Búcsú a parasztságtól I-II. a két kötet együtt

BÍRÓ FRIDERIKA (Budapest, 1943. –) néprajzkutató, muzeológus, a Szentendrei Szabadtéri Múzeum munkatársa. Egyetemi tanulmányait az ELTE bölcsészkarán végezte, 1972-ben ugyanitt szerzett bölcsészdoktori címet.
*
FÜR LAJOS (Egyházasrádóc, /Vas megye/ 1930. december 21. – Budapest, 2013. október 22.) történész, politikus, az MDF alapító tagja, az Antall-kormány volt honvédelmi minisztere. A történelem tudományok doktora (1983).
*

Az első kötet történelmi esszéjét Für Lajos írta, amely két nagy egységre tagolódik:
1. A magyar parasztság ezerévnyi történetének összefoglalására,
2. A magyar parasztság XX. század közepén lezajlott erőszakos felszámolásának bemutatására.

A végzetes történelmi folyamatok ábrázolása érdekében gyakran fordul a mikrotörténetre emlékeztető módszerekhez, az egyedinek látszó esetek részletes bemutatásához. Máskor az országos statisztikák felsorakoztatásával érzékelteti az egész magyar gazdaságban és társadalomban nyomot hagyó paraszttörténeti események hatását...

„A tanulmány végén, a címhez méltóan ott a búcsú. Mégpedig szépen, megilletődötten, stílusbravúrokkal ékesen. Fájdalmas, felemelő és igaz. Nemcsak siratás, hanem egy lealjasult történelmi kor gyarló cselekedeteinek történelmi távlatba helyezése.”
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

ELŐSZÓ
• I. FEJEZET - JOBBÁGYPARASZTOK:
- A kezdetek - fogalmak, „előparasztok”;
- A jobbágyi paraszt rend;
- A „középkori agrárforradalom”;
- Telek, tartozékok, terhek;
- A középkori falurendszer;
- A társadalmi váltás esélye;

• II. FEJEZET - A RENDI KORSZAK ALKONYÁN:
- A török világ hagyatéka, impopuláció;
- Népesedés, település, társadalom;
- Agrártermelés;
- A Mária Terézia-féle úrbérrendezés;
- Politikai erjedés: reformtervek, örökváltság;

• III. FEJEZET - EMELKEDÉS ÉS BOMLÁS, 1848 - 1945:
- A jobbágyfelszabadító jogalkotás;
- A végrehajtás menete, következményei;
- Birtokviszonyok, a társadalmi tagozódás;
- Népmozgások: népesedés, kivándorlás, tanyásodás, struktúraváltás;
- Fordulat a gazdálkodásban: lendületes emelkedés, nyomasztó stagnálás;

• IV. FEJEZET - FÖLDOSZTÁS ÁS FÖLDFOSZTÁS, 1945 - 1961;
- Földosztás;
- A beszolgáltatás kezdetei;
- A földosztás - „kollektivizálás” - három szakasza;
- Közvetett kényszerítés: adók és terhek;
- Tagosítások - általában;
- Tagosítások - lokálisan;
- Az erőszakszervek: hatóságok és bíróságok „bevetése”;
- A járásbíróság (kapuvári) büntetőtanácsa;
- A „csendes csataterek” és az akasztófák;
- Adatok a sorsdöntő évtizedről;
- Konklúziók;

BÚCSÚ - IRODALOM
- LEVÉLTÁRI GYŰJTEMÉNYI FORRÁSOK
- FÜR LAJOS ÉLETRAJZA
- FÜR LAJOS MEGJELENT KÖNYVEI;

*

A második kötetet Bíró Friderika szerkesztette és a szövegeket gondozta.
*
A kötet TARTALMA:

ELŐSZÓ
INTERJÚK ÉS PÁLYÁZATI MŰVEK LISTÁJA;
• I. BÚCSÚ A SZERSZÁMOKTÓL:
- Mik voltak a legfontosabb szerszámai, eszközei?
- Kik készítették azokat?
- Melyik szerszámmal, eszközzel szeretett a legjobban dolgozni és miért?
- Mit érzett, amikor meg kellett válnia a különböző szerszámoktól, eszközöktől?

• II. BÚCSÚ A MUNKASZERVEZETTŐL:
- Milyen munkákat végeztek egyénileg, családostól, rokonokkal vagy szomszédokkal összefogva?
- Milyen volt a családi vagy kalákás (közös) munkák rendje (parancsolók, beosztottak, munkavégzők helye a munkarendben, egymáshoz való viszonyuk stb.)?
- Melyik munkaformát szerette jobban? Az egyénit, vagy a közöst és miért?
- Hogyan és mikor szűntek meg a családi és közös munkaformák? Hogyan gondol rájuk és hogyan él az emlékezetében?

• III. BÚCSÚ A NAGYCSALÁDTÓL:
- Együtt éltek-e a nagyszülők, gyermekeik és az unokák, mikor és hogyan bomlott föl a nagycsalád?
- Miért bomlott fel a család, és jó-e, hogy felbomlott?

• IV. BÚCSÚ A SZOKÁSOKTÓL:
- Milyen fontosabb szokásokat, babonákat ismer (a termelésben, a családi életben, a háztartásban stb.)?
- Betartották-e a szokásokat, hittek-e a babonákban?
- Él-e még a szokások, babonák közül ma is valami, valamelyik?

• V. BÚCSÚ AZ ÜNNEPEKTŐL:
- Melyek voltak a legfontosabb és legszebb családi, illetve az egész falut érintő ünnepek (egyháziak és világiak)?
- Melyik ünnepet szerette a legjobban és miért? Mondja el az ünnep lefolyását!
- Él-e még a régi ünnepekből, ünneplésekből valami, s miért sajnálja az eltűnteket?

• VI. BÚCSÚ A KISÜZEMTŐL:
- Miért volt számára fontos az egyéni, kisüzemi gazdálkodás?
- A vagyont, a szabadságot vagy a munkát szerette-e benne, szabadnak vagy kötöttnek érezte-e magát a kisüzemben?
- Paraszti mivoltát (helyzetét) büszkén viselte-e, vagy megalázónak érezte, és miért?
- Beszolgáltatás, kulákok, internáltak, táborok;
- Mondja el őszintén, mit érzett, gondolt, amikor a kisüzemit másfajta, nagyüzemi vagy ipari életformával cserélte fel?

• VII. BÚCSÚ A FÖLDTŐL:
- Hány hold földje volt, örökölte, vásárolta, vagy a földosztáskor kapta?
- Az őseinek több vagy kevesebb földje volt-e?
- Miért szerette a földet? Mit jelentett neki a föld? Melyik darabját (parcellát) szerette a legjobban és miért?
- Hogyan búcsúzott a földjétől, emlékszik-e akkori érzéseire, gondolataira, esetleg tetteire?
- Kollektivizálás;

• VIII. BÚCSÚ A FALUTÓL:
- Tudja-e, hogy az utóbbi években, egy - két évtizedben hány paraszt, idősebb és fiatalabb hagyta el a faluját és hová mentek?
- Tud-e arról, hogy hányan mentek el a két világháború között, vagy az első világháború előtt a faluból, és hová mentek?
- Meg tudná-e mondani, hogy régebben és újabban kik és miért mentek el a faluból vagy vállaltak munkát másutt?

• IX. BÚCSÚ AZ ÉLETFORMÁTÓL:
- Érzi-e, tudja-e, hogy megváltozott az élete, ha igen, miben és hogyan?
- Miben látja a legnagyobb változásokat maga körül és a falujában?
- Mondja el az utóbbi évek egyik legnagyobb élményét!

• X. BÚCSÚ AZ EMLÉKEKTŐL - BESZÉLGETÉS TÖREDÉKEK:
- Szerelem, házasság;
- Gyerekkor;
- Háborús évek, forradalom;
- Család, közösség;

BÍRÓ FRIDERIKA ÉLETRAJZA - PUBLIKÁCIÓI;

*
A „Búcsú a Parasztságtól I-II.” című kiadványt azoknak a jelentős társadalmi, gazdasági, szociológiai, demográfiai változások iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik „ebben a terjedelmes kiadványban... minden korábbinál méltóbb módon kívánnak búcsút venni a parasztok világától. Azoktól, akik sajátos észjárásukkal, különleges lelkületükkel a történelem jellegzetes emberi-közösségi alakzatát, igen karakteres társadalmi képződményét hozták létre...

Sorsuk a könyörtelen csapások alatt bevégeztetett!!...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.