A szegények iskolája
Márai Sándor
Könyv
Helikon kiadó, 2012
Helikon kiadó, 2012
164 oldal, Kemény kötésű fűzött FR5 méret
ISBN 9789632089867
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 1 990 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 1 990 Ft
Leírás
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.
Életútja az egyik legkülönösebb a XX. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, a műveit tudatosan és következetesen kiiktatták a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása a halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
*
Márai maga kézikönyvnek nevezi ezt az írását. Kézikönyv, azaz használati utasítás a szegénységhez. Ahogyan írja előszavában, az emberiség kilenctized részének szól akkor ez a könyv, akik mindannyian az egytizedhez szeretnének tartozni, és az ő állandó boldogtalanságuk miatt a világ elkanászodik.
Pedig mikor a szegénység járványszerűen terjed a világon, ki kell képezni a szegénységre azokat, akik váratlanul idekerültek. Az újszegények éppoly ízléstelenül tudnak viselkedni, mint az újgazdagok.
Egy kézikönyvnek tehát ki kell elemezni állapotuk igazi mivoltát, meg kell tanítani őket az életöröm lehetőségeire, amelyek egy kazamatán belül is a rendelkezésükre állnak. Nyilvános, állami tanfolyamokon kellene oktatni a szegénység technikáját, mielőtt még teljesen elhülyül az emberiség a szegénységben.
Ebben a tárgykörben szabadon röpdös Márai játékos kedve, iróniára, sőt öniróniára is hajló természete. Lehet, hogy frivolan hangzik, de az írónak talán a legszellemesebb, legszórakoztatóbb írását vehetjük a kezünkbe.
*
„A Szegények Iskolája” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik Márai Sándor műveit kedvelik, adott esetben a szegények, a szegénység témaköre, életvitele, életfilozófiája iránt érdeklődőknek, akiket az író a gazdagok dicséretének tükrében mutat olyan embereknek, akiknek a gazdagság hívságossága helyzetében egyetlen méltósága van még: derűsen élni a hiábavaló életet.
A kötet egy látlelet, élethangulatban. Olvasunk kertekről, lakásokról, nőkről, munkáról, az élet szépségeiről, és kapunk élénk példákat az író életéből, amelyekben átironizált, de élhető eseteit ismerhetjük fel...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Életútja az egyik legkülönösebb a XX. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, a műveit tudatosan és következetesen kiiktatták a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása a halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
*
Márai maga kézikönyvnek nevezi ezt az írását. Kézikönyv, azaz használati utasítás a szegénységhez. Ahogyan írja előszavában, az emberiség kilenctized részének szól akkor ez a könyv, akik mindannyian az egytizedhez szeretnének tartozni, és az ő állandó boldogtalanságuk miatt a világ elkanászodik.
Pedig mikor a szegénység járványszerűen terjed a világon, ki kell képezni a szegénységre azokat, akik váratlanul idekerültek. Az újszegények éppoly ízléstelenül tudnak viselkedni, mint az újgazdagok.
Egy kézikönyvnek tehát ki kell elemezni állapotuk igazi mivoltát, meg kell tanítani őket az életöröm lehetőségeire, amelyek egy kazamatán belül is a rendelkezésükre állnak. Nyilvános, állami tanfolyamokon kellene oktatni a szegénység technikáját, mielőtt még teljesen elhülyül az emberiség a szegénységben.
Ebben a tárgykörben szabadon röpdös Márai játékos kedve, iróniára, sőt öniróniára is hajló természete. Lehet, hogy frivolan hangzik, de az írónak talán a legszellemesebb, legszórakoztatóbb írását vehetjük a kezünkbe.
*
„A Szegények Iskolája” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik Márai Sándor műveit kedvelik, adott esetben a szegények, a szegénység témaköre, életvitele, életfilozófiája iránt érdeklődőknek, akiket az író a gazdagok dicséretének tükrében mutat olyan embereknek, akiknek a gazdagság hívságossága helyzetében egyetlen méltósága van még: derűsen élni a hiábavaló életet.
A kötet egy látlelet, élethangulatban. Olvasunk kertekről, lakásokról, nőkről, munkáról, az élet szépségeiről, és kapunk élénk példákat az író életéből, amelyekben átironizált, de élhető eseteit ismerhetjük fel...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.