Erdély - A nagy fejedelem-Móricz Zsigmond-Könyv-Magyar Közlöny-Magyar Menedék Könyvesház

Magyar Menedék Könyvesház

Részletes kereső
Móricz Zsigmond - Erdély - A nagy fejedelem

Erdély - A nagy fejedelem

Móricz Zsigmond

Nemzeti könyvtár 16.

Könyv
Magyar Közlöny kiadó, 2013
420 oldal, Kemény kötésű fűzött FR4 méret
ISBN 9786155269141
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 2 500 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 2 500 Ft
Nincs készleten
1 2 3 4 5
5.0 (1 vélemény alapján)
Leírás
Móricz Zsigmond - Erdély - A Nap árnyéka
Szigethy Gábor - Álom Erdélyről
- múlt időben...

Krisztus után 1999 esztendővel, nyár derekán, augusztus 15-én az erdélyi Székelyszentistván (Hármasfalu) templomában a világ minden tájáról idesereglett magyarok áhítatos főhajtással emlékeztek államalapító szent királyunkra.

Csillagtalan, sötét este volt, felhőpaplan mögé bújt a hold, szellő borzolta falevelek zizegtek-zümmögtek a falusi csendben. A kertben földbe süllyesztett, erős fényű reflektor világította meg Szent István szobrát és a karcsú templom homlokzatát...

Mindenki hallgatott.
Krisztus után 1614 esztendővel, tavasz tájt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Szeben főterén ballagott: országépítő tervekről, sürgős és fontos tennivalókról tanácskozott körülötte forgolódó főembereivel. És akkor: „A templom tornya felett valami violaszínű köd, amelyet hogy jobban néztek, olyan volt, mintha fonalak ereszkedtek volna alá a nagy magasságból. Nyílegyenesen szöktek fel ezek a szálak a mennyboltozatig, mintha isteni jel kötötte volna a tornyot az éghez.”

A főemberek bámultak, töprengtek, ki így, ki úgy magyarázta a csodás látványt. A fejedelem csak annyit mondott: „Isteni jel.”

Móricz Zsigmond Erdély Trilógiája„Tündérkert”, „A nagy fejedelem”, „A nap árnyéka”1934 karácsonyán jelent meg, de az írót már az I. világháború előestéjén foglalkoztatta a fejedelem Bethlen Gábor nagyságos alakja: „Bethlen Gáborban látom a letűnt századok egyik legnagyobb magyarját, legmagyarabb nagyságát.”
(1913. február 7.)

Trianon előtt készült magyar történelmi regényt írni, azonban a koncra éhes kis- és nagyhatalmak által 1920. június 4-én darabokra szaggatott, megcsonkított Magyarországon írta meg tengerterjedelmű Erdély-álmát.

Már az 1922-ben megjelent első kötetnek – az üstökösként feltűnő, hullócsillagként semmibe zuhanó Báthori Gábor fejedelem 1608–1613 közötti uralkodásának krónikája – Bethlen Gábor a főhőse. Báthori Gábor álmodni tud a tündérkert Erdély boldog aranykoráról, Bethlen Gábor meg akarja és meg tudja teremteni a tündérkert Erdélyt. Báthori Gábor álmodik, Bethlen Gábor cselekszik. Felfedi a cselekedni tudás titkát Báthorinak, de az álmodozó nem hallja. Mert álmodni akar, nem cselekedni.

Rózsakertben sétálni, nem sárban taposni.
„A fejedelemnek nagyságos uram, nem lehet olyan álmot álmodni, amilyet akar, csak amit lehet… Nem is csak amit lehet: de amit kell…”

Hogy nagy terveit – örömteli jövőt teremtő álmait – a fejedelem végre tudja hajtani: ütőképes, harcedzett, harcra kész csapatot kell maga köré építenie. Ötven legjobb emberét – életben-halálban társukkal: szerető hitvesükkel – ünnepi vacsorára hívja Szebenbe, és az egész napos együttlétben mindenkivel külön-külön, és mindenkivel együtt megtanácskozza: mit kell tenni, mit kell tenniük, hogy a haza romlásba sodort szekerét bölcs cselekedetekkel, bátor vállalással, okos politikával kirángassák – együtt – a kátyúból.

Megnyomorított, kifosztott, elszegényített ország újjáépítéséhez, újrateremtéséhez nem elégséges a harckészség, az elszántság, a minden ember, minden nemzet vágyainak, álmainak, jogos követeléseinek – megígért! – kielégítése. Hűséges emberei sem állnak sziklaszilárdan a fejedelem mögött, mellett, ha azt látják: az uralkodó csak terveket tud szőni, s nem a terveket megvalósítani...

Erdélyben, 1614-ben – írja Móricz Zsigmond a történelmi regényében, Magyarországon, a 20. század húszas éveiben – az álmodni és cselekedni képes fejedelem dolga, kötelessége: pénzt szerezni. Sok pénzt. Nem minden áron, de mindenképpen.

A háborús dúlás után szegény a fejedelem. Segítségért, segélyért könyörög a nép, elmaradt zsoldjukért lázonganak a katonák, az évtized óta meg nem fizetett adót követeli a török szultán, a kalandor Homonnay György szedett-vedett hadserege élén háborút készül indítani, hogy megkaparintsa, elfoglalja a fejedelmi trónt.

És Bethlen Gábor mestereket rendel a városokba, hogy újjáépítsék a lerombolt házakat. Vetőmagot, jószágot hozat a határon túlról, hogy újra teremjen a föld, szaporodjon a ház körül a baromfi, a sertés, a tejet adó tehénke. Megbízást ad, hogy a hegyekben új bányákat tárjanak fel: ón, réz, vas kell a szerszámkészítéshez, ezüst, arany az értékálló pénzveréshez...

A fejedelem feltörette a kincses ládákat és az erre nem hajlandó kincstárnokot börtönbe vettette, mert becsületes politikus. („Inkább egy ember szenvedjen, mint egy ország.”) A fejedelemasszony szemére veti, megtagadta a hetedik parancsolatot: eltulajdonította a más ember vagyonát...

Bethlen Gábor (és Móricz Zsigmond) tudja: nem az a kérdés, hogy szabad-e feltörni a Báthori ládákat. Ha szó szerint értelmezzük a tízparancsolatot, a válasz egyértelmű: nem! De ha a közösség, az ország sorsa forog kockán, s ha a fejedelem nem a saját házát, de mindannyiunk hazáját akarja újjáépíteni, köteles a kevesek vagyonából boldoggá tenni a sokaságot...

Móricz Zsigmond Erdély romlásának idején tengerterjedelmű regényben írta meg az égi jelet látó nagyságos fejedelem történetét: múltunkra emlékezve álmodott a jövőről...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Vélemények
Szállítás és fizetés