Az ismeretlen népmese

Honti János szerző (1910-1945) magyar folklorista, népmesekutató, irodalomtörténész. 1945-ben munkásszolgálatra akarták vinni Ausztriába, de útközben elhunyt. 16 évi munkálkodása alatt legfőbb kutatási feladatának a népmese belső törvényszerűségei történeti fejlődésének, európai összefüggéseinek feltárását tekintette. A munkatáborból küldte haza „Az ismeretlen népmese” című tanulmányát, amelynek tematikus egységei: 1. Tartalom, forma és az ismeretlen mozzanat. 2. Meseelemek laza szerkezetben. 3. ősi szerkesztésmód csírái. 4. Mese. eposz, mítosz: a keresett funkció változás. Funkció változás helyett differenciálódás. 6. A történés kettős arca: mesei ambivalencia. 7. Néphit és népmese: párhuzamok. Néphit és népmese: háttér. 9. „Ezután kezdődik az igazi mesekutatás”... Ajánlott a munkatáborból 1945-ben küldött népmesével kapcsolatos tanulmány iránt érdeklődő olvasóinknak!

Honti János szerző (Budapest, 1910. október 19. – Kópháza, 1945. március/április) magyar folklorista, népmesekutató, irodalomtörténész. Honti Rezső nyelvész fia.

1928-ban jelent meg első műve, amely egy mesekatalógus volt. 1930-1932 között a Néprajzi Múzeumban dolgozott. 1933-ban tanári képesítést szerzett. 1935-től az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott. Fő műve az 1937-es „A mese világa, bevezetés a mese filozófiájába”. 1937-1939 között Párizsban ösztöndíjasként kelta és izlandi témákat kutatott. 1939-ben hazatért Magyarországra;

1945-ben munkásszolgálatra akarták vinni Ausztriába, de útközben elhunyt.

16 évi munkálkodása alatt legfőbb kutatási feladatának a népmese belső törvényszerűségei történeti fejlődésének, európai összefüggéseinek feltárását tekintette. A munkatáborból küldte haza „Az ismeretlen népmese” című tanulmányát, valamint az „Orestes és Hamlet” című esszéjét.
*

A néphit önmagában megfoghatatlan, hozzáférhetetlen jelenség, észlelni csak a megnyilvánulásaiban lehet. A néphit világa ugyanúgy megnyilvánulhat szavakban, mint a mítosz, vagy az eposz, vagy a mese világa. Vagy inkább csak Kifejezést keres szavakban, mert kivételes esetektől eltekintve, epikus formát nem talál...

A babonás történet, a hagyománynak ez az egyelőre nagyon kevéssé ismert műfaja az, amelyről most beszélünk. És ha a mesei hagyománnyal akarjuk összevetni, akkor nem általánosságban kell tekintenünk, hanem abban a kivételes megjelenésében, amikor már kilép a monda köréből, amikor már megtalálta epikus formáját is, vagy legalábbis közeledik hozzá...
*
A kis kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

• AZ ISMERETLEN NÉPMESE:
(1. Tartalom, forma és az ismeretlen mozzanat. 2. Meseelemek laza szerkezetben. 3. ősi szerkesztésmód csírái. 4. Mese. eposz, mítosz: a keresett funkció változás. Funkció változás helyett differenciálódás. 6. A történés kettős arca: mesei ambivalencia. 7. Néphit és népmese: párhuzamok. Néphit és népmese: háttér. 9. „Ezután kezdődik az igazi mesekutatás”.);

• JEGYZETEK:

• EPIKUS NÉPHAGYOMÁNY:
(Magyar epikus hagyomány);

*
„Az Ismeretlen Népmese” című eme kiadványt a fentiek szellemében írt és a munkatáborból 1945-ben küldött népmesével kapcsolatos tanulmány iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
*
Ajánlott még:

Mátyás király birodalma és Magyarország jövője.
A szkíta - magyar kontinuitás elméletének jogosultsága - a turáni szellem keretében.
Pogány szokások őseinknél.
Magyar mythológia.
A magyarok eredete.
Az ősmagyarok hitvilága.
A hunok története.
Az Árpádok története.
Magyarország pénzei az Árpádok korában.
A magyar rovásírás hiteles emlékei.
A magyar nép arca és jelleme.
Szumirok, szittyák, ősturánok.
Magyarországi népszokások.
A hunok három világbirodalma.
*

Erdély nevezetesebb családai.
A Brassai fekete templom Mátyás-kori címerei.
A Csíksomlyói Kegyszobor története.
A középkori magyar címertan jelképezése.
A régi nemzetségek és a Szent király jobbágyai.
Az ismeretlen népmese

Gaal György magyar népmese gyűjteménye I-II-III. kötet egyben
A Csíki székely krónika.
A magyar nemzet ősvallása.
A heraldika vezérfonala.
A parthus, hun-magyar scythákról.
Magyar mitológia.
Egy honfoglalás előtti Magyar hadjáratról Németországban - I. Endre, Kálmán királyaink halála évéről.
Székely népmesék.
Szendrő vára.
A nagybányai Horthy-család szabolcsi három nemzedéke.
Magyarország művelődésének állapota az Árpád-házi királyok alatt.
A nemesség
Nemességi könyv.
Ipolyi Arnold népmese gyűjteménye.
Vitézi Rend.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.