Mikor kezdődik a XXI. század?

„A kötet szerzőjének szilárd meggyőződése, hogy a XX. századvégi Magyarország sorsa 1988 és 1992 között dőlt el. Az illegitim bal-, majd legitim jobbliberális hatalom föláldozta saját hazáját a privatizáció - dereguláció - globalizáció »szentháromság« neoliberális oltárán. Meg sem kísérelték azt, hogy Magyarország a saját útját járja, élve a történelemben ritkán adódó lehetőséggel, amit a rendszerváltás hozott... A főiránynak álcázott Uniós és NATO stratégia csak fölváltotta a KGST-t és a Varsói Szerződést. Nem így járt el Szlovénia és Horvátország és főleg nem Koszovó, amely országokról (is) szól ez a kötet úgy, hogy ők tartják a tükröt, amiben Magyarország – szilánkokra törve – látszik, miközben már egy évtized eltelt a XXI. századból is.” Mikor és hogyan kezdődött a XXI. század? Erre a kérdésre keresi a választ, amelyben húsz év publicisztikai válogatása szerepel...

„A kötet szerzőjének szilárd meggyőződése, hogy a XX. századvégi Magyarország sorsa 1988 és 1992 között dőlt el. Az illegitim bal-, majd legitim jobbliberális hatalom föláldozta saját hazáját a privatizáció - dereguláció - globalizáció „szentháromság” neoliberális oltárán.

Meg sem kísérelték azt, hogy Magyarország a saját útját járja, élve a történelemben ritkán adódó lehetőséggel, amit a rendszerváltás hozott...

Az 1998 és 2002 között regnáló polgári kabinet csak lassítani tudta a gazdasági-társadalmi katasztrófa felé száguldó vonat sebességét. Ezen „rövid késést” azután jócskán bepótolták az őket követő „álbaloldali-neoliberális, komprádor-újgazdag, nemzetidegen-nemzetellenes, maffiaszerűen működő, keresztapa vezetésű kabinetek (három is volt) triásza.”

A főiránynak álcázott Uniós és NATO stratégia csak fölváltotta a KGST-t és a Varsói Szerződést, hazánknak azonos súlytalanságot és kiszolgáltatottságot teremtve, „Drúzsba”-kötve még a visegrádi (V4-ek) rémálommal.

Nem így járt el Szlovénia és Horvátország és főleg nem Koszovó, amely országokról (is) szól ez a kötet úgy, hogy ők tartják a tükröt, amiben Magyarország – szilánkokra törve – látszik, miközben már egy évtized eltelt a XXI. századból is.”
(Juhász György)
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

ELŐSZÓ
• A Gorenje-turizmustól a Visegrádi szerződésig;
• Muratáj;
• A kultúra Czinegéje;
• Húsvéti üdvözlet Pulából;
• Az elfuserált kvázitörvény dicsérete;
• Az emberi megpróbáltatások pokla;
• Töretlen fejlődés, lendületes külpolitika;
• Egy gondolat bánt engemet;
• Déja vu;
• Szkopje, a balkáni New Orleans tanulsága;
• Unióban a horvátokkal;
• A tudatfertőzés szakértői;
• Politikai széppróza;
• Tájkép csata után;
• Az uniós tárgyalásoktól Gotovináig;
• Reflexió;
• Elbocsátó? Szép? Üzenet?
• Velünk él-e a történelem...?
• Mit mond Belgrád?
• Mikor kezdődik a XXI. század?
• Labdarúgó EB helyett magyar tanszék?
• Ködszurkáló;
• Szlovénia, Szlovákia, Szlavónia;
• Egy lábjegyzet margójára;
• Ahol szobrot állítanak Fekete Gyulának;

*
A „Mikor Kezdődik a XXI. Század?” című eme kiadványt a fenti tartalom szerint, a közéletre és eseményeire nyitott olvasóinknak ajánljuk, át- és továbbgondolásra, konklúziók levonására, saját véleményük kialakítására az ELŐSZÓ alábbi záró sorai jegyében:

„De mikor és hogyan kezdődött a XXI. század?
Erre a kérdésre keresi a választ ez a kötet, amelyben húsz év publicisztikai válogatása szerepel, részben fölrúgva a tematikát a tényleges kronológia kedvéért.”
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.