A pozsonyi-csata
Cey-bert Róbert Gyula
Hadiparancs: Irtsátok ki a magyarokat
Könyv
Püski kiadó, 2013
Püski kiadó, 2013
254 oldal, Kemény kötésű fűzött
ISBN 9789633021262
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 800 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 3 800 Ft
Leírás
Részletek az ELŐSZÓ-ból:
Ha lenne a magyar irodalomban egy Shakespeare-méretű drámaírónk, akkor bizony bőven találna témát a rejtélyes királydrámáihoz a mi történelmünk bonyolult, gyakran homályos eseményeiben is. Azokat ugyanis vagy rosszul, esetleg hiányosan, vagy félreértve ismerjük, s így van ez már a legendás honfoglalónk, Árpád személyével is.
Ő ugyan nem volt királyunk, de azért vezető fejedelemként is kimagasló alakja volt nemzetünk korai időszakának, és az ő nevéhez is történelmi rejtélyek sora kapcsolódik.
A személyéhez ugyanis nem csupán a honfoglalásnak korfordulót jelentő hatalmas tette, hanem ezt követően a győztes csatáknak egész sorozata is fűződik. A honszerzés nem egyszerűen egy egyedi-egyszeri bevonulást jelentett mai hazánk területére, hanem még hosszadalmas harcok után került csak birtokunkba a teljes Kárpát-medence.
A harcok alatt ugyanakkor nem szabad nagyléptékű hadműveleteket értenünk, hiszen éppen az itt megtelepedett, jószerivel rokonnépeknek minősíthető ittlakók általában mindenféle nagyobb fegyveres ellenállás nélkül, a közös ősnek tartott Atilla hun nagykirály örököseinek tartották a Kárpát-medencében hazát kereső, s a régi/új hazát megtaláló magyarságot.
Ezekről a korszakos jelentőségű eseményekről sajnos, korabeli, teljeskörű írott forrással nem rendelkezünk, jószerivel Anonymusnak a megközelítően háromszáz évvel későbbi Gesta Hungarorum-a tekinthető az egyetlennek a máshol fennmaradt töredékek mellett.
A Névtelen Krónikás hitelességének a megítélése sokat vitatott kérdés, de most nem is ez Cey-Bert Róbert Gyula legújabb (2013) történelmi regényének az alaptémája. A szerző elsősorban a korai lovasnomád népeknek, s azok prototípusának, a hunoknak köztudottan kiváló ismerője, de most nem velük, hanem az utódaikkal foglalkozik.
Ezúttal a magyar történelemnek egyik meglehetősen homályos eseményével, a honfoglalás korának egyik legnagyobb fegyveres összecsapásával, a 907-es évi pozsonyi csatával néz szembe, s ugyanebbe avatja be most az olvasóit is...
*
Ezt „A Pozsonyi Csata” című nagyívű történelmi regényt Cey-bert Róbert Gyula tollából a honfoglalás korának egyik legnagyobb fegyveres összecsapásával ismerkedni akaró, a 907-es pozsonyi csata rejtelmeibe betekinteni kívánó olvasóinknak ajánljuk, az alábbiak szem előtt tartásával:
A TÉT A MAGYARSÁG FENNMARADÁSA!
„Ez a csata népünk fennmaradásának a csatája!” Üsten segíts!” - kiáltotta Árpád, és megfúvatta a lovasíjász roham indítását jelző harci kürtöket.
Üsten, Üsten! - visszhangzott a rohamra induló had és fekete felhőként, vészjósló süvítéssel csaptak le a nyilak a magyarok kiirtására érkezett hadra.
A magyar sereg sorsdöntő győzelmet aratott a 907. július 4-én és 5-én lezajlott pozsonyi csatában. A kereszténység felvétele utáni évszázadokban tilos volt felidézni a „pogány ősök” diadalát az európai keresztény hadak felett. Lassanként a pozsonyi győzelem elfelejtődött és így történhetett meg, hogy 300 évvel később Anonymus, a magyarok történetét bemutató művében, a „Gesta Hungarorum” - ban meg sem említi a sorsdöntő csatát, amely aztán teljesen kitörlődött a nemzeti emlékezetből...”
*
Ajánlott kiadványok:
Félni csak...kinek is lehet?
*
Ajánljuk mellé:
A magyarság igaz őstörténelme.
Az ősmagyarok mitológiája.
A magyar tündérvallás.
A maja Uroborosz.
Keresztes hadjárat a Szent Grál ellen.
Az Univerzum Bibliája - A Szinkronicitás kulcsa.
Két indigó-könyv együtt.
Pogány Biblia - Koppány hagyatéka.
A Magyar MU - A teljes Csicsáky-hagyaték.
Jézus magyar eredete - Jézus király a Pártus herceg, Magyar Biblia.
Belső Föld Almanach.
Az Anunnakik titkos története.
Piliscsillag, Napcsillag.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Ha lenne a magyar irodalomban egy Shakespeare-méretű drámaírónk, akkor bizony bőven találna témát a rejtélyes királydrámáihoz a mi történelmünk bonyolult, gyakran homályos eseményeiben is. Azokat ugyanis vagy rosszul, esetleg hiányosan, vagy félreértve ismerjük, s így van ez már a legendás honfoglalónk, Árpád személyével is.
Ő ugyan nem volt királyunk, de azért vezető fejedelemként is kimagasló alakja volt nemzetünk korai időszakának, és az ő nevéhez is történelmi rejtélyek sora kapcsolódik.
A személyéhez ugyanis nem csupán a honfoglalásnak korfordulót jelentő hatalmas tette, hanem ezt követően a győztes csatáknak egész sorozata is fűződik. A honszerzés nem egyszerűen egy egyedi-egyszeri bevonulást jelentett mai hazánk területére, hanem még hosszadalmas harcok után került csak birtokunkba a teljes Kárpát-medence.
A harcok alatt ugyanakkor nem szabad nagyléptékű hadműveleteket értenünk, hiszen éppen az itt megtelepedett, jószerivel rokonnépeknek minősíthető ittlakók általában mindenféle nagyobb fegyveres ellenállás nélkül, a közös ősnek tartott Atilla hun nagykirály örököseinek tartották a Kárpát-medencében hazát kereső, s a régi/új hazát megtaláló magyarságot.
Ezekről a korszakos jelentőségű eseményekről sajnos, korabeli, teljeskörű írott forrással nem rendelkezünk, jószerivel Anonymusnak a megközelítően háromszáz évvel későbbi Gesta Hungarorum-a tekinthető az egyetlennek a máshol fennmaradt töredékek mellett.
A Névtelen Krónikás hitelességének a megítélése sokat vitatott kérdés, de most nem is ez Cey-Bert Róbert Gyula legújabb (2013) történelmi regényének az alaptémája. A szerző elsősorban a korai lovasnomád népeknek, s azok prototípusának, a hunoknak köztudottan kiváló ismerője, de most nem velük, hanem az utódaikkal foglalkozik.
Ezúttal a magyar történelemnek egyik meglehetősen homályos eseményével, a honfoglalás korának egyik legnagyobb fegyveres összecsapásával, a 907-es évi pozsonyi csatával néz szembe, s ugyanebbe avatja be most az olvasóit is...
*
Ezt „A Pozsonyi Csata” című nagyívű történelmi regényt Cey-bert Róbert Gyula tollából a honfoglalás korának egyik legnagyobb fegyveres összecsapásával ismerkedni akaró, a 907-es pozsonyi csata rejtelmeibe betekinteni kívánó olvasóinknak ajánljuk, az alábbiak szem előtt tartásával:
A TÉT A MAGYARSÁG FENNMARADÁSA!
„Ez a csata népünk fennmaradásának a csatája!” Üsten segíts!” - kiáltotta Árpád, és megfúvatta a lovasíjász roham indítását jelző harci kürtöket.
Üsten, Üsten! - visszhangzott a rohamra induló had és fekete felhőként, vészjósló süvítéssel csaptak le a nyilak a magyarok kiirtására érkezett hadra.
A magyar sereg sorsdöntő győzelmet aratott a 907. július 4-én és 5-én lezajlott pozsonyi csatában. A kereszténység felvétele utáni évszázadokban tilos volt felidézni a „pogány ősök” diadalát az európai keresztény hadak felett. Lassanként a pozsonyi győzelem elfelejtődött és így történhetett meg, hogy 300 évvel később Anonymus, a magyarok történetét bemutató művében, a „Gesta Hungarorum” - ban meg sem említi a sorsdöntő csatát, amely aztán teljesen kitörlődött a nemzeti emlékezetből...”
*
Ajánlott kiadványok:
Félni csak...kinek is lehet?
*
Ajánljuk mellé:
A magyarság igaz őstörténelme.
Az ősmagyarok mitológiája.
A magyar tündérvallás.
A maja Uroborosz.
Keresztes hadjárat a Szent Grál ellen.
Az Univerzum Bibliája - A Szinkronicitás kulcsa.
Két indigó-könyv együtt.
Pogány Biblia - Koppány hagyatéka.
A Magyar MU - A teljes Csicsáky-hagyaték.
Jézus magyar eredete - Jézus király a Pártus herceg, Magyar Biblia.
Belső Föld Almanach.
Az Anunnakik titkos története.
Piliscsillag, Napcsillag.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.