István szerint minden író életében eljön a pillanat, amikor számot vet magával, tud-e még drámát írni. „A hatodik koporsó” ennek a próbatételnek is köszönheti az elkészültét...
(MTI)
*

A kötetnek az „Írószövetségek harca” című másik drámájában napjaink híreiből dolgozott a szerző. Ki ne emlékezne az Írószövetség feldarabolódására a szakállas Döbrentei-beszédet követően? (Kvízkérdés: melyikből van több jelenleg hazánkban: írószövetségből vagy titkosszolgálatból?!)

Vízválasztónak pedig egyre többször kerül elő a Horthy-kor, „szinte tökéletes lakmusz elválasztani a libsit és a nácit. (Meg azt a kevés normálist...”)

Konferenciát szerveznek a Horthy-kor megítéléséről a magyar írószövetségek: a PISZ (Plebejus Írók Szövetsége) és a liberálisok, a Szenátor Írók Szövetsége... A darab ennek a vitának a megszervezése körül forog...

Ebben a darabban is felbukkan ama bizonyos „Hatodik Koporsó” Apródja is. Szerepel továbbá Kun Béla, legalábbis egy dokumentumfilmen, (az 1919 utáni Krím-beli vérengzés részleteivel)...
*
Részletek „A hatodik koporsó”-ból:
CLEMENCEAU: Kikérem magamnak. Amerika segítette a bolsevikokat, pénzelte őket és több tízezer New York-i zsidó szaladt haza a pénzével, hogy folytassa a régi bótot, de azt nem lehetett folytatni. Beálltak a Csekába, komiszárok lettek, megcsinálták az internacionálét...

KIVÉGZETT FORRADALMÁR: Sztalin bosszúból négy moszkvai magyar zsidó, Rákosi, Gerő, Farkas, Révai kezébe adta a hatalmat, és ezek után diktatúrát vezettek be. Annyit fosztogattak és raboltak, hogy a mai román tatárjárás kismiska hozzá képest. De megmondom, még ha megorrolsz is miatta, akkor is: abban, hogy Sztalin és a szovjet ezt tehette velünk, a ti kezetek is benne van. Ha nem tépitek szét a hazámat, az oroszok soha nem vonulnak be Budapestre. Ez tény...

CLEMENCEAU: Nem tehetek érted semmit, öngyújtós barátom. Erdélyt teljes terjedelmében Románia kapja, az északi részt Benes, azaz Cseh-Szlovákia, a déli részen osztoznak a szerbek és a románok. Magyarország vesztett. Törpe államnak kell lennie, és él, ameddig él, magánügy...

HATODIK KOPORSÓ APRÓDJA: Uraim, csak nem lepte meg önöket ez a finom tájékoztatás az erőviszonyokról? Ilyenkor azt kell mondani, ez van és szét kell tárni a kezet...
*
Részletek az „Írószövetségek harcából”:
HATODIK KOPORSÓ APRÓDJA: A Szenátor Írók Szövetsége vett egy húszhektáros zöldmezős területet Mátyásföld határában, amely a Charta park nevet fogja viselni...

ALELNÖK: Nem igaz. Én építem.

KUNFI ZSUZSA: Akkor erre fogsz Nóbel-díjat kapni?

ALELNÖK: Nem. Azt már megkaptam...

KEDVESSY IRÉN: New Yorkban?

ALELNÖK: Dollárban...

*
A „Két Dráma” című eme kiadványt „A hatodik koporsó” és az „Írószövetségek harca” című, 2012 nyarán nagy port felvert két Csurka darab iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, hiszen csak úgy tudhatjuk ezeket elemezni, értékelni, át és továbbgondolni, a megfeleő konklúziókat levonni, ha megismerjük és kialakítjuk a saját álláspontunkat azok „antiszemita jellegéről, gyűlöletbeszéd jellegű voltáról, a szomszéd népek önbecsülésének vélt vagy valós megsértéséről, mindezek mikéntjéről és valójáról...”
*
Ajánljuk mellé:

Molnár Tamás 3 könyve együtt kedvezőbben.

Román véderő Magyarország ellen.
Balkáni birodalom.
Szabadkőművesek Trianon előtt.
Visszatér a Délvidék 1941.
Tűzzel-vassal a hazáért.
Vörösterror Szolnokon.
Nem (csak) Erdély volt a tét.
Mária román királynő párizsi követsége-1919.
Harcoló szabadkőművesség - Küzdelem a Katolikus Egyház ellen.
Eltévedt hősök.
Sárréti sasok.
Küzdelem a kommunizmus ellen.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Vélemények
Szállítás és fizetés