Édes anyaföldem!
Benedek Elek
Egy nép s egy ember története
Könyv
Helikon kiadó, 2013
Helikon kiadó, 2013
600 oldal, Kemény kötésű fűzött B5 méret
ISBN 9789632273808
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 990 Ft
Megtakarítás: 15%
Online ár: 3 392 Ft
Leírás
Benedek Elek szerző (Kisbacon, /ma Románia, Kovászna megye, Erdővidék/ 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) erdélyi magyar író, költő, újságíró, közíró, népmesegyűjtő, regényíró, novellista, drámaíró, műfordító, irodalomtörténész, politikus; „a nagy székely mesemondó”.
A székely irodalom és a magyar gyermekirodalom egyik legjelentősebb képviselője. Öt éven keresztül országgyűlési képviselő is volt, de politikusként is mindvégig az ifjúsági irodalommal, a népköltészettel és a közoktatással foglalkozott. 1921-ben végleg hazatért Erdélybe, ahol az irodalomnak és az irodalomszervezésnek szentelte idejét...
*
Az „ÉDES ANYAFÖLDEM!” először 1920-ban jelent meg Budapesten, a Pantheon Irodalmi Intézet Részvénytársaság kiadásában.
Benedek Eleknek ez a magyar nemzet ezeréves életének legszomorúbb tavaszán, 1920-ban írt könyve az utolsó nagy szépírói nekigyürkőzésének eredménye. A korábbi századok emlékiratíróinak példája legalább akkora motiváló erő volt számára, mint az országot és egész Európát ért kataklizmák, a szörnyű háború, a véres forradalmak, a forradalmakat követő megtorlások, magánéletének tragikus fordulatai, s mindenekelőtt Trianon...
Tudta, hogy minél szörnyűbb egy kor, annál nagyobb szükség van az írástudók megszólalására, azért belevágott eme gyönyörű mű megírásába.
Gazdag írói életútjának ez az egyetlen regénye. Páratlanul izgalmas olvasmány Erdélyről, gyermekkorról, a század eleji Budapestről, írók és szalonok titkairól, képviselőházi vitákról, nem utolsó sorban pedig a szülőföldről és a székely néplélekről.
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:
Első fejezet:
Ebben az író a faluját s a nemzetségét mutatja be.
Második fejezet:
Ebben felelet lesz arra az együgyű kérdésre: miért építettek házat Gábor bácsinak, holott még csak húszéves volt? Ennek rendjén szó lesz a régi s mai székely házakról, sőt arról is, milyen volt az iskola.
Harmadik fejezet:
Ebben néhány lapot szentel édesapjának, akivel az olvasónak még gyakran lesz találkozása.
Negyedik fejezet:
Ebben feleleveníteni próbálja az erdei életet, amilyennek ő kisgyermek korában látta.
Ötödik fejezet:
Ebben arról az esztendőről beszél, amikor az öregek megfiatalodtak.
Hatodik fejezet:
Ebben a régi kollégiumot próbálja megeleveníteni, amilyennek gyermekszemmel látta.
Hetedik fejezet:
Ebben sok minden közt két különös emberről s egy igen szomorú temetésről lesz szó.
Nyolcadik fejezet:
Ebben bocsánatot kér, hogy nem is egy, de két igen szomorú temetésről kell megemlékeznie.
Kilencedik fejezet:
Ebben író egy falut próbál megeleveníteni, amelyben a lelkek még nem szabadultak fel.
Tizedik fejezet:
Ebben megtudjuk, hogyan lesz a diákból úr, s többek közt azt is, hogy milyen hasznos dolog a legáció?
Tizenegyedik fejezet:
Ebben sok mindenről lesz szó, többek közt egy pár csizmáról is, sőt egy kis kapunak a kilincséről is...
Tizenkettedik fejezet:
Ebben egy székely fiú igen megütődik azon, hogy az ország szíve nem magyar...
Tizenharmadik fejezet:
Ebben egy igazi tékozló fiúról lesz szó, aki meghalni készül, mivelhogy töredelmes vallomásra képtelen...
*
Az „Édes Anyaföldem! Egy Nép s Egy Ember Története” című először 1920-ban megjelent eme kiadványt Benedek Elek egyetlen regénye iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik páratlan leírásokat szeretnének olvasni Erdélyről, a gyermekkorról, a század eleji Budapestről, az írók és szalonok titkairól, képviselőházi vitákról, nem utolsó sorban pedig a szülőföldről és a székely néplélekről.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
A székely irodalom és a magyar gyermekirodalom egyik legjelentősebb képviselője. Öt éven keresztül országgyűlési képviselő is volt, de politikusként is mindvégig az ifjúsági irodalommal, a népköltészettel és a közoktatással foglalkozott. 1921-ben végleg hazatért Erdélybe, ahol az irodalomnak és az irodalomszervezésnek szentelte idejét...
*
Az „ÉDES ANYAFÖLDEM!” először 1920-ban jelent meg Budapesten, a Pantheon Irodalmi Intézet Részvénytársaság kiadásában.
Benedek Eleknek ez a magyar nemzet ezeréves életének legszomorúbb tavaszán, 1920-ban írt könyve az utolsó nagy szépírói nekigyürkőzésének eredménye. A korábbi századok emlékiratíróinak példája legalább akkora motiváló erő volt számára, mint az országot és egész Európát ért kataklizmák, a szörnyű háború, a véres forradalmak, a forradalmakat követő megtorlások, magánéletének tragikus fordulatai, s mindenekelőtt Trianon...
Tudta, hogy minél szörnyűbb egy kor, annál nagyobb szükség van az írástudók megszólalására, azért belevágott eme gyönyörű mű megírásába.
Gazdag írói életútjának ez az egyetlen regénye. Páratlanul izgalmas olvasmány Erdélyről, gyermekkorról, a század eleji Budapestről, írók és szalonok titkairól, képviselőházi vitákról, nem utolsó sorban pedig a szülőföldről és a székely néplélekről.
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:
Első fejezet:
Ebben az író a faluját s a nemzetségét mutatja be.
Második fejezet:
Ebben felelet lesz arra az együgyű kérdésre: miért építettek házat Gábor bácsinak, holott még csak húszéves volt? Ennek rendjén szó lesz a régi s mai székely házakról, sőt arról is, milyen volt az iskola.
Harmadik fejezet:
Ebben néhány lapot szentel édesapjának, akivel az olvasónak még gyakran lesz találkozása.
Negyedik fejezet:
Ebben feleleveníteni próbálja az erdei életet, amilyennek ő kisgyermek korában látta.
Ötödik fejezet:
Ebben arról az esztendőről beszél, amikor az öregek megfiatalodtak.
Hatodik fejezet:
Ebben a régi kollégiumot próbálja megeleveníteni, amilyennek gyermekszemmel látta.
Hetedik fejezet:
Ebben sok minden közt két különös emberről s egy igen szomorú temetésről lesz szó.
Nyolcadik fejezet:
Ebben bocsánatot kér, hogy nem is egy, de két igen szomorú temetésről kell megemlékeznie.
Kilencedik fejezet:
Ebben író egy falut próbál megeleveníteni, amelyben a lelkek még nem szabadultak fel.
Tizedik fejezet:
Ebben megtudjuk, hogyan lesz a diákból úr, s többek közt azt is, hogy milyen hasznos dolog a legáció?
Tizenegyedik fejezet:
Ebben sok mindenről lesz szó, többek közt egy pár csizmáról is, sőt egy kis kapunak a kilincséről is...
Tizenkettedik fejezet:
Ebben egy székely fiú igen megütődik azon, hogy az ország szíve nem magyar...
Tizenharmadik fejezet:
Ebben egy igazi tékozló fiúról lesz szó, aki meghalni készül, mivelhogy töredelmes vallomásra képtelen...
*
Az „Édes Anyaföldem! Egy Nép s Egy Ember Története” című először 1920-ban megjelent eme kiadványt Benedek Elek egyetlen regénye iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik páratlan leírásokat szeretnének olvasni Erdélyről, a gyermekkorról, a század eleji Budapestről, az írók és szalonok titkairól, képviselőházi vitákról, nem utolsó sorban pedig a szülőföldről és a székely néplélekről.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.