Közös tér közös örökség
Common space common heritage
Könyv
2013
2013
223 oldal, Kemény kötésű fűzött
ISBN 9789630860123
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 5 400 Ft
Megtakarítás: 15%
Online ár: 4 590 Ft
Leírás
A könyv anyagát válogatta, összeállította, szerkesztette: S. Sebestyén József.
*
2011. áprilisában, az akkor még Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Örökség Galériájában nyílt kiállítás a határon túli magyarlakta területek 1999 és 2010 között megújult épített örökségéről. A tárlat S. Sebestyén József építész és műemlékvédelmi szakmérnök kezdeményezésére és az ő összeállításában valósult meg, megörökítve e két évtizednyi munka eredményét.
A kiállítás anyaga 2013-ban egy rendkívül igényes könyv formájában, a jelen kötetben is megjelent, két nyelven – magyarul és angolul.
*
„Közös tér – Közös örökség – a cím többféle asszociációra ad lehetőséget. A kiállításon és a könyvben szereplő délvidéki, erdélyi, felvidéki és kárpátaljai műemlékek – templomok, kápolnák, kastélyok és várak – zömmel magyarlakta településeken állnak, közös örökségeként az anyaországi és helyi magyarságnak, illetve az ott élő horvát/ szlovén/ szerb/ román/ szlovák és ukrán lakosságnak. Ugyanakkor közös európai, illetve egyetemes örökség.
Ennek felismerését bizonyítja például az amerikai Samuel Kress Foundation támogatása, amely az erdélyi Gelence római katolikus templomának felújítását segítette, miután a templom 1996 és 1999 között, a World Monuments Fund által nyilvántartott, a világ 100 legveszélyeztetettebb műemlékét tartalmazó listáján szerepelt. A hazai és külföldi magyar közösségek nyitottsága a kiállítás befogadására is jelzi az igényt a közös örökségünk megóvására.
A magyar állam ezt hivatalosan is mintegy deklarálta azzal, hogy az 1998-ban, a kulturális tárca által elindított Nemzeti Örökség Programot az országhatárokon túl élő magyar közösségek számára is elérhetővé tette. Ez szakmai és anyagi támogatást egyaránt jelentett, és legfőbb célja az volt, hogy elősegítse a szakszerű állagmegóvást, helyreállítást és fenntartást, továbbá a majdani hasznosítást.
A támogatás az alábbi tevékenységekre irányult elsősorban:
• az épített örökség felkutatására, felmérésére és értékleltárának elkészítésére,
• valamint a helyreállítást megelőző régészeti és épületkutatásokra;
- a felújítási és restaurátori munkák professzionális elvégzésére,
- továbbá az egyes emlékek szellemi, tudományos értékét tudatosító kutató munkára.
Jelen könyv ennek a több évet-évtizedet átfogó, határokon átívelő együttműködésnek az eredményeit mutatja be; a négy nagyobb terület – Délvidék, Erdély, Felvidék és Kárpátalja – szerint csoportosítva az egyes emlékeket.
A kutatásban és a felújításban részt vett szakemberek – építészek, statikusok, művészettörténészek, régészek és restaurátorok – tolmácsolásában olvashatunk az épületek történetéről, kutatásáról, a kutatás jelenlegi állásáról, valamint a felújítás, az állagmegóvás és a hasznosítás részleteiről.
A szöveget túlnyomórészt a szerkesztő fotóanyaga kíséri, amely bőséges és igényes illusztrációját adja a leírásoknak. A látványos képanyag meggyőzően tálalja ennek az örökségnek a gazdagságát és értékeit. Az elvégzett munka fontosságát és folytatásának szükségességét az elénk tárt képek vizuális erején túl a leírt tényanyag is igazolja.
A program keretében megvalósult kutatások során ugyanis gyakran új emlékek kerültek napvilágra. Az egyik legkiemelkedőbb példa erre az altorjai Apor-kastély Erdélyben, ahol rendkívül értékes, 17. századi késő reneszánsz falképeket és stukkókat tártak fel...
Számos esetben kerültek elő a vakolatréteg alatt „rejtőző” falképek, falképtöredékek a templomokban, így többek között Magyarremete (Remetea, RO), Nyárádszentlászló (Sânvăsii, RO) és Palágykomoróc (Palagy, UA) templomában. A munkák során gyakran derült fény új adatokra az építéstörténetre vonatkozóan is, amely elsősorban tudományos szempontból érdemel figyelmet.
A támogatásból egy olyan „ikonikus” épületegyüttes is megújult, mint a gyulafehérvári székesegyház és a hozzá csatlakozó Lázói-kápolna, az erdélyi reneszánsz kiemelkedő emléke.
Az érseki székhely mellett – többek között – kisebb falvak templomai, valamint azok falképei, festett faberendezései felújítására is sor került.
A kiállítás és a könyv a jelenlegi állapotokat tükrözi, beszámolva az eddig elvégzett munkáról, amelyet korántsem tekinthetünk lezártnak. A helyi hasznosítás kérdése, illetve a fenntartás és a helyreállítási munkálatok folytatásának a költségei újabb kihívások elé állítják a szakembereket...
Mint „örökségfigyelők” bízunk benne, hogy a könyv emlékeztetőül szolgál az elvégzett munka jelentőségére és érdemeire, és ösztönzőleg hat majd a folytatásra...
A könyv szerzői: Agócs Attila, Balázs István, Barabás Kisanna, Csurka Attila, Demeter Gábor, Emődi Tamás, Furu Árpád, Fülöpp Róbert, Gudor Botond, Harkai Imre, Hlavathy Izabella, Jékely Zsombor, Káldi Gyula, Kiss Loránd, Kovács András, Kovács Zsolt, Krcho János, Lángi József, Macalik Arnold, Márton Judit, Mihály Ferenc, S. Sebestén József, Sarkadi Márton, Szabó Tekla, Várallyay Réka, Veöreös András, Wittinger Zoltán
Angol fordítás: Bagdány Judit, Sebestyén Ágnes Anna, Brian Trossen
Borítóterv, tipográfia: Jeszenszky Gyula.”
(Sebestyén Ágnes Anna)
*
A „Közös Tér Közös Örökség” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a mintegy 60 jelentős értéket képviselő és javarészt példaértékű délvidéki, erdélyi, felvidéki és kárpátaljai kutatáson, helyreállításon, felújításon, restauráláson átesett épített örökségi helyszín, objektum, valamint több települési inventarizációs és értékvizsgálati, illetve építészeti felmérő program eredményei iránt érdeklődnek, a magyar és angol nyelvű leírások, a gazdag fotó és rajzi illusztrációs anyag tanulmányozásával.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
*
2011. áprilisában, az akkor még Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Örökség Galériájában nyílt kiállítás a határon túli magyarlakta területek 1999 és 2010 között megújult épített örökségéről. A tárlat S. Sebestyén József építész és műemlékvédelmi szakmérnök kezdeményezésére és az ő összeállításában valósult meg, megörökítve e két évtizednyi munka eredményét.
A kiállítás anyaga 2013-ban egy rendkívül igényes könyv formájában, a jelen kötetben is megjelent, két nyelven – magyarul és angolul.
*
„Közös tér – Közös örökség – a cím többféle asszociációra ad lehetőséget. A kiállításon és a könyvben szereplő délvidéki, erdélyi, felvidéki és kárpátaljai műemlékek – templomok, kápolnák, kastélyok és várak – zömmel magyarlakta településeken állnak, közös örökségeként az anyaországi és helyi magyarságnak, illetve az ott élő horvát/ szlovén/ szerb/ román/ szlovák és ukrán lakosságnak. Ugyanakkor közös európai, illetve egyetemes örökség.
Ennek felismerését bizonyítja például az amerikai Samuel Kress Foundation támogatása, amely az erdélyi Gelence római katolikus templomának felújítását segítette, miután a templom 1996 és 1999 között, a World Monuments Fund által nyilvántartott, a világ 100 legveszélyeztetettebb műemlékét tartalmazó listáján szerepelt. A hazai és külföldi magyar közösségek nyitottsága a kiállítás befogadására is jelzi az igényt a közös örökségünk megóvására.
A magyar állam ezt hivatalosan is mintegy deklarálta azzal, hogy az 1998-ban, a kulturális tárca által elindított Nemzeti Örökség Programot az országhatárokon túl élő magyar közösségek számára is elérhetővé tette. Ez szakmai és anyagi támogatást egyaránt jelentett, és legfőbb célja az volt, hogy elősegítse a szakszerű állagmegóvást, helyreállítást és fenntartást, továbbá a majdani hasznosítást.
A támogatás az alábbi tevékenységekre irányult elsősorban:
• az épített örökség felkutatására, felmérésére és értékleltárának elkészítésére,
• valamint a helyreállítást megelőző régészeti és épületkutatásokra;
- a felújítási és restaurátori munkák professzionális elvégzésére,
- továbbá az egyes emlékek szellemi, tudományos értékét tudatosító kutató munkára.
Jelen könyv ennek a több évet-évtizedet átfogó, határokon átívelő együttműködésnek az eredményeit mutatja be; a négy nagyobb terület – Délvidék, Erdély, Felvidék és Kárpátalja – szerint csoportosítva az egyes emlékeket.
A kutatásban és a felújításban részt vett szakemberek – építészek, statikusok, művészettörténészek, régészek és restaurátorok – tolmácsolásában olvashatunk az épületek történetéről, kutatásáról, a kutatás jelenlegi állásáról, valamint a felújítás, az állagmegóvás és a hasznosítás részleteiről.
A szöveget túlnyomórészt a szerkesztő fotóanyaga kíséri, amely bőséges és igényes illusztrációját adja a leírásoknak. A látványos képanyag meggyőzően tálalja ennek az örökségnek a gazdagságát és értékeit. Az elvégzett munka fontosságát és folytatásának szükségességét az elénk tárt képek vizuális erején túl a leírt tényanyag is igazolja.
A program keretében megvalósult kutatások során ugyanis gyakran új emlékek kerültek napvilágra. Az egyik legkiemelkedőbb példa erre az altorjai Apor-kastély Erdélyben, ahol rendkívül értékes, 17. századi késő reneszánsz falképeket és stukkókat tártak fel...
Számos esetben kerültek elő a vakolatréteg alatt „rejtőző” falképek, falképtöredékek a templomokban, így többek között Magyarremete (Remetea, RO), Nyárádszentlászló (Sânvăsii, RO) és Palágykomoróc (Palagy, UA) templomában. A munkák során gyakran derült fény új adatokra az építéstörténetre vonatkozóan is, amely elsősorban tudományos szempontból érdemel figyelmet.
A támogatásból egy olyan „ikonikus” épületegyüttes is megújult, mint a gyulafehérvári székesegyház és a hozzá csatlakozó Lázói-kápolna, az erdélyi reneszánsz kiemelkedő emléke.
Az érseki székhely mellett – többek között – kisebb falvak templomai, valamint azok falképei, festett faberendezései felújítására is sor került.
A kiállítás és a könyv a jelenlegi állapotokat tükrözi, beszámolva az eddig elvégzett munkáról, amelyet korántsem tekinthetünk lezártnak. A helyi hasznosítás kérdése, illetve a fenntartás és a helyreállítási munkálatok folytatásának a költségei újabb kihívások elé állítják a szakembereket...
Mint „örökségfigyelők” bízunk benne, hogy a könyv emlékeztetőül szolgál az elvégzett munka jelentőségére és érdemeire, és ösztönzőleg hat majd a folytatásra...
A könyv szerzői: Agócs Attila, Balázs István, Barabás Kisanna, Csurka Attila, Demeter Gábor, Emődi Tamás, Furu Árpád, Fülöpp Róbert, Gudor Botond, Harkai Imre, Hlavathy Izabella, Jékely Zsombor, Káldi Gyula, Kiss Loránd, Kovács András, Kovács Zsolt, Krcho János, Lángi József, Macalik Arnold, Márton Judit, Mihály Ferenc, S. Sebestén József, Sarkadi Márton, Szabó Tekla, Várallyay Réka, Veöreös András, Wittinger Zoltán
Angol fordítás: Bagdány Judit, Sebestyén Ágnes Anna, Brian Trossen
Borítóterv, tipográfia: Jeszenszky Gyula.”
(Sebestyén Ágnes Anna)
*
A „Közös Tér Közös Örökség” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a mintegy 60 jelentős értéket képviselő és javarészt példaértékű délvidéki, erdélyi, felvidéki és kárpátaljai kutatáson, helyreállításon, felújításon, restauráláson átesett épített örökségi helyszín, objektum, valamint több települési inventarizációs és értékvizsgálati, illetve építészeti felmérő program eredményei iránt érdeklődnek, a magyar és angol nyelvű leírások, a gazdag fotó és rajzi illusztrációs anyag tanulmányozásával.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.