Hóstyák népe

Szucsik-Nagy Sándor szerző (1903-1975) a Heves megyei Múzeumok Igazgatósága által meghirdetett pályázatra a „Hóstyák népe” című munkáját nyújtotta be, amellyel I. helyezést ért el. Fia szorgalmazására ez a tanulmánya 30 év után jelent meg, nagyszerű kiegészítőkkel. „Az a nemzet, mely a múltját elfeledi, a jövőjét temetheti.” Egerben a XVIII. századtól megkezdődtek a nagyobb városfalon kívüli építkezések. Egymás után keletkeztek az új külvárosok, az egykori Hochstadtok, magyarul, egriesen „hóstyák”. Eger gazdasági élete ma is a hóstyák népének vállán nyugszik. A híres bor, gyümölcs- és zöldség-termelés ma is e szorgalmas nép kezében van, amelyekkel már régen világhírnévre tett szert - írja Breznay Imre az 1937-ben megjelent Egri Képeskönyvben. Öreg házakat, régen eltűnt arcokat, elmosódott emlékeket, elfelejtett érzéseket kapunk vissza ezzel a könyvvel. A múltunk elevenedik meg az olvasás, a lapozás közben. Eger városa, néprajzi múltja és hagyományai iránt érdeklődőknek ajánlott...

Szucsik-Nagy Sándor szerző (Eger, /Maklári hóstya/ 1903. - Eger, 1975.) a Heves megyei Múzeumok Igazgatósága által meghirdetett pályázatra a „Hóstyák népe” című munkáját nyújtotta be, amellyel I. helyezést ért el. Ez a tanulmány a fia szorgalmazására 30 év után jelent meg, nagyszerű kiegészítőkkel.
*

Az a nemzet, mely a múltját elfeledi, a jövőjét temetheti. Egerben a XVIII. századtól megkezdődtek a nagyobb városfalon kívüli építkezések. Egymás után keletkeztek az új külvárosok, az egykori Hochstadtok, magyarul, egriesen „hóstyák”.

Elsősorban a négy városkapun (a Maklári-, a Hatvani-, a Rác- és a Cifra- kapun) átmenő főutak mentén épültek ki. Így nyúlt mind hosszabbra a Maklári, a Hatvani, a Felnémeti (Rác) és a Cifra hóstya. Megmaradtak a kialakult szokásaikkal, az életükkel, az építkezésükkel és az igen kedves zeg-zugos utcáikkal.

Eger gazdasági élete ma is a hóstyák népének vállán nyugszik. A híres bor, gyümölcs- és zöldség-termelés ma is e szorgalmas nép kezében van, amelyekkel már régen világhírnévre tett szert - írja Breznay Imre az 1937-ben megjelent Egri Képeskönyvben.

Öreg házakat, régen eltűnt arcokat, elmosódott emlékeket, elfelejtett érzéseket kapunk vissza ezzel a könyvvel. A múltunk elevenedik meg az olvasás, a lapozás közben.
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

AJÁNLÁS
ELŐSZÓ
• I. FEJEZET: Eger város külterületének története;

• II. FEJEZET: Település, építés, lakásbelső;

• III. FEJEZET: Népviselet;

• IV. FEJEZET: Népi erkölcs, viselkedés;

• V. FEJEZET: Társadalom, gazdagok és szegények;

• VI. FEJEZET: Boszorkányok, hiedelmek, babonák;

• VII. FEJEZET: Rossz szokások, jó szokások;

• VIII. FEJEZET: Néphagyomány, népi táplálkozás;

• IX. FEJEZET: Kismesterségek, földrajzi nevek Eger környékén;

• X. FEJEZET: Személynevek a XIX. és XX. században Egerben;

EGRI VŐFÉLYVERSEK - UTÓSZÓ;

*
A „Hóstyák Népe” című eme kiadványt Eger városa, néprajzi múltja és hagyományai iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.