A háború művészete - Ármány éneke

Fonyódi Tibor szerző, írói álnéven Harrison Fawcett (Budapest, 1965. június 2. –), magyar regény- és forgatókönyvíró. Eddig tizenhat kötete jelent meg a tudományos-fantasztikus és a történelmi regény műfajban. Filmírói munkásságát több játékfilm, és számtalan televíziós sorozat fémjelzi.
*
„A háború művészete” és az „Ármány éneke” két regény, először 2002-ben és 2003-ban jelent meg. Azokba a vészterhes időkbe kalauzolja az Olvasót, amikor Atilla halála után összeomlott a Hun Birodalom, és keleten egy új, hódításra született nép csillaga emelkedett az égre: az avaroké.

Az író a vadregényes Kaukázusba kalauzolja el olvasóit. Az időpont a Krisztus születése utáni VI. század, alig két emberöltővel Atilla halála után. A Torda-trilógia háttérvilágának tekinthető horkaregényekben a szerző a magyar mitológiából, meséinkből és a szakrális őshagyományból merítve teremt egy olyan új mitológiát, amelynek igazi főszereplője az a fegyver, amelyet másfél ezer esztendeje Isten kardjaként említ a hagyomány.

A regényben titokzatos szarmata harcos érkezett a Kaukázustól északra található Keleti Avar Birodalom árnyékában meghúzódó Szabírföldre. Az Íjásznak hívott férfi titkos küldetést teljesít. Feladata, hogy felkutasson és harcossá képezzen egy fiatal szabírt, aki egy hun magus jóslata szerint Atilla kardjának méltó örököse lesz.

Íjász számításait keresztül húzza egy nem várt fordulat. A leendő hadvezér beleszeret Csillavérbe, a déli avar tartományok rettegett tudunjának akaratos lányába. A helyzetet tovább bonyolítja egy görög kalandornő felbukkanása, aki nem válogat az eszközökben, hogy megszerezze Atilla kincseit...
*
Ízelítő a kötetből:

Évszázadokkal később, mikor Kubád sahnak, Anusirvan perzsa király atyjának meggyűlt a baja a Kaukázustól északra lakó kazár kagánnal - mindkét fél határvárosok építésére, valamint a régiek megerősítésére szánta el magát -, kiváló fekvéséből adódóan Maghar lett az egyik fontos erődítmény. Azt beszélik, Maghart ettől az időponttól lehetett igazán városnak tekinteni, merthogy ekkor építették a falait, ekkor jelentek meg az első kőépítmények, sokak szerint ez volt a város aranykorának kezdete.

Akik Kubád korában éltek, már semmit sem tudtak az egykori Jenő törzsről, hajdan virágzó székhelyéről és a déli határában kavargó hatalmas mag-ménesekről. Történetünk idején csak egyszerű nemezjurták álltak a későbbi kőváros helyén, igaz, naponta százezernél is több lovat itattak a folyónál, rovással írtak, s olyan nyelven beszéltek az emberek, mely az idők kezdete óta változatlan és morzsolhatatlan, mint a kaukázusi sziklák, mert ennek a nyelvnek szakrális mivoltából adódóan nem volt szüksége jövevényszavakra, hogy kifejezze akár a legbonyolultabb fogalmakat is - ma már nehéz lenne meggyőzni arról bárkit is, hogy Magharnak ez volt az igazi aranykora...

*
„A Háború Művészete - Ármány Éneke” című eme kiadványt a történelmi regényeket kedvelő olvasóinknak ajánljuk, akik Atilla halála után két emberöltővel az avarok és a szabír nép harca, és a küszöbön álló véres háború kimenetele iránt érdeklődnek.
*
Ajánlott még:

Naptól vagyok, Holdtól vagyok - Torda-trilógia 2.
Isten ostorai.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.